Írjon nekünk

Közélet

A román zászlók hiánya miatt bírságolták meg Kézdivásárhely önkormányzatát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

A székelyföldi Kovászna megye prefektusa ötezer lejes (350 ezer forint) bírságot rótt ki Kézdivásárhely polgármesteri hivatalára, mert úgy vélte, a város nem volt megfelelően fellobogózva a román zászlókkal december elsején, a román nemzeti ünnepen – közölte internetes oldalán a Székely Hírmondó napilap.

A kézdivásárhelyi eset amiatt került be a román televíziók híradójába, mert ismeretlenek fekete zászlókat tűztek ki az Erdély Romániához csatolását kimondó, 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat évfordulójához kötődő román nemzeti ünnepen a város főterén álló házak némelyikére. Az öt kitűzött gyászlobogóra piros-fehér-zöld szalagot kötöttek. Bokor Tibor polgármester a Székely Hírmondónak úgy vélekedett a büntetés minden bizonnyal a gyászlobogók kitűzésére adott válasz.

Ménessy Kinga, a városháza szóvivője az MTI-nek elmondta, a polgármesteri hivatal bíróságon támadta meg a bírságolási jegyzőkönyvet, és csak akkor fizeti ki a bírságot, ha jogerős ítélet kötelezi erre. A szóvivő szerint a város valamennyi önkormányzati épületére ki volt tűzve a román zászló, és a villanyoszlopokra is román zászlókat tűztek azon a helyszínen, ahol a város román közössége ünnepelt december elsején. A polgármesteri hivatal ugyanakkor minden támogatást megadott a román közösségnek a saját ünnepe megszervezésére. Az elöljárók azonban nem vettek részt a kézdivásárhelyi románok ünneplésén.

Marius Popica Kovászna megyei prefektus a múlt héten vizsgálatot rendelt el a gyászlobogók kézdivásárhelyi kitűzése ügyében. A gesztust a román állam elleni támadásnak minősítette, és megjegyezte, az a magyarokra sem vet jó fényt. „Sajnos a Polgári Törvénykönyvből törölték a román állam jelképeinek a meggyalázására vonatkozó cikkelyt. Márpedig a gyászlobogó kitűzése a román nemzeti ünnepen a román állam meggyalázásának számít” – jelentette ki a nemzeti ünnepet követően a prefektus. Hozzátette, az ilyen ügyek nem maradhatnak hatósági válasz nélkül.

December elseje 1990 óta Románia nemzeti ünnepe. 1918-ban az erdélyi, bánsági és magyarországi románok az e napon Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön – önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot.

Kommentek

Közélet

Múltidéző 35. rész: Több mint fél évezrede áll az alsóvárosi ferences templom

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Sorozatunk legújabb részében a Mátyás tér több mint 500 éves ékkövét mutatjuk be. Kommentek

Tovább olvasom

Közélet

Póni után most ló sétált Rókuson

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tovább olvasom

Közélet

Ünnepi miserend a Dómban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szegedi Dóm április 19., nagypéntek Egész nap gyónási lehetőség a Dómban 16:00 Keresztúti ájtatosság 17:00 Nagypénteki szertartás, passió 19:30 óráig virrasztás a „Szent sírnál” április 20., nagyszombat 20:00 húsvéti vigíliai szertartás (húsvéti gyertya meggyújtása, igeliturgia, a keresztségi fogadalmak megújítása, az eukarisztia liturgiája), körmenet a Dóm téren április 21., húsvétvasárnap Szentmisék: 8:30, 10:00 (ünnepi püspöki szentmise), […]

Tovább olvasom

Aktuál