Médiatűrő házasságok a Házasság hetén + FOTÓK

Médiatűrő házasságok címmel tartottak fórumbeszélgetést pénteken a Szegedi Tudományegyetem Főépületében a Házasság Hete rendezvénysorozat keretében. A meghívott vendég házaspárok hivatásuk révén időről időre felkeltik a média érdeklődését: Levente Péter és Döbrentey Ildikó művészházaspár, Szenczy Sándor, a Baptista szeretetszolgálat elnöke és felesége, Katalin, valamint Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat alelnöke és felesége, Lilla.

A beszélgetés során arról osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal, hogyan befolyásolja életüket, házastársi kapcsolatukat a médiaérdeklődés. Az est alaphangját Levente Péter felvezetőjében elhangzott két alapvető állítás adta meg: az emberi lény elsősorban lélek, majd pedig szellem, és nem utolsósorban test. Így teljes egész, mindhármat szükségszerűen ápolni kell, s vigyázni kell arra, nehogy bármelyiket elhanyagoljuk. Külön kitért arra, hogy hiba lenne a félreértelmezett vallásosság nevében a testi kapcsolat jelentőségét lebecsülni. Mindazonáltal hite szerint ez a hármas, meggyőződése szerint a Szentháromságból – Atya, Fiú és Szentlélek - eredeztethető. Hozzátette azonban, hogy a kapcsolatépítés tekintetében felidézte egy fiatalkori élményét, amely elvezette arra a meggyőződésre, hogy sosem szabad megsértődni a másikra, mert az bosszúhoz és gyűlölethez vezethet. Lehet viszont megbántódni, de fontos hogy nyitottak legyünk a problémát megbeszélni a társunkkal, és megbocsátani. Az est résztvevői mind keresztény emberek, így életüket és házasságukat is hitbéli meggyőződésükre alapozzák, nem mulandó emberi vágyakra (legyenek azok testi, szellemi vagy lelki vágyak), hanem Jézus Krisztusra. Szilárd meggyőződésük, hogy ez a kulcsa annak, hogy kapcsolatuk harmonikus: vagyis a felmerülő problémákat szeretetben tudják orvosolni. A média –

Döbrentei Ildikó

szavaival - „kíméletlen”. Kiváltképp a bulvármédia és munkatársaik vonatkozásában emelték ki, hogy egy-egy interjúban elhangzott gondolatok sokszor félreérthető módon kerülnek leírásra, s összességében más képet rajzolt kép egy-egy emberről ill. történésről, egészen más mint a valóság. Az írónő szerint például férje,

Levente Péter

azért áll kevésbé a média érdeklődésének középpontjában, mert személyiségével és rendezett életvitelével nem szolgáltatja a sajtónak a korszellem szerinti vonzó, divatos témákat, botrányokat. Míg a Levente házaspár a velük készült interjúkat akkurátusan átnézi, ha kell átdolgozza nyomdába adás előtt, addig

Szenczi Sándor

erre kevésbé fordít figyelmet azért, mert korábbi tapasztalatai alapján ez hasztalannak tűnik. Úgy látja, számos esetben nem hallgatják meg azokat a kritikai észrevételeit, melyekkel a tárgyi tévedéseket szeretné kiküszöbölni egy-egy cikkben. A Baptista szeretetszolgálat vezetője arról is beszélt, hogy míg a szolgálat 1996-os elindulása idején szolgálatukról a könnyedebb témákról számolt be leginkább a sajtó, de idővel, ahogy kiszélesedett a szervezet tevékenységi köre, növekedett a ismertsége és társadalmi elfogadottsága, mára egyre inkább sikerül az általuk képviselt értékeket is közvetíteniük a médián keresztül. E gondolathoz csatlakozott

Szalay Béla

hozzászólása: szerinte a média sok esetben a saját szája íze szerint interpretálja a történteket, de kimaradnak a mélyebb, és valóban alapvető fontosságú gondolatok. Észrevételét egy konkrét példával illusztrálta: Egy alkalommal háborús övezetben szolgáltak a Közel-Keleten, kórházat működtettek a sebesültek számára. Egy nap egy férfi sírva hozta súlyosan sérült fiát, aki valóban azonnali életmentő műtétre szorult. A beavatkozás után sikerült fiával beszélgetnie, aki nem sokkal később meghalt. Az apa azonban már nyugodtan lélekkel tudott elbúcsúzni tőle. Mint kiderült, az apa és fia évek óta haragban voltak, és ott a kórházi ágyon sikerült Isten segítségével kiengesztelődniük, bocsánatot kérni és megbocsátani. Az apa hálát adott Istennek azért, hogy végül fiával kibékülhetett, még annak halála előtt. Az egyik televíziócsatorna akkoriban úgy mutatta be a történteket, hogy minden vallásos hivatkozást kihagyott belőle. Szenczi Sándor ugyanakkor hozzátette, vannak olyan médiamunkatársak, akikkel az idők folyamán barátsággá nemesül a távolságtartó szakmai kapcsolat. Ezek a barátságok segítenek abban, hogy valóban ne csak híreiket fogadja be a média, de azokat értékközvetítő módon tegye.

Bartucz Katalin