Írjon nekünk

Közélet

Minden nyelven máshogy mesélik el a Csúrogon történteket + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

ujvidek

Hetven évvel ezelőtt, 1945. január 23-án kezdték meg a Dél-bácskai Csúrog még életben maradt lakosságának deportálását. A “hobbitörténészek” általánosan használt enciklopédiája, a Wikipédia is ír az eseményről, ahány nyelven rákeresünk azonban a településre, annyiféleképp írják le az ott történteket. A délvidék kutatásáról szóló szegedi konferencián a történtek hiteles feltárására hívták fel a figyelmet.

Második alkalommal adott otthont a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza a Fejezetek a Délvidék Múltjából című konferenciának. A Délvidék Kutató Központ szervezésében péntek délelőtt a régióval foglalkozó szakemberek gyűltek össze szakmai konzultációra, melyen az eddig ismeretek mellett az előttük álló feladatokról is szó esett.

Kiosztották a Délvidék Kutatásáért Emlékérmet

A régió kutatásáért tett fáradhatatlan munkájáért idén A. Sajti Enikő és Fodor István érdemelte ki a Délvidék Kutatásáért Emlékérmet, melyet szintén a konferencia alkalmával vehettek át. A. Sajti Enikő a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának professzora, kutatási területe a délvidéki magyar kisebbség, illetve a Balkán és Jugoszlávia 19-20. századi története. Tudományos publikációi jelentősen elősegítették a délvidék történetének hiteles feltárását, és munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy az évtizedekig tabuként kezelt jugoszláv történetem utat törjön a szerb olvasók felé is. “Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik megalapították ezt a díjat, egyben kitüntették mindazon történészek munkáját, akik ezt a nehéz feladatot elvállalták. Nagyon furcsa a szakmánk, hogyha a feltárandó korszakot egy hegyhez hasonlítjuk, úgy teljesen más látvány fogad minket, ha az egyik, vagy a másik oldaláról másszuk azt meg. Történészként megmásítani nem tudjuk az eseményeket, de talán valamit el tudunk mondani a jövő generáció számára” – mondta el a díj átvételekor a professzor.

Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár nyugalmazott igazgatója már a kilencvenes években elősegítette a délvidéken 1944/45-ben történt partizánmegtorlás iratainak feldolgozását. Több tudományos, a régió történetével foglalkozó könyv és kutatás szerzője, szerkesztője, A Vajdaság történetéhez című munkája útmutató a kutatók számára a régió levéltárának kutatásához. “Külön kitüntetés számomra, hogy ezt a megtiszteltetést Sajti Enikővel együtt vehetem át, akinek tevékenységéhez az enyém csupán egy hangyányinak minősíthető. Mivel december 15-én mentem nyugdíjba, lelki-szellemi kondícióm szinten tartásához, a tevékeny munka folytatásához is nagy lökést ad ez a díj” – köszönte meg az elismerést Fodor István.

Ahány nyelv, annyi Wikipédia-szócikk Csúrogról

Kocsis Károly, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke szerint rendkívül fontosak mindazon könyvek és publikációk, melyeket a szakemberek készítenek a délvidék történetének hiteles bemutatására, a nagyközönség felé azonban egyre nehezebben tudnak nyitni ezekkel. A publikációk főként a szakmán belül mozognak, az átlagos ember azonban a Wikipédia szócikkei között keresgél elsősorban, hogyha egy-egy történelmi tényre kíváncsi. A világhálóra felkerült anyagok pedig sok esetben pontatlanok, vagy részrehajlóak. “Ez az enciklopédia az elsődleges forrása a mai, fiatal generációnak, így az ide felkerülő anyagok hiteles információt kell, hogy tartalmazzanak. Más-más nyelvre fordítva azonban sokhelyütt egészen más olvasatokat találunk” – emelte ki Kocsis Károly.

Témakörében a Csúrogon történtek webes dokumentációját vizsgálta meg a tagozat elnöke – a II. világháborúban történt magyarok elleni szerb vérengzés egyik legsötétebb fejezetét adják az itt történtek. Éppen hetven esztendővel ezelőtt, 1945. január 23-án kezdték meg a település magyar nyelvű lakosságának deportálását – azon életben maradtakat is elszállították, akik túlélték a korábbi vérengzést. A Wikipédián, a magyar és szerb-horvát mellett angol, eszperantó, francia nyelven is találhatunk információkat Csúrogról, de minden nyelven egy kicsit máshogy szerepelnek a történtek, a szerkesztők hol számadatokkal, hogy fogalmazásbeli ügyeskedésekkel próbálják befolyásolni az olvasót.

A magyar oldal 800, a szerb 3500 áldozatról ír

A szerbek oldalához húzók írták a cirill betűs szócikket, a franciát és az angolt, míg a magyar oldalt a magyar, illetve az eszperantó nyelven íródott anyagok képviselik jobban. A magyar verzióban elolvashatjuk az 1942-es “hideg napokat”, melynek körülbelül 800 szerb áldozata volt, majd az ezt követő vérengzéseknek 3000 magyar és német esett áldozatul. Az életben hagyottakat – nők, gyerekek, öregek – a járeki táborba terelték, ahol tovább folytatódott a népirtás. Úgy folytatódik: “A túlélő hozzátartozók minden évben összegyűlnek a helyi egykori sintértelepnél ahova elföldelték a 3000 szerencsétlen ártatlant, hogy elhelyezzék a megemlékezés virágait, amit aztán másnapra szétdobálnak, széttaposnak, jelezve, hogy a magyaroknak még sírjukban sincs nyugtuk.”

A szerb változat egy kicsit máshogyan hangsúlyozza a történéseket: a cirill betűs változatnál csupán az olvasható: 1941-ben fasiszta magyar hadsereg vonult be a területre, ahol a helyi magyarokkal együttműködve 893 embert (a hatás kedvéért itt is felsorolják, hogy férfi, nő és gyermek is szerepel az áldozatok között) öltek meg, majd a Tisza jege alá süllyesztették őket. A latin betűs szövegben is rendszeresen fasiszta hadseregként hivatkoznak a magyarokra, itt már azonban 3500 helyi szerb embert említenek a razzia áldozataként. Ezen fordítás szerint ’44 végén Csúrogon körülbelül 300 magyar esett áldozatul a bosszúnak, egyéb említés nincs a történtekről.

csurog_wikipedia

Szintén “szerb beállítottságú” az angol változat, igaz ott már nem fasiszta, hanem Horthysta hadseregként említik a bevonuló magyarokat. A szócikk szerint a magyar csendőrség és hadsereg partizánok után kutatva civileket (nőket és gyermekeket) öltek meg. Az áldozatok számát itt 800-1000 közöttire saccolják. Itt sem marad ki, hogy a testeket a Tisza jege alá dobálták. Az angol változat sem említ deportálást, eszerint a visszavonuló magyar hadsereggel a helyi magyar lakosság is elment, mert félt a szerbek bosszújától. A szerb lakosság a bosszú jeleként lerombolta a katolikus templomot, majd 1945 után Boszniából érkezett telepesek érkeztek a faluban – fejezték be a történetet. Ennek egy kicsit rövidebb változata olvasható a francia nyelven is, a horvátok, lengyelek és szlovákok pedig egyáltalán nem írtak a településen történtekről.

70 év után, tavaly október 30-án megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A történelmi tett hatalmas lépés volt mindkét ország számára, elengedhetetlen azonban, hogy racionálisan, tényszerűen archiválják az ott történteket. “Fontos, hogy a történteket megismerve levonhassa mindkét oldal a tanulságokat, hogy túlléphessünk a számháború helyett az egymás felé közeledésen lehessen a hangsúly” – tette hozzá.

Hírzóna

Ismét megrendezik a Family Expót Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

November 16-17-én.

Tovább olvasom

Közélet

Tovább szedi áldozatait a zombidrog Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Nagyon nehéz fellépni az úgynevezett zombidrogok terjedése ellen. Szegeden is egyre több jel árulkodik arról, hogy az olcsó és rendkívül veszélyes kábítószer egyre inkább elszabadult.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nyílt napra várják a fiatalokat a Szegedi Rendészeti Szakgimnáziumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

November 28-án,

Tovább olvasom
Hirdetés

Aktuál