A Huszárlány szobránál emlékeztek a szabadságharc hétköznapi hőseire Szőregen + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

megemlekezes10kf

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot támogató Radics Pál plébánosra és harcokban elesett egyszerű emberekre, honvédekre emlékezett a Szőregi Baráti Társaság és a gazdakör március 15-én.

A szőregi csata 165. évfordulójára felavatott Huszárlány szobornál emlékezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire a Szőregi Baráti Társaság és a helyi gazdakör. „A huszárlány egy létező személy volt, aki az 1848-49-es szabadságharc idején férfi egyenruhát öltött és bátran küzdött. Hősi halált halt, rá emlékezve állítottuk a szobrot, és elhatároztuk, hogy minden március 15-én itt emlékezünk azokra, akik a szabadságért küzdöttek” – mondta el Rózsavölgyi József, Fidesz-L.É.T.-es önkormányzati képviselő, a Szőregi Baráti Társaság vezetője.

Zombori István nyugalmazott múzeumigazgató beszédében arra az időszakra emlékezett vissza, amikor a külföldi seregek támadása miatt Szeged egy időre hazánk fővárosa lett. Július 8-án Kossuth Lajossal Szegedre érkezett a kormány, és augusztus elsejéig innen intézték az ország ügyeit. Augusztus 5-én Szőregen volt a szabadságharc utolsó nagy csatája, melyben részt vettek az egyszerű szőregi emberek is, akik a maguk módján próbáltak segíteni, majd a vesztes csata után eltemették a halottakat. „Nekünk, szegedieknek, szőregieknek a dolgunk, hogy itt erre a hősies – igaz vesztes – csatára emlékezzünk. A rendszerváltásig várni kellett arra, hogy a Szőregi úton a kanyarban egy keresztet állítsanak, mely az elesetteknek állít emléket. A fő téren egy emléktáblán olvashatjuk a csatában életüket vesztettek nevét, míg itt a körforgalomban a Huszárlány emlékmű megmutatja, hogy férfiak és nők együtt küzdöttek, a mindössze 18 éves hajdúsági Szalóki Zsuzsannát itt találta el egy golyó, itt esett el a csatában” – fogalmazott Zombori István. A nyugalmazott múzeumigazgató szerint fontos, hogy ne csak az ismert és méltán elismert hősöknek, tábornokoknak, államfériaknak állítsanak emléket, hanem az egyszerű honvédeknek, embereknek is, akik szintén feláldozták mindenüket a szabadságért.

megemlekezes14kf

A Huszárlány szobrának megkoszorúzása után a szőregi katolikus temetőben folytatódott a megemlékezés Radics Pál plébános síremlékénél. A szabadságharcot anyagilag is támogató papot 1849-ben felelősségre vonták, áthelyezték, 1879-ben ő lett Szőreg plébánosa 1895-ben bekövetkezett haláláig. Zombori István emlékeztetett, a szőregi katolikus templomot kirabolták, feldúlták, majd fel is gyújtották 1849-ben, ide érkezett menekültként Radics Pál, aki reményt tudott adni a szőregieknek, és a helyiekkel közösen építették újjá a templomot. „Gyászos körülmények közt gyűltünk össze folyó hó 7-én templomunk puszta, füstös falai közé, töredelmes szívvel adtunk hálát a Mindenhatónak, hogy az embervértől párolgó kardot hüvelyébe visszatéteti, és a béke áldását ránk árasztani kegyeskedett” – olvasható a plébános beszámolójában. Radics Pál és a szőregiek támogatásával és munkájával épült újjá a templom, mely Zombori István megfogalmazása szerint hirdeti a helybéliek tenni akarását, hitét és szeretetét ezen föld iránt.

Rózsavölgyi József önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta, a Szőregen végső nyugalomra helyezett Radics Pál plébános síremlékét mindig is gondozta Bánáti György egyházközségi tag, Kele Péter pedig egy koszorútartót készített, így immár méltó módon lehet megemlékezni a szőregi temetőben a plébánosra, aki 1848-49-ben küzdött hazánk szabadságáért.

no images were found

Előző sztori

Meghibásodott mozdony miatt késések a Budapest-Cegléd-Szeged vasútvonalon

Következő sztori

Városi megemlékezés – Botka László: ma nincs 1848-hoz hű kormánya Magyarországnak + FOTÓK