Írjon nekünk

Közélet

Tőkés László: “Az autonómia kérdése nem kishitűeknek való!”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

tokes3

Tőkés László erdélyi Európai Parlamenti képviselővel beszélgettünk a romániai rendszerváltozás 25. évfordulójának alkalmából az ellopott rendszerváltozásról, a romániai magyarok esélyeiről, képviseletéről, autonómiáról, a magyar külpolitikáról.

1989. december 15-én Temesvárról, Tőkés László református lelkész részvételével indult meg az a tiltakozási hullám, amely végül a Nicolae Ceaușescu vezette kommunista diktatúra bukásához vezetett. Az események résztvevője hírportálunknak mesélt élményeiről, azóta levont tapasztalatairól és munkájáról.

– 25 év távlatából hogyan értékeli az 1989 decemberi eseményeket, a romániai rendszerváltozást?

– Ez egy ellopott, kisiklatott forradalom volt, a kezdeti hiteles, öntörvényű népi felkelésre utólag a titkosszolgálatok és a második vonalbeli kommunisták ráépítettek egy puccsot, és a népfelkelés felhajtóerejét kihasználva megbuktatták a Ceaușescu-rendszert, a második vonalbeli kommunisták átvették a vezetést, ez megpecsételte a romániai rendszerváltozás sorsát. Azóta is a régi rendszer és a demokrácia erői csapnak össze, a kommunista visszarendeződés és a demokratikus átalakulás erői konfrontálódnak egymással évről évre.

– Mekkora szerepet játszott a magyarság a rendszer megbuktatásában?

– Az első időszakban Temesváron és szerte Romániában egy hiteles ellenállás, rendszerváltoztatás indult útjára, erről csak elismeréssel szólhatunk, különösen azokról a hősökről, szabadságharcosokról, áldozatokról, akik az életükkel fizettek a változásokért. A temesvári gyülekezet ellenállása ebbe a csoportba és időszakba tartozik. Mindenféle spekuláció terjedt el a titkosszolgálatok romániai tevékenységéről, és forradalomban betöltött szerepéről, befolyásoló erejéről, azonban ami a temesvári református gyülekezetben történt, az ott összegyűlt román, magyar, mindenféle vallású és nemzetiségű emberből álló tüntetés öntörvényű volt és hiteles. Valódi rendszerellenes kiállásnak, felkelésnek számított, többé kevésbé ugyanez mondható el a tovaterjedő népfelkelésről és szabadságharcról, beleértve az erdélyi városokat, Kolozsvárt, Aradot, Marosvásárhelyt, Nagyszebent és a Székelyföldet, valamint Bukarestet is, ahol egy Ceaușescu által összehívott nagy népgyűlés csapott át Ceaușescu- és kommunista-ellenes tüntetésbe. Az azután következőkről sok a bizonytalanság, spekuláció, sőt történelemhamisítás, nehéz megállapítani, miképpen folytatódtak az események, de mindazonáltal elmondható, hogy a folytatás a második vonalas kommunisták által megrendezett puccsnak számít.

– Milyen hatással volt ez a határozott állásfoglalás a romániai magyarság további helyzetére?

– A magyarság kétszeresen megszenvedte az ateista-kommunista diktatúra elnyomását, hiszen mind magyar, mind vallási kisebbségi mivoltunkban sanyarúbb volt a sorsunk, mint román nemzetiségű honfitársainknak, ezért mi magyarok, erdélyiek érzékenyebbek voltunk a gyarmatosító hatalomként működő bukaresti központú diktatúra által elszenvedett elnyomás iránt, ezért történhetett, hogy egy kicsi reformátorgyülekezetből, egy vegyes összetételű temesvári közösségből indult el a rendszerváltoztatás. Kezdetben volt meghatározó szerepünk, a későbbiekben a hatalomba visszarendezkedő utódkommunista párt és szatellitpártjai – mert valamennyi megalakuló román pártban jelen voltak a kommunista párt és a titkosszolgálat képviselői – vették át a vezetést. Számarányunknál fogva sem volt túl nagy szerepünk az események alakításában, de ha lehetett volna is, az Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front szoros ellenőrzés alá vette a a magyarokat, főként a vezetőket. Kénytelen-kelletlen lépést tartottunk, alkalmazkodnunk kellett az általános romániai helyzethez, amin a magyarok között fellelhető román- és kommunistabarát magyar erők nem segítettek…

– Miben merült ki az említett román- és kommunistabarát magyarok tevékenysége?

– Kezdetben az erdélyi magyar központokban spontán módon kezdődött el a magyarság önszerveződése, utóbb azonban mintegy vezényszóra a Bukarestben megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) valamennyi helyi, erdélyi, regionális vagy városi szervezettel felvette a kapcsolatot és saját keretében egyesítette a különböző helyeken megalakult magyar szerveződéseket. Ez egy olyan fajta központi irányítást és kontrollt jelentett, mint amilyen az Iliescu-féle Nemzeti Megmentési Front, regionális és települési rendszere esetében erősen központosított Romániai Magyar Demokrata Szövetség és román rendszerváltó politikai rendszer alakult ki, amit szorosan ellenőrzése és részben irányítása alatt tartott a bukaresti központ. A későbbiekben innen származik személyes eltávolodásom az RMDSZ-től, ami végül, 15 év után a pártból való eltávolításommal zárult, mert nem tudtam beilleszkedni abba az önfeladó magyar politikai rendszerbe, amely lepaktált a mindenkori román hatalommal a kormánytagság érdekében, és saját önös érdekből megalkudott a helyzettel, feladta a magyarság olyan fontos kérdéseit, ügyeit, mint az autonómia, az önrendelkezés vagy az egyetemépítés és szabad iskolarendszer, egyházi élet létrehozása. Az az eltérített magyar politika már nem volt képes a magyarság valós érdekeit képviselni és eljutott már az önfeladásig is. Mai napig vita folyik erről, lényegében azt mondhatjuk, hogy 25 évig a múlt és a jövő erői csaptak össze, a legutóbbi választáson is a posztkommunista rezsim és a valódi demokraták tábora méretkezett meg az elnökválasztás alkalmával, amin a demokrata és a magyar választók akarata győzedelmeskedett. 25 év után ugyanazt folytatjuk kicsiben a saját köreinken belül, mint amit országos szinten a múlt és a jövő, a demokraták és a visszarendeződő kommunizmus erői között folyt.

– Jelenleg az Európai Parlament (EP) képviselőjeként dolgozik a romániai magyarság ügyéért. Mi volt az oka annak, hogy vállalta a képviselőséget?

– Az RMDSZ-ből ugyan eltávolítottak, de püspökként függetlenül a mindenkori politikai helyzettől elvégeztem azt az egyházi és nemzetépítő munkát, amelyre hivatásom szerint vállalkoztam. Amikor lejárt püspöki szolgálatom utolsó mandátuma, felmerült a kérdés: hogyan tovább? Romániai magyar nemzeti és polgári erők jelöltek az Európai Parlamenti képviselői tisztségre, amit hosszas megfontolás után elfogadtam. Mivel az RMDSZ-ben nem volt hátterem, önálló jelöltként indultam 2007-ben, és be is jutottam, és képviselem a romániai magyar érdekeket azóta is.

– Milyen lehetőségeket tartogat Románia Európai Uniós tagsága a magyar kisebbség számára?

– Önmagában nagy dolog, hogy a romániai magyar nemzeti közösségnek saját képviselete lehet az EP-ben, illetve egyáltalán az, hogy európai emancipáció megy végbe, ami nem volt elmondható évtizedeken keresztül, de most megvan ez lehetőség, ami azonban inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentőségű. Egy frissen csatlakozott ország az egyik napról a másikra megvalósult képviselettel nem tud komoly eredményt eléri, kontinentális szinten viszont nyilvánvaló, hogy elkezdődött egy képviselői munka egy építkezés, egy politikai érdekérvényesítés, és ezt lehet jól és rosszul is csinálni, annak függvényében, hogy milyen súllyal bír egy regionális erdélyi ügy, egy még regionális erdélyi magyar ügy nemzetközi, európai szinten. Törekszünk arra, hogy minél több lehetőséget kihasználjunk, minél több eredmény elérjünk, mert nyilvánvaló, hogy egy kisebbségi ügyet csak abban az esetben sikerül eredményre vinni, ha ezt az ügyet nemzetközi fórumra visszük. Önmagunkban minket mindig le fognak szavazni, a számbeli többségen alapuló demokráciában egy számbeli kisebbségnek önmagában semmi esélye sincs. Ahogy megtaláljuk szövetségeseinket az anyaország és a többi határon túli nemzetrész közösségében, valamint Európában, a demokrácia számtani szabályait felülmúlhatja egy célirányos, hasznos és eredményes kisebbségi érdekérvényesítés.

– Az említettek tükrében mekkora esélyt lát Székelyföld autonómiájának kivívására?

– Senki sem gondolta volna, hogy Erdélyt Romániához csatolják, Románia akkoriban Európa egyik frissen létrejött létrejött, elmaradott országa volt, de kellő politikai céltudattal elérték amire vágytak, a kedvező nemzetközi körülmények is az ő kezükre játszottak, egy jó nemzetpolitika soha nem ragad meg az adott helyzetben, hanem mindig túllát a helyzeten és alakítani próbálja azt. Az autonómia kérdése nem kishitűeknek való, akik elriadnak attól, hogy harcoljanak érte, és azzal kezdik a beszédüket, hogy semmi esélye nincs a mai Európában és Romániában az autonómiának. Tudjuk, hogy léteznek jól működő autonómiák szerte Európában és a nagyvilágban, tudjuk mennyit harcoltak a katalánok, a dél-tiroliak az önrendelkezés kivívásáért, és ilyen távlatos, stratégiai igényű politikára vállalkozva minden esélyünk megvan arra, hogy előbb vagy utóbb kivívjuk Erdélyben a magyarok többszintű autonómiáját, ennek részeként Székelyföld területi autonómiáját, vagy a Partium sajátos területi státuszát.

– Hogyan értékeli Magyarország és Románia mai diplomáciai kapcsolatát, illetve a magyar kormány teljesítményét ez ügyben?

– Hogyha a magyar kormány a lehető legkövetkezetesebben kiáll a külhoni magyarok érdekében, akkor ezáltal eleve megromlanának a szomszédos kapcsolatok Romániával, Szlovákiával, Szerbiával és a többi szomszédos országgal. A magyar politikának mindig egyensúlyoznia kell a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika keskeny mezsgyéjén, ennek figyelembe vételével jól alakul a helyzet. Az Orbán Viktor vezette kormány igyekszik olyan nemzetpolitikát folytatni, hogy a szomszédságpolitikát is építse, de a magyarságpolitikát is a legkövetkezetesebben folytassa. Összességében hasonló a helyzet, mint Erdélyben az autonómiával: 25 év alatt sok visszaesés következett be, most olyan a helyzet, mintha a kezdetén lennénk. A magyar nemzetpolitika jól indult, ennek bizonyítéka volt az, hogy Antall József kormányfő kijelentette: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, de viszontagságok és visszarendeződések miatt szinte minden előröl kellett kezdeni 2010-ben, azonban azóta pozitív irányba haladunk és remélem, hogy ez így is folytatódik majd.

Kommentek

Hírzóna

Új bajtársak jelentkezését várja a megyei katasztrófavédelem

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szegedre.

Tovább olvasom

Hírzóna

Itt a megoldás a poloskák ellen!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Több bokorlakó énekesmadár kellene.

Tovább olvasom

Hírzóna

Kezdődik a szegedi vadgesztenyefák permetezése

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Még pénteken is tart a munka.

Tovább olvasom

Aktuál