Közélet

A 25 évvel ezelőtti fekete márciusra emlékeztek szegedi KDNP-sek + FOTÓK

A 25 évvel ezelőtti fekete márciusra emlékeztek szegedi KDNP-sek + FOTÓK

2015. március 21., szombat
A 25 évvel ezelőtti fekete márciusra emlékeztek szegedi KDNP-sek + FOTÓK
gyertyagyujtas_kdnp04_gs

A 25 évvel ezelőtti, marosvásárhelyi pogrom magyar áldozataiért gyújtottak gyertyát és mondtak imát pénteken Szegeden a Kereszténydemokrata Néppárt helyi vezetői, köztük Kalmár Ferenc megyei és Haág Zalán városi elnök.

Az Árpád téri Országzászlónál emlékezők közül többen Erdélyből származnak, s valamennyien kifejezték a magyar-román megbékélés iránti vágyukat, melynek alapvető feltétele lenne a kisebbségi magyarság közösségi és nyelvi jogainak elismerése, a gyakorlatban történő alkalmazása, és a székelyföldi területi autonómia megvalósulása.

A történtek háttere

25 évvel ezelőtt, 1990 márciusának ezekben a napjaiban több halottat és pár száz sebesültet eredményezett a román hatóságok által eltűrt – többek szerint szervezett – magyarellenes pogrom a székelyföldi Marosvásárhelyen. A pogrom kiváltó oka sokak szerint 1990. február 10-e, az erdélyi magyarság összefogásának, erődemonstrációjának leggyönyörűbb napja, a könyves, gyertyás megmozdulás volt. A március 15-i megemlékezések tovább erősítik a magyarság összetartozás-tudatát. Ennek hatására március 19-én következik az RMDSZ-székház románok általi ostroma, amit a jelenlevő katonák ölbe tett kézzel néztek végig. A mérleg:

Sütő András

író, az erdélyi magyar közösség egyik vezéregyénisége fél szemére megvakul, több bordája eltörik, bal karja zúzódásokat szenved.

Pogrom a magyarság ellen

Másnap az események hírére, a magyarok délre már a város főterén vannak. Pár óra alatt több tízezres tömeg verődik össze a város főterén, követelik Kincses Előd polgármesteri tisztségbe történő visszaállítását, a magyar anyanyelvű oktatást. A déli óráktól a románok is gyülekezni kezdtek. Aztán elszabadult a pokol: a feltűnően gyéren felállított rendőrségi kordont a románok áttörik, és rátámadnak a magyarokra. Kezeikben fejszék, dorongok, vasvillák. Vérző fejű magyarok rohannak a főtér felső irányába, őket a vérszomjas – nagyrészt vidékről ide szállított – felheccelt román tömeg üldözi. És ekkor megtörténik a csoda. Ami akkor történt, azt sokan Csaba királyfi szellemének tulajdonítják és talán nem véletlenül. A főtéri parkon át menekülő magyarok megállnak, villámgyorsan szétkapják a fából ácsolt padokat és máris kész a fegyver. A román tömeg először megtorpan, majd menekülni kezd, a magyarok ismét elfoglalják a polgármesteri hivatal előtti területet és kialakul az állóháború! A harc tovább fokozódik, a román tömeg Molotov-koktélokat, köveket hajigál a magyarokra. Valahonnan egy tűzoltóslagot szereznek a magyarok, akik rákötik a hivatal vízcsapjára és a románokra irányítják. A hatás felülmúlja a várakozásokat, a románok sorai megritkulnak, a harc azonban még mindig egyenlőtlen. Végül megérkeznek a Marosvásárhely környéki, magyarajkú cigányok is, 30-40 fős csoportokban „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!" csatakiáltással. A helyzet mintegy két óra alatt az ellenkezőjére fordul, mivel ekkora megérkezik a Nyárád-menti székely erősítés is. A város hajnalra „magyarrá” válik, a tömeg a magyar és a székely himnuszt énekli, a Városházán megjelenik a magyar zászló is.

Következmények

Másnap a magyarok, vezetőik tanácsára, nagy nehezen hazamennek. Kérdés: mi lett volna, ha maradnak? Ma Marosvásárhely egy „békés, nyugodt”, de nem magyar hangulatú város. A polgármester román nemzetiségű. A városban alig látni magyar feliratokat, legalábbis a lakosság nemzetiségi összetételét tekintve, feltűnően keveset. A nem olyan rég magyar többségű (1992: 83 ezer magyar, 74 ezer román) majd többnyire fele-fele arányban (2002: 63 ezer román, 61 ezer magyar) magyarok és románok által lakott város magyarságának létszáma mára a románok létszáma alá süllyedt (2011: 57 ezer magyar, 66 ezer román). Sokan azonban abban bíznak, hogy a fentiek ellenére Marosvásárhely – Székelyföld potenciális fővárosa – még nincs elveszve a magyarság számára.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.