/

Pick szalámi, Feszty-körkép, tanyasuli – Csongrád megye bővülő értéktára

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

magyar_anna03_gs

Magyar Anna, a Csongrád Megyei Értéktár Bizottság elnöke büszke rá, hogy a testület munkája nyomán az emberek rácsodálkoznak az őket körülvevő kincsekre, értékekre. Folyamatosan várják a javaslatokat, népszerűsítik a megyei és a települési értéktárakat.

Immár 45 érték szerepel Csongrád megye értéktárában, több ezek közül a Hungarikumok Gyűjteményébe és a Magyar Értéktárba is bekerült – derült ki a 2013-ban megalakult Csongrád Megyei Értéktár Bizottság beszámolójából, amit nemrégiben fogadott el a Csongrád Megyei Közgyűlés. A mozgalom célja a minket körülvevő értékek összegyűjtése, ápolása, népszerűsítése. A megyei testület munkájáról, feladatairól, terveiről Magyar Anna elnök nyilatkozott a SZEGEDma.hu-nak.

Az értékek piramisa

„A Parlament 2012-ben fogadta el a hungarikumtörvényt, amiben képviselőként volt szerencsém részt venni. Már akkor átéreztem a kezdeményezés céljait: legyünk büszkék olyan értékeinkre, melyeket a magyar emberek tudása, eddigi teljesítménye vagy a bennünket körülvevő környezet alapozott meg. Sokszor nem is tudjuk ugyanis, hogy milyen értékek között élünk, hiszen amit minden nap látunk, azt hajlamosak vagyunk természetesnek venni. Több év előkészítő munkája után ezért az a törekvés öltött testet a törvényben, hogy legyen egy keret, melynek kapcsán tudatosan gyűjtjük és ápoljuk értékeinket. Ez a keret tulajdonképpen egy piramis, melynek csúcsán a Hungarikumok Gyűjteménye, azaz a hungarikumnak nevezett értékek helyezkednek el. Ezekből a csúcsteljesítményekből nagyon kevés van, és kifelé is megjelenítik az országot, a magyarságot, a világ bármely pontján bárki azonosítani tudja ezekről a magyarokat. Ezekre a kincsekre minden magyar büszke lehet attól függetlenül, hol él. A következő szintet a Magyar Értéktárban helyet kapott országos jelentőségű értékek képezik, ezek mellett azonban a helyben minket körülvevő értékeket is szerettük volna feltárni, gondozni, népszerűsíteni. A piramis széles alapzatát tehát a települési, megyei értékek adják, de a határainkon kívüli nemzeti értékek felmérése is fontos része az építménynek. Csongrád megye, illetve a Csongrád Megyei Értéktár Bizottság a megyei értéktárral foglal helyet a rendszerben, annak alapjában. Feladatunk, hogy az üres keretet töltsük meg helyi tartalommal, összegyűjtött értékekkel, azok gondozásával” – kezdte Magyar Anna.

Csongrád megye példát mutat

A Csongrád megyei bizottság országosan szinten példamutatóan aktívan és eredményesen dolgozik. Amikor 2013-ban a törvény alapján megszületett a végrehajtásának formáit, részletszabályait meghatározó kormányrendelet, azonnal elindult a munka, rögtön létrejött a Csongrád megyei bizottság a lehető legszélesebb területeket képviselő, elismert szakemberekből (így például a megyei közművelődési intézet munkatársai mellett tagnak választották Orbán Imre múzeumi szakembert, Zakar Péter történészprofesszort, a kör pedig nemrégiben Biernacki Karol levéltár-igazgatóval bővült). „Sikerült úgy népszerűsítenünk a mozgalom lényegét, hogy az emberek elkezdtek rácsodálkozni a helyi értékekre. Ösztönzésünkkel csaknem húsz települési értéktár létre is jött már Csongrád megyében, országos tekintetben is élen járunk ebben. Bárki javasolhat az értéktár(ak)ba, a javaslattételi lap a megyei önkormányzat honlapján is elérhető. A bizottság „hozott anyagból”, vagyis a benyújtott javaslatokból dolgozik, szakmailag vizsgálja a kezdeményezéseket. Döntésünk alapján valami vagy bekerül a megyei értéktárba, vagy a helyibe javasoljuk, vagy visszaküldjük kiegészítésre” – világította meg.

Több kötetet tesznek majd ki kincseink

magyar_anna01_gs

„A 2013-ban induló, 2014-ben kiteljesedő munkánkkal népszerűsítettük is Csongrád megye nemzeti értékeit. A beérkező javaslatokat feldolgoztuk, és bemutató anyagokat készítettünk, rendezvényeket szerveztünk: mindennek hangsúlyos eleme volt tavaly nyáron a tíz helyszínre kiterjedő megyejárás. A Csongrád Megyei Agrárkamarával összefogva pavilonnal települtünk ki olyan nagyszabású programokra, mint a Szőregi Rózsafesztivál, a Homokháti Sokadalom vagy a Szegvári Falunap. Hódmezővásárhelyen országos megjelenésnek is örülhettünk, a Magyar Értékek Vándortérképe is eljutott ide Magyarország minden megyéjét érintő körútja során. A megyejárás kapcsán is számos javaslat érkezett a bizottsághoz.

A többféle prospektus mellett tokban tárolható, külön lapokból álló kiadványt is készítettünk a Csongrád megyei értékekről: akkor kezdtük, amikor alig egy tucat értéket tartottunk számon, ma már 45-nél járunk, ezért I. kötetnek nevezzük a gyűjteményt, mely folyamatosan bővül, gazdagodik. A törvény nyolc kategóriát határozott meg, ebből hétben máris képviseltetjük magunkat, a még hiányzó ipari és műszaki megoldások közé pedig el tudnám képzelni akár a dorozsmai szélmalmot” – mondta.

Ami Csongrád megye értéktárát illeti, annak része agrár- és élelmiszer-gazdaság kategóriában például a Pick téliszalámi, az őshonos mangalicafajta megőrzése és gasztronómiája, a tanyasuli oktatási program, a makói hagyma, az éppen hungarikummá válására váró szegedi fűszerpaprika, a Bánffi szóda, a szentesi paprika, a mórahalmi Rózsa Rétes, az egészség és életmódban Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus életműve, tudományos munkássága, épített környezet terén például a csongrádi halászházak, az ásotthalmi Bedő-iskola épületegyüttese, mint kulturális örökség a kiszombori Rónay-kúria, római katolikus kerektemplom, a Feszty-körkép, a tanya mint tradicionális gazdálkodási létforma, az agarászat, a kubikus tevékenység, a hódmezővásárhelyi szőrhímzés és a szegedi papucs, a sport kategóriában Csongrád megye kajak-kenu élete, a természeti környezetet tekintve például a Körös-torok és a nagyszéksósi bivalyrezervátum, a turizmus és vendéglátás terén pedig a Homokháti Sokadalom, szegedi halászlé stb. A testület tevékenysége, felterjesztése nyomán már a Hungarikumok Gyűjteményében szerepel vidékünkről a Pick téliszalámi, a Herz Classic téliszalámi, a makói hagyma, a hízott libából készült termékek, a szikvíz, a Magyar Értéktárban pedig a szegedi paprika, szegedi fűszerpaprika-őrlemény, valamint a Csongrádi Borvidék.

Megtalálni a gyökereket

A bizottság tehát nemcsak összegyűjti a megyei értékeket, hanem folyamatosan népszerűsíti is azokat, rendezvényeket szervez, illetve részt vesz különböző témába vágó programokon. Nemrégiben Szatymazon, Deszken és Algyőn tartottak kiállítás-megnyitóval egybekötött előadásokat. Ezt követően Szatymazon megalakult és hamarosan a másik két településen is megalakulnak a helyi értéktár bizottságok. A megyei testület célja tehát az is – mondta el Magyar Anna –, hogy felhívja a helyi közösségek figyelmét az ottani (akár megyei vagy országos vonatkozású) értékek fontosságára, és arra, hogy mindenkinek nyitott szemmel kell járnia. „Nagy lelkesedéssel végzem ezt a tevékenységet, hiszen vallom, hogy a gyökértelen ember mindig védtelenebb, a gyökereinket tehát meg kell találnunk, és ez az én életszemléletemben mindig is benne volt. Mindez jó lehetőséget biztosít arra, hogy gyökereinket ápoljuk, az összegyűjtött értékeket szerepeltessük a megyei önkormányzat honlapján, azokat rendezvényeken népszerűsítsük” – fogalmazott.

magyar_anna02_gs

A folyamat egyébiránt úgy néz ki, hogy a bizottság számára a titkár, Zalányi Ágnes összegzi és készíti elő szakmailag, jogszabályi szempontból a beérkező javaslatokat, szakmai tájékoztatót nyújtva képekkel, háttéranyagokkal. A testület ez alapján hozza meg döntését. Emellett minden lehetséges módon népszerűsítik az értékeket, az értéktárakat: különböző kiadványokkal, exkluzív asztali naptárral, rendezvényekkel. Partnereikkel, az önkormányzatokkal és a javaslattevőkkel folyamatosan tartják a kapcsolatot. Igyekeznek pályázni is: támogatást nyertek korábban egy leporellóhoz, a tavaly nyári megyejáráshoz, jelenleg pedig ugyancsak pályázati forrásból egy 26 perces film készül a megyei értékekről, mely köré majd konferenciát is szerveznek. „Tervünk, hogy a filmet különböző rendezvényeken várakozó műsorként is vetítsük, ezért külön hangsúlyt fektetünk a zenei aláfestésre, valamint arra, hogy a képi anyag mellé magyar és angol nyelvű tájékoztató szöveget is elhelyezzünk” – árulta el Magyar Anna.

Default thumbnail
Előző sztori

Hat amerikai államban hirdettek szükségállapotot a téli vihar miatt

Default thumbnail
Következő sztori

Leállt a Facebook és az Instagram (FRISSÍTVE)

Legutóbbi hasonló cikkek