A doni áttörés magyar áldozataiért tartottak szentmisét a jezsuiták Szent József-templomában szombaton. Kiss-Rigó László megyéspüspök a misén felhívta a figyelmet: egy közösség nem tudja önmagát meghatározni addig, míg múltjával nem számolt el.
Hetvenkét esztendeje, 1943. január 12-ének fagyos reggelén indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban. A szakasz egy részében a gyengén felszerelt, ellátási problémákkal küzdő Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg védekezett, amely nem állta a gépesített és nagyszámú orosz haderő offenzíváját. Százezernél is több katona hunyt el a harcokban és az azt követő visszavonulásban, vagy esett hadifogságba. A doni katasztrófaként is emlegetett harci cselekmény a magyar hadtörténelem egyik leggyászosabb fejezete, áldozataira szombat délelőtt emlékeztek meg a szegedi jezsuiták Szent József-templomában.
“Református testvéreink egyik szimbóluma a fa, amely dús lombkoronával és erős egészséges gyökerekkel rendelkezik. Míg a fa lombját és törzsét jól láthatjuk, az azt tápláló gyökerek rejtve maradnak a szemünk elől, mégis elengedhetetlen a növény egészséges fejlődéséért. Társadalmunkat is ugyanilyen módon táplálják múltunk gyökerei” – hangsúlyozta a templomban Kiss-Rigó László. A megyéspüspök szerint egy nemzet számára nem lehet előrelépés addig, míg múltját nem tudta lezárni, ezért is van szükség, hogy megemlékezzünk a magyarság tragikus eseményeiről. “Kik voltak a hősök, kik voltak az áldozatok és kik vonhatók felelősségre az elveszejtett emberéletekért? Tiszta szívvel, igazi értékrenddel kell visszatekinteni a történtekre” – emelte ki a püspök.
no images were found
