Közélet

Hobbi, repülő kém, vagy terroreszköz? - Hazánkban is szabályoznák a drónokat

Hobbi, repülő kém, vagy terroreszköz? - Hazánkban is szabályoznák a drónokat

2015. február 9., hétfő
Hobbi, repülő kém, vagy terroreszköz? - Hazánkban is szabályoznák a drónokat
tuntetes44_gs

Adatvédelmi és repülésbiztonsági szempontból is szabályoznák hazánkban a drónnal való repülést. Szakértők szerint a kereskedelmi forgalomban is kapható repülő eszközök olyan gyakoriak lehetnek a következő évek nemzetközi terrorcselekményeiben, mint amilyen korábban az autóba rejtett pokolgép volt. Szerencsére védekezni is könnyű ellenük - egyelőre.

Első hallásra talán megmosolyogtató lehet, hogy a világ legnagyobb drónflottával hadakozó Egyesült Államok szívében mekkora riadalmat keltett egy hagyományos, összetört kvadrokopter. A Phantom 2 típusú, távirányítású szerkezetet ugyanis a Fehér Ház kertjében találták meg, mint a későbbi híradásokból kiderült, részeg kezelője miatt ért véget a légi piruett ebben a nem túl elegáns landolásban. Ugyan Washington légterében már korábban is tilos volt hasonló drónokat vagy repülőgépmodelleket a levegőbe emelni, az incidenst követően

Barack Obama

elnök szigorúbb szabályozást szorgalmazott. A kvadrokopterhez hasonló gépek frissített szoftvere már megkerülhetetlenné teszi a washingtoni légtérzárat - a tiltott övezetben sem felszállni, sem abba belerepülni nem engedi majd ezeket.

Nem sokáig lesz már szabad a légtér

Hazánkban ezidáig semmilyen rendelet vagy jogszabály nem vonatkozott kimondottan a drónokra, és bár hivatalosan minden repülést külön engedélyeztetni kellene a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, a hosszú hetekig nyúló procedúra helyett a legtöbben engedély nélkül emelkednek a magasba. Az általános légtérhasználatra vonatkozó előírásokat betartva ráadásul mindenféle előképzettség nélkül használhatóak ezek a szerkezetek, holott egy-egy kisebb példány is okozhat balesetet, ha elszabadul.

tuntetes45_gs

Péterfalvi Attila

, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a hazai drónokra is önálló törvényi szabályozás kialakítását sürgeti, elsősorban azért, mert a magukkal kamerákat cipelő szerkezetek használata adatkezelési, adatvédelmi kérdéseket vet fel. A kis szerkezetnek ugyanis nem okoz gondot távolról megfigyelni vagy követni valakit, vagy egy tizedik emeleti lakás ablaka mögé sem belesni, üzemeltetői így egy vadidegen ember legintimebb magánszférájába nyerhetnek betekintést. "A probléma nagyon hasonlatos a mobiltelefonokkal készített fényképek, videók esetéhez, hiszen már mindenki zsebében ott lapul egy jó minőségű felvétel elkészítésére is alkalmas eszköz, ebből a szempontból mindegy is, hogy közelről, vagy néhány méterre, a levegőből készülnek ezek a képek. Akkor súlyosbodik az este, hogyha az ilyen módon nyert felvételeket leközlik a nyilvánosság előtt" - mondta

Német Ferenc

, akit a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökeként, illetve repülésbiztonsági szakértőként is felkerestünk a témában. https://www.youtube.com/watch?v=PzRuanWJfYs

Egy szegedi tüntetés madártávlatból.

A törvényi szabályozás kialakítása fontos ugyan, Német Ferenc ugyanakkor óva intett tőle, hogy átessünk a ló túloldalára, és a túl szigorú rendelkezésekkel ellehetetlenítsük a sokrétű felhasználást nyújtó drónokat. "Sokszor a jogvédők úgy eltolják a határokat, hogy azzal a munkát is ellehetetlenítik. Ennek egyik példája, hogy személyiségi jogok miatt a térfigyelő kamerák nagyrészt három napig tárolhatnak csupán adatokat, holott a betörő jöhet úgy feltérképezni a környéket, hogy három napon belül még nem tér vissza. Jelentősen segítené az ügyek felgöngyölítését, ha 30, 60 vagy akár 90 napig visszakereshetőek lennének ezek a felvételek" - magyarázta a szakember.

A Kossuth térről berepülhetünk velük a Parlament ablakán

A Fehér Háznál történt incidenst elemezve a

Reuters

felhívta a figyelmet a drónokban rejlő terrorveszélyre is, amely olcsósága, anonimitása és könnyű felhasználhatósága miatt a 21. század autós bombája lehet. Németországban 2013-ban már kézre kerítettek egy olyan szélsőjobboldali szervezetet, amely kimondottan ilyen repülő szerkezetekkel akart támadásokat végrehajtani, a kamera helyett bombát szerelve a kereskedelmi forgalomban árusított eszközre. Szerencsére még védekezni is könnyen lehet ellenük: a legtöbb hétköznapi drón 2.4 vagy 5.8 gigahertzen működik (össze is kavarodhatnak, hogyha egyazon frekvencián lévő szerkezeteket viszonylag közel működtetünk egymáshoz), éppen ezért könnyen meg lehet zavarni őket. Viszont éppen ezért könnyen fel is lehet őket törni, ugyanazon frekvencián könnyen átvehetik az irányítást, és elrepülhetnek az eszközünkkel. Nem kell bonyolult hekkertudás, hogy ellopják drónunkat és saját céljukra használják azt, teljesen visszakövethetetlen módon.

oromoda01_ia

"A kereskedelmi forgalomban kapható, kis méretű drónok üzemideje 10-20 perc, és hatótávolsága is igen korlátolt, komoly terrorveszélyt így közvetlenül nem jelentenek, igaz a Kossuth térről még éppen be lehetne repülni vele a Parlament ablakán. Persze nem mindegy, hogy kamera vagy egy kézigránát van rá felszerelve, de még robbanószer sem szükséges, elég ha valakinek a fejére zuhan nagy magasságból" - magyarázta Német Ferenc. Repülőterek és légi folyosók környékén értelemszerűen tilos ezen eszközök működtetése, főként a fel- és leszálló gépek biztonsága miatt. A repülőkre azonban még mindig inkább a lézer pointerek a legveszélyesebbek, melyek a pilótát elvakítva valóban komoly légi balesetet okozhatnak - az ilyen "viccek" elkövetőinek a légi közlekedés veszélyeztetése miatt kell felelniük, ugyanúgy, mintha pisztolyt vagy robbanóeszközt csempéztek volna fel a járatra.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.