Wopera Zsuzsa: A kor kihívásaira ad hatékony választ az új polgári perrendtartás!

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

wopera_zsuzsa03_gs

Az új polgári perrendtartás célja, hogy gyors és hatékony eljárási rend alakuljon ki – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak Wopera Zsuzsa miniszteri biztos, akivel a jogszabály koncepcióját bemutató szegedi konferencián beszélgettünk. A szakember kiemelte, hogy a korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak megfelelő eljárásokat csak egy szerkezetében és tartalmában megújult jogszabály képes biztosítani.

– Magyarországon évente körülbelül mennyi polgári per zajlik, nagyságrendileg mennyi eljárást érint majd a készülő új polgári perrendtartás?

– 2013-ban 214 ezer új polgári peres eljárás indult, ha ehhez hozzávesszük a folyamatban lévő és a perorvoslati szakban járó ügyeket, akkor közel 300 ezer polgári perről beszélhetünk, és van több mint 1 millió úgynevezett nemperes eljárás, aminek a háttérjogszabálya szintén a polgári perrendtartásról szóló törvény, vagyis igen jelentős ügymennyiségről beszélhetünk évente.

– Miért van szükség új polgári perrendtartásra, milyen igények hívták életre ennek létrehozását?

wopera_zsuzsa01_gs

– A jelenleg hatályos törvény több mint hatvan éve, 1953. január elsején lépett hatályba, és bár a jogszabály túlkorossága nem feltétlenül jelenti azt, hogy emiatt ne lenne elég korszerű, ám a mai jogviták nagyon komplexek, és az ötvenes években kialakított perstruktúra, az úgynevezett egységes tárgyalási rendszer a korszerű jogvitarendező és a perkoncentrációt biztosító elemeket nem tudja belevinni a rendszerbe. Az új polgári perrendtartás célja, hogy gyors és hatékony eljárási rend lépjen életbe, ami a mai, összetett pereket jobban tudja kezelni, és gyorsabban meg tudja oldani, mint a mostani. A bírók és bíróságok feladatai is változnak, a perkoncentráció elvének előírásával azt szeretnénk, hogy a feleknek az eljárás-támogatási kötelezettsége sokkal markánsabb legyen. Ezen felül a bíróknak az ügyet menedzselő hatásköre, az egész eljárást mederben tartó eszközrendszere is sokkal szélesebb körű és más jellegű lesz, mint a jelenlegi hatályos törvény alapján.

– Mi a helyzet a csoportos eljárásokkal, mint például a devizaperek? Ezeket miként fogja érinteni az új polgári perrendtartás?

– Az új jogszabály szeretne ezeknek, a tömegesen előforduló igények érvényesítéséhez is megfelelő eljárási megoldásokat biztosítani. Erre vonatkozóan európai uniós ajánlás is van, mely szerint kollektív igényérvényesítési mechanizmusokat kell kialakítani. A csoportperek kérdése ugyanakkor nagyon speciális terület, amikor olyan ügyekről beszélünk, ahol az összes érintettet egy perbe becsatornázni szinte kivitelezhetetlen, hiszen adott esetben több száz, vagy akár több ezer személyről is beszélünk. Többféle konstrukció létezik ezek kezelésére, melyek közül a legismertebb az amerikai gyakorlat, ami a csoportperek őshazája, de az unió több tagállamában is vannak csoportperi szabályozások. Ezeket külön-külön elemezni kell, erre a munkára kiváló szakértőink vannak. Az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs munkacsoportjának egyik tagja éppen ebben a témában kutat az Egyesült Államokban, mivel körültekintően meg kell vizsgálni, hogy Magyarországon melyik lenne a legjobban adaptálható rendszer.

– A járásbíróságok, illetve törvényszékek szintjén lesznek különbségek?

wopera_zsuzsa02_gs

– Amikor elindul egy ügy, akkor azok továbbra is megoszlanak a két bemeneti szint, vagyis a járásbíróságok és törvényszékek között. Az egyszerűbb, az állampolgárokat nagyobb számban érintő ügyek a járásbíróságon maradnak, ezt a gyakorlatot meg szeretnénk tartani. Ez egyébként megegyezik az európai uniós tagállamok többségében lévő gyakorlattal, nagyon kevés olyan ország van, ahol csak egy bemeneti szint létezik.

– Összességében gyorsulni fognak az eljárások?

– Egyértelműen erre törekszünk. Megosztjuk az eljárást perelőkészítő és bizonyítási szakra, ez is azt szolgálja, hogy gyorsabban be lehessen fejezni az adott ügyet. A bizonyítási szak nem lesz kibővíthető, vagyis csak azokat a bizonyítási eszközöket, illetve bizonyítékokat lehet majd bevetni, amelyeket az előkészítő szakban rögzítettek. Ez azt jelenti, hogy az előkészítő szakban rögzülnek a jogviták anyagi jogi és eljárásjogi keretei, s ez a két jól körülhatárolható szakasz azt vonja maga után, hogy rövidülni fognak a pertartamok. Megjegyzem, a statisztikák mást mutatnak, mint amit a jogkereső közönség, vagy egy egyéni ügyben érintett személy érez, hiszen egy 2013-as, uniós országokat érintő felmérésben Magyarország az első hat tagállam között van a pertartamot illetően. Általánosságban elmondható, hogy az ügyeknek a 70-80%-a befejeződik egy éven belül, de a vidéki és a legleterheltebb, fővárosi, illetve a Pest megyei bíróságok ügybefejezési időtartamában nagy különbségek vannak.

– A kormány januárban elfogadta az új polgári perrendtartás koncepcióját. Melyek lesznek a következő lépések, illetve mikor léphet életbe az új jogszabály?

– Most kezdődik a normaszöveg megalkotása, amivel egy éven belül szeretnénk végezni. Ebben nagy segítségünkre lesznek a Németh János professzor vezette Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság által létrehozott munkabizottságok is, melyek mind tudományos, mind gyakorlati szempontból körül fogják járni a kodifikáció szempontjából lényeges valamennyi területet. Ezek tagjai között valamennyi jogász hivatásrend képviselői jelen vannak, így például bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők és egyetemi oktatók is segíteni fogják a munkát. A tervek szerint a körülbelül egy év múlva elkészülő normaszöveget széles körű társadalmi egyeztetésre és vitára kívánjuk bocsátani. Az új polgári perrendtartás koncepciója most is elérhető a minisztérium honlapján és véleményezhető is. Egy e-mail címet is megadtunk, amelyre várjuk az észrevételeket.

Default thumbnail
Előző sztori

NAV: a költségvetési csalások okozzák a legnagyobb kárt

Következő sztori

Löffler Tibor: Nem az ellenzéki pártok nyerték meg a veszprémi választást

Legutóbbi hasonló cikkek