Írjon nekünk

Közélet

Elköltözhet a megyei önkormányzat a Rákóczi térről?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

megyei_kozgyules23_gs

Jelentős „migráns-beszállító” Csongrád megye – hangzott el a megyei közgyűlés ülésén, ahol a rendőrség éves beszámolója mellett felvetődött, hogy elköltözik a megyei önkormányzat a Rákóczi térről. Az is előfordulhat, hogy pont az MSZP szomszédságába a Belvedere-palotába.

A Csongrád megye élelmiszeripari kapacitásfejlesztése az elmúlt 15 évben című napirendi pontot Kakas Béla közgyűlési elnök javaslatára végül nem tárgyalta a testület, – ahogy fogalmazott – nincs kellőképpen előkészítve az anyag. Így végül megyénk közrendjéről és közbiztonságáról hallgatták meg a főkapitányi beszámolót, illetve a közgyűlés idei munkatervéről tanácskoztak a megyeházán.

A 25 évvel ezelőtti fekete márciusra, más néven a marosvásárhelyi pogromra emlékezett napirend előtti felszólalásában Kalmár Ferenc, mely mindkét oldalon áldozatokat követelt. Az események ismertetése után kitért arra, hogy 25 év elteltével sem vizsgálták ki az ügyet, ma is számos kérdőjel övezi az eseményeket, ami az ott élő magyarság migrációjának egy hullámát is elindította. Elmondta, hogy sokat változott Marosvásárhely etnikai összetétele, ma már a románság van többségben. Megjegyezte, a mai Romániában sokan nem vallják azt a szlogent, hogy az egység a sokszínűségben van, pedig ma nincs Európában olyan ország, ahol csak egyetlen nemzet tagjai élnének. „A gyűlölet és az intolerancia sosem szült értékeket, mindig csak rombolt” – fogalmazott Kalmár a marosvásárhelyi pogrom negyedévszázados évfordulóján.

Csökkent a bűncselekmények száma megyénkben

Megyénk közrendjének és közbiztonságának alakulásáról Lukács János dandártábornok, megyei főkapitány tájékoztatta a testület tagjait. 10 861 bűncselekmény történ Csongrád megyében tavaly, több mint 12%-kal kevesebb, mint 2013-ban. Ha öt év viszonylatában nézzük az adatokat, akkor elmondható, hogy gyakorlatilag felére csökkent a jogsértések száma. Az adatokból kiderül, hogy a jogsértések 60%-át a megyeszékhelyen követték el. A beszámolóból kiderült, hogy csökkent a halált okozó és a súlyos testi sértések száma, továbbá a kiskorú veszélyeztetése, a garázdaságok, lopások, lakásbetörések és rablások száma is. A 2014-ben lefolytatott nyomozások tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban megszaporodott az új típusú, még tiltólistán sem szereplő pszichoaktív szerek terjesztése és fogyasztása egyaránt. S mivel az adott szereket nem tiltottak, az eljárások zömében bűncselekmény hiányában szüntetik meg az eljárást. Megyénk útjain 48-an vesztették életüket tavaly, 293-an súlyosan, 546-an könnyebben sérültek meg. A balesetek száma egyébként stagnál, 678 történt, a főbb okokban sincs változás, továbbra is az elsőbbségi jog meg nem adása miatt következik be a legtöbb, de a gyorshajtás és a kanyarodási szabályok megszegése is gyakori.

Csongrád megye a migránsok jelentős „beszállítója”

2013-hoz képest 90,5%-kal nőtt az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma, naponta százas nagyságrendben fogtak el határsértőket, az elfogott határsértők száma 59,5%-kal emelkedett. „Tiltott határátlépés miatt mintegy 33 ezer felnőttet fogtunk el, és az előző időszak 500%-os dinamikájára tavaly újabb 101% épült rá. Az illegális migránsokat 201 embercsempész segítette” – közölte Lukács János. Az idegenrendészeti munkával kapcsolatban példaként elmondta, előállították Szentes, kiutasították Üllés, kitoloncolták Ruzsa, idegenrendészeti őrizetbe vették Zákányszék, míg menekültkérelmét Makó lélekszámú embertömegnek intézték el. „Mintegy háromnegyed részben vagyunk a magyar rendőrség beszállítói” – fűzte hozzá.

megyei_kozgyules25_gs

A megyei közgyűlés tagjai a legtöbb kérdést a migrációval kapcsolatban tették fel a megyei kapitánynak. Ádók János alelnök méltatta a rendőrség munkáját, bár megjegyezte, nemzeti ünnepünk alkalmából kitüntetett rendőrök között kevés volt a fiatal, de reméli, hogy a tervezett életpálya-modell révén nem fognak hiányozni az állományból az idősebb rendőrök, akik át tudják adni tapasztalataikat. Az MSZP-s Varga Péter a prevenciós tevékenység kiterjesztését vetette fel a makói általános iskolákban, míg a fideszes Nógrádi Zoltán arra volt kíváncsi, hogy a határterületen meddig lesznek nagyobb számban a rendőrök, megmarad-e a többletkapacitás addig, amíg stabilizálódik a migránshelyzet. Kalmár Ferenc (Fidesz-KDNP) arra kérdezett rá, hogy a migránsok nagy számú megjelenése miatt megfigyelhető-e a bűncselekmények számának emelkedése. A jobbikos Toroczkai László kiemelte, hogy összeurópai politikai kérdés az illegális migráció, nem rendőrszakmai, vagyis a politikusoknak – így a megyei közgyűlés tagjainak is – segíteniük kell a rendőrség munkáját, hogy megfelelő figyelmet és támogatást kapjanak az illegális migráció visszaszorításában. Toroczkai szerint tovább fog növekedni az illegális határsértők száma a jövőben is, legfeljebb az etnikai összetételük változik a jövőben. Magyar Anna Fidesz-KDNP-s alelnök többek között arról beszélt, hogy ha van szolidaritás a migránsokkal szemben, akkor azok irányába is szükséges a szolidaritás, akik elfogásukon fáradoznak, illetve a pluszfeladatok plusz költségekkel is járnak. A szintén Fidesz-KDNP-s Bozó Zoltán úgy vélte, hogy a technikai fejlesztéseknek is köszönhető, hogy több migránst fognak el a hatóságok, továbbá a fiatalok drog- és alkoholprevenciós programjairól kérdezte a rendőrfőkapitányt.

Nem magától csökken a migránsok száma

Halmosi Zsolt vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes hangsúlyozta, a magyar rendőrség nem egy alvó szervezet, és nem is lesz az. Az illegális migrációval kapcsolatban elmondta, 2013 év eleje óta küzd a rendőrség növekedéssel, amiről tud a magyar kormány és az unió is. „Ez nem rendészeti probléma, igaz rendészeti eszközökkel tudjuk kezelni, de ez nem Magyarország, hanem az egész Európai Unió problémája. Nem is hagytak magunkra, 14 ország szakértői és rendőre vannak itt, és annak, hogy idén márciusban dinamikusan csökkent a korábbi időszakhoz képet a migráció sem magától van, hanem végre olyan államok is hangoztatták az ezzel kapcsolatos nemtetszésüket, akiknek komoly befolyása van” – közölte Halmosi Zsolt. Példaként elmondta, hiába próbálták éveken keresztül elérni, hogy a szerb oldalon is dolgozhassanak a magyar rendőrök, nem sikerült korábban ezt megoldani. Hozzátette, Csongrád megye mindent megkapott, pénzt, embert, szakértelmet, tanácsokat, szükség esetén pedig utasításokat is.

A Rákóczi térről a Belvedere házba?

A jobbikos Dudás Zoltán kérdezett rá, hogy valóban elköltözik-e a Rákóczi térről a megyei önkormányzat hivatal, melyre Kakas Béla elnök kijelentette, hogy nem kell elköltözniük, de a kormányhivatal bővítése miatt az egész épület jellege megváltozik, és további irodákra lenne szüksége a kormányhivatalnak. A megyei önkormányzatnak tulajdonrésze van az épületben, és ha találnak a funkcióhoz megfelelő épületet, illetve a költözéshez rendelkezésre állnak a források, emellett vagyonvesztés sem következik be, akkor lehet csak szó a költözésről. Kakas Béla arról tájékoztatott, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nyilvántartásában szereplő ingatlanokat vizsgálják meg, jelenleg egy olyan van a látóterükben, ami megfelelő lehet, nevezetesen a Belvedere ház földszinti és első emeleti Tiszára néző szárnya. Ezt jelenleg mérnökök mérik fel, és egy költségbecslés is készül, de más javaslat is érkezett már. Az elnök megismételte, hogy költözési kényszer nincs, de konstruktívan áll a megye a kormányhivatal kéréséhez. A közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának a vezetője, Gémes László támogathatónak nevezte a kormányhivatalnak azt a törekvését, hogy az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében bővítik az ügyfélszolgálatot, de megjegyezte, fontos, hogy egy esetleges költözés után is méltó helyen működhessen a megyei önkormányzat. A szívéhez nőtt az épület az MSZP-s Simicz Józsefnek, így szomorú lenne, ha el kellene költözniük, de mint mondta, természetesen megszavazza a költözést, ha lesz egy jól megközelíthető ingatlan, ahol megfelelő módon tud működni a Csongrád Megyei Önkormányzat.

Közélet

Orbán: Minden egészségügyi dolgozó 500 ezer forintnyi pluszjuttatást kap

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Járványügyi alapot állít fel a kormány.

Tovább olvasom

Közélet

Különleges papagájfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Első alkalommal sikerült szaporítani keákat.

Tovább olvasom

Hírzóna

Így kezelik a járványhelyzetet néhány csongrádi településen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Jelentős bevételkieséssel számolnak az önkormányzatok.

Tovább olvasom

Aktuál