Ellenzéki pártok a kormányzati környezetpolitikát bírálták

A kormány környezetpolitikáját bírálták ellenzéki pártok arra reagálva, hogy Áder János államfő hétfőn bejelentette: új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővült január 1-jétől a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Az új igazgatóságot

Kőrösi Csaba

eddigi ENSZ-nagykövet vezeti.

Kepli Lajos

, a Jobbik országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében erre reagálva azt írta: tanácsadó testületek helyett végre határozott cselekvésre volna szükség a környezeti fenntarthatóság területén is. Értékelése szerint a jelenlegi kormányzat az előző és a mostani ciklusában gyakorlatilag teljesen szétverte a környezetvédelmi állami szerveket, ellehetetlenítette az ágazatot, tönkretette a természetvédelmi és a vízügyi igazgatást, és "az égvilágon semmit nem tett a fenntarthatósági célok teljesülése érdekében". A jobbikos politikus hozzátette, az államfő nyilatkozatában egyetlen szóval sem tért ki arra, hogy "Kőrösi Csaba átmentése új pozíciójába mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek". A Párbeszéd Magyarországért (PM) párt közleményben üdvözölte, hogy "a köztársasági elnöknek is feltűnt a kormányzati környezetpolitika teljes hiánya", ugyanakkor a látszatintézkedések helyett valódi cselekvést vár

Áder Jánostól.

Egy olyan európai államban, ahol nincs környezetvédelmi minisztérium, és "a kormány a legvadabb környezetpusztító elképzeléseit is akadály nélkül valósíthatja meg", nem megoldás, ha az államfő próbálja pótolni a végrehajtó hatalom hiányzó környezeti elkötelezettségét - írta

Jávor Benedek

, a PM európai parlamenti képviselője és

Szabó Rebeka

, a párt elnökségi tagja. Szerintük ha Áder János valóban cselekedni akar a környezetért, akkor éljen gyakrabban vétójogával, és szólítsa fel a kormányt, vegye komolyan a környezetvédelmet. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke üdvözölte a köztársasági elnök bejelentését, egyúttal ő is hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány elmúlt éveit a környezetvédelem területén csak a legsúlyosabb kritikával lehet illetni, miután felszámolta az önálló környezetvédelmi tárcát, az államtitkári képviseletet és a jövő nemzedékek ombudsmanjának pozícióját. "Ha már a kormány nem, legalább a köztársasági elnök tudja, látja, hogy nem mindegy, mit hagyunk gyermekeinkre, unokáinkra" - fogalmazott a politikus. Felhívta ugyanakkor az államfő figyelmét, hogy pozíciójában sokkal többet is tehet a környezetvédelemért. Szerinte például a paksi atomerőműről szóló jogszabályok vagy "a természetvédelmet szétverő törvénymódosítások" visszaküldése az Országgyűlésnek ilyen eszköz az elnök kezében. Áder János köztársasági elnök hétfőn tett sajtónyilatkozatában jelentette be, hogy új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővült január 1-jétől a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az államfő kiemelte: rövid és hosszú távú okok egyaránt magyarázzák az új szervezeti egység létrehozását. A hosszú távú okok között arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezeti fenntarthatóság pártokon, ciklusokon átnyúló feladat, amely minden embert érint. Úgy fogalmazott, hogy az a fejlődés, amelyet ma sokan fenntartható fejlődésnek hívnak, megítélése - és sok tudós álláspontja - szerint ebben a formájában fenntarthatatlan. Rövid távú okként azt említette, hogy idén decemberben Párizsban kísérletet tesznek a kiotói egyezményt váltó új megállapodás megalkotásra. A kiotói egyezményt abban a formában, ahogyan korábban megkötötték, nem lehet folytatni, szélesebb bázisú, több országot érintő megállapodásra van szükség - mondta Áder János, hozzátéve, hogy azokat az országokat is be kell vonni, amelyek a kiotói egyezményt nem írták alá vagy mentesültek az aláírása alól. Magyarországnak segítenie kell a közös munkát Párizsban - hangsúlyozta az elnök, aki felkérte erre a feladatra Kőrösi Csabát.