A Kurázsi mama háborús dráma gyilkos humorral + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

kozonsegtalalkozo_somogyi13_gsBertolt Brecht mind zenéjét, mind történetét tekintve zavarba ejtő színházat tudhat magáénak, ahol nem csak a humor gyilkos. Legismertebb művét, a Kurázsi mama és gyermekeit Bodolay Géza állítja színpadra, így szerdán vele és a szegedi teátrum színészeivel a Somogyi-könyvtárban találkozhatott a közönség.

A Kurázsi mama és gyermekei Brecht egyik legismertebb műve, egy háborúellenes dráma, amit a harmincéves háború szellemiségével szemben írt. Az író még a második világégés kitörése előtt kezdte el írni a “bátor asszony” és gyerekeinek történetét, vagyis azt tizenkét évnyi minidrámát, amely teli van a harcos mindennapok viszontagságaival: a családi és üzleti élet, a közdelem és behódolás, az élet és erkölcs kontrasztjaival.

Bodolay Géza rendező már húsz éve készült a mű színpadra állítására, így olyan művészt kért fel a címszerepre, akit méltónak érzett a háborúban is élni akarást tanúsító, ugyanakkor számító anya szerepére. Kurázsi mamát Fekete Gizi kelti életre, aki az előző évad bosszúvágyó asszonya, Claire Zachanassian után egy leleményes markotányosnőt alakít. A történet szerint három gyermekével, az eszes és bátor Eiliffel (Sorbán Csaba), a jámbor és együgyű Stüsszivel (Pataki Ferenc) és néma lányával, Kattrinnal (Gidró Katalin) próbálja túlélni a háborút. Szinte vasmarokkal fogja a pénzt, hosszas mérlegelés és belső vívódás ellenére sem hajlandó jövőjét/jövőjüket kockáztatni, pedig egyszer fiai élete, végül lánya élete a tét.

A német drámaíró további két olyan karaktert is felvonultat, akik hol feltűnnek, hol eltűnnek az eredetileg tizenkét jelenetesre szerkesztett történetben. A szakács (Kárász Zénó) és a tábori pap (Ádám Tamás) Kurázsi mama mellé szegődik, s mint az alkotó szócsövei beszélnek a háború alakulásáról, kimeneteléről, keserű érzéseikről. Taszító számukra a csata, mégsem tudnának mit kezdeni magukkal, ha máról holnapra véget érne – e kettősség jellemzi őket.

Brecht színháza zavarba ejtő, hiszen a zenét nem az átélés eszközeként használja, hanem inkább utalásként él vele, a katarzis élményre törekszik. Jelenléte tehát meghatározó, a zenekari árokban Paul Dessau kottái alapján Gyüdi Sándor, a színház főigazgatója dirigál. Bodolay szerint bár drámai hangvételű dalokkal fűszerezett krónikáról van szó, a darab teli van nevettető részekkel, gyilkos humorral. Felhívta a színházrajongók figyelmét, a megszokottnál rövidebb előadást láthatnak majd, amelyben a jelmezeket tekintve nem törekednek a korhű megjelenítésre.

Bertolt Brecht Kurázsi mamáját január 23-tól láthatják a színház szerelmesei a nagyszínházban.

Előző sztori

Jégkorong: a Partizan otthonában kezdi az évet a Volán

Következő sztori

Hátország: győzelemmel tért haza a SZEAC Siófokról

Legutóbbi hasonló cikkek