Írjon nekünk

Közélet

Minden nyelven máshogy mesélik el a Csúrogon történteket + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

ujvidek

Hetven évvel ezelőtt, 1945. január 23-án kezdték meg a Dél-bácskai Csúrog még életben maradt lakosságának deportálását. A “hobbitörténészek” általánosan használt enciklopédiája, a Wikipédia is ír az eseményről, ahány nyelven rákeresünk azonban a településre, annyiféleképp írják le az ott történteket. A délvidék kutatásáról szóló szegedi konferencián a történtek hiteles feltárására hívták fel a figyelmet.

Második alkalommal adott otthont a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza a Fejezetek a Délvidék Múltjából című konferenciának. A Délvidék Kutató Központ szervezésében péntek délelőtt a régióval foglalkozó szakemberek gyűltek össze szakmai konzultációra, melyen az eddig ismeretek mellett az előttük álló feladatokról is szó esett.

Kiosztották a Délvidék Kutatásáért Emlékérmet

A régió kutatásáért tett fáradhatatlan munkájáért idén A. Sajti Enikő és Fodor István érdemelte ki a Délvidék Kutatásáért Emlékérmet, melyet szintén a konferencia alkalmával vehettek át. A. Sajti Enikő a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának professzora, kutatási területe a délvidéki magyar kisebbség, illetve a Balkán és Jugoszlávia 19-20. századi története. Tudományos publikációi jelentősen elősegítették a délvidék történetének hiteles feltárását, és munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy az évtizedekig tabuként kezelt jugoszláv történetem utat törjön a szerb olvasók felé is. “Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik megalapították ezt a díjat, egyben kitüntették mindazon történészek munkáját, akik ezt a nehéz feladatot elvállalták. Nagyon furcsa a szakmánk, hogyha a feltárandó korszakot egy hegyhez hasonlítjuk, úgy teljesen más látvány fogad minket, ha az egyik, vagy a másik oldaláról másszuk azt meg. Történészként megmásítani nem tudjuk az eseményeket, de talán valamit el tudunk mondani a jövő generáció számára” – mondta el a díj átvételekor a professzor.

Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár nyugalmazott igazgatója már a kilencvenes években elősegítette a délvidéken 1944/45-ben történt partizánmegtorlás iratainak feldolgozását. Több tudományos, a régió történetével foglalkozó könyv és kutatás szerzője, szerkesztője, A Vajdaság történetéhez című munkája útmutató a kutatók számára a régió levéltárának kutatásához. “Külön kitüntetés számomra, hogy ezt a megtiszteltetést Sajti Enikővel együtt vehetem át, akinek tevékenységéhez az enyém csupán egy hangyányinak minősíthető. Mivel december 15-én mentem nyugdíjba, lelki-szellemi kondícióm szinten tartásához, a tevékeny munka folytatásához is nagy lökést ad ez a díj” – köszönte meg az elismerést Fodor István.

Ahány nyelv, annyi Wikipédia-szócikk Csúrogról

Kocsis Károly, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke szerint rendkívül fontosak mindazon könyvek és publikációk, melyeket a szakemberek készítenek a délvidék történetének hiteles bemutatására, a nagyközönség felé azonban egyre nehezebben tudnak nyitni ezekkel. A publikációk főként a szakmán belül mozognak, az átlagos ember azonban a Wikipédia szócikkei között keresgél elsősorban, hogyha egy-egy történelmi tényre kíváncsi. A világhálóra felkerült anyagok pedig sok esetben pontatlanok, vagy részrehajlóak. “Ez az enciklopédia az elsődleges forrása a mai, fiatal generációnak, így az ide felkerülő anyagok hiteles információt kell, hogy tartalmazzanak. Más-más nyelvre fordítva azonban sokhelyütt egészen más olvasatokat találunk” – emelte ki Kocsis Károly.

Témakörében a Csúrogon történtek webes dokumentációját vizsgálta meg a tagozat elnöke – a II. világháborúban történt magyarok elleni szerb vérengzés egyik legsötétebb fejezetét adják az itt történtek. Éppen hetven esztendővel ezelőtt, 1945. január 23-án kezdték meg a település magyar nyelvű lakosságának deportálását – azon életben maradtakat is elszállították, akik túlélték a korábbi vérengzést. A Wikipédián, a magyar és szerb-horvát mellett angol, eszperantó, francia nyelven is találhatunk információkat Csúrogról, de minden nyelven egy kicsit máshogy szerepelnek a történtek, a szerkesztők hol számadatokkal, hogy fogalmazásbeli ügyeskedésekkel próbálják befolyásolni az olvasót.

A magyar oldal 800, a szerb 3500 áldozatról ír

A szerbek oldalához húzók írták a cirill betűs szócikket, a franciát és az angolt, míg a magyar oldalt a magyar, illetve az eszperantó nyelven íródott anyagok képviselik jobban. A magyar verzióban elolvashatjuk az 1942-es “hideg napokat”, melynek körülbelül 800 szerb áldozata volt, majd az ezt követő vérengzéseknek 3000 magyar és német esett áldozatul. Az életben hagyottakat – nők, gyerekek, öregek – a járeki táborba terelték, ahol tovább folytatódott a népirtás. Úgy folytatódik: “A túlélő hozzátartozók minden évben összegyűlnek a helyi egykori sintértelepnél ahova elföldelték a 3000 szerencsétlen ártatlant, hogy elhelyezzék a megemlékezés virágait, amit aztán másnapra szétdobálnak, széttaposnak, jelezve, hogy a magyaroknak még sírjukban sincs nyugtuk.”

A szerb változat egy kicsit máshogyan hangsúlyozza a történéseket: a cirill betűs változatnál csupán az olvasható: 1941-ben fasiszta magyar hadsereg vonult be a területre, ahol a helyi magyarokkal együttműködve 893 embert (a hatás kedvéért itt is felsorolják, hogy férfi, nő és gyermek is szerepel az áldozatok között) öltek meg, majd a Tisza jege alá süllyesztették őket. A latin betűs szövegben is rendszeresen fasiszta hadseregként hivatkoznak a magyarokra, itt már azonban 3500 helyi szerb embert említenek a razzia áldozataként. Ezen fordítás szerint ’44 végén Csúrogon körülbelül 300 magyar esett áldozatul a bosszúnak, egyéb említés nincs a történtekről.

csurog_wikipedia

Szintén “szerb beállítottságú” az angol változat, igaz ott már nem fasiszta, hanem Horthysta hadseregként említik a bevonuló magyarokat. A szócikk szerint a magyar csendőrség és hadsereg partizánok után kutatva civileket (nőket és gyermekeket) öltek meg. Az áldozatok számát itt 800-1000 közöttire saccolják. Itt sem marad ki, hogy a testeket a Tisza jege alá dobálták. Az angol változat sem említ deportálást, eszerint a visszavonuló magyar hadsereggel a helyi magyar lakosság is elment, mert félt a szerbek bosszújától. A szerb lakosság a bosszú jeleként lerombolta a katolikus templomot, majd 1945 után Boszniából érkezett telepesek érkeztek a faluban – fejezték be a történetet. Ennek egy kicsit rövidebb változata olvasható a francia nyelven is, a horvátok, lengyelek és szlovákok pedig egyáltalán nem írtak a településen történtekről.

70 év után, tavaly október 30-án megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A történelmi tett hatalmas lépés volt mindkét ország számára, elengedhetetlen azonban, hogy racionálisan, tényszerűen archiválják az ott történteket. “Fontos, hogy a történteket megismerve levonhassa mindkét oldal a tanulságokat, hogy túlléphessünk a számháború helyett az egymás felé közeledésen lehessen a hangsúly” – tette hozzá.

Kommentek

Közélet

Ingyen utazhatunk Szeged első elektromos buszával

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

A kétnapos Szegedi Levendula Napokon debütál az új busz.

Tovább olvasom

Hírzóna

Fertőtlenítenek az elöntött makói városrészekben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Elkezdték a személyes fertőtlenítőszerek kiosztását is.

Tovább olvasom

Közélet

“Inkább ne legyen igazgatója a művelődési háznak, ha az fideszes”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Egy éve járt le Neparáczki Ferenc, a tápéi Heller Ödön Művelődési Ház igazgatójának megbízása.

Tovább olvasom

Aktuál