Írjon nekünk

ARC

Trócsányi László: Ha nem a párbeszéd uralkodik, Európa magát verheti szét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

trocsanyi_laszlo01_gs

Kormányzati érdek is, hogy jó jogászképzés legyen Magyarországon – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak adott interjújában Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter szerint azonban minden egyes jogi karnak – így a szegedinek is – meg kell határoznia a saját identitását, mert csak akkor lehet pluszforrásokat rendelni a képzéshez, ha valamiben innovatív. A korábbi alkotmánybíróval, nagykövettel arról is beszélgettünk, hogy a magyar jogszabályokkal kapcsolatban megfogalmazott európai kritikákkal akkor van baj, ha érzelmi alapon vagy erőből próbálnak politizálni, nem pedig pragmatikusan.

– Komoly rangot kapott az igazságügy, hiszen immár különálló minisztériumként dolgoznak a kormányzati struktúrában. Kinevezésekor Orbán Viktor miniszterelnök fontos feladatául adta az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítését és a jogalkotás hatékonyabbá tételének segítését. Eltelt öt hónap a miniszterségéből, miként értékeli ezt az időszakot, mennyire sikerült eddig megvalósítani ezt?

– A törökök százötven évig voltak itt, a kinevezésem óta százötven nap telt el, az értékelés így inkább egy vagy két év múlva lehet majd részletesebb. Mindent összevetve úgy gondolom, nagyon erős entrénk, belépőnk volt. Azt hirdetem, hogy ez egy jogászminisztérium, a jog elsőbbségét hangoztatom. A jog uralma megvalósul Magyarországon, ezt jelzi az önálló igazságügyi tárca is. Az elmúlt huszonöt évben több ciklusban előfordult, hogy az igazságügyet összevonták a rendészettel vagy a közigazgatással. Most azonban egy olyan minisztérium jött létre, amely szakmailag nagyon felkészült, elhivatott emberekből áll, akik jó jogászok, és a munkájukat nagyon komolyan veszik. A személyi összetétel azért nagyon fontos, mert – legyünk őszinték – gyenge állománnyal semmit nem lehet véghezvinni. Ellenben, ha profi a csapat, akkor nagyon sokat tehetünk. Értékelésem szerint az Igazságügyi Minisztérium iránti bizalom erős. Ez azt is jelenti, hogy komoly feladatokat kaptunk. Kinevezésemet követően szinte elsőként a devizahitelesek ügyét kellett rendezni. A probléma nyolc éven keresztül mérgezte a magyar társadalmat, s most kihúztuk a rossz fogat. Két törvényt szinte egyhangúlag elfogadott a parlament. A fair bankokról november 11-én, míg a forintosításról szóló törvényjavaslat várhatóan 14-én került, illetve kerül a képviselők elé. Az előkészítést az Igazságügyi Minisztérium végezte, konzultálva a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Együttműködtünk továbbá a Magyar Nemzeti Bankkal és a Bankszövetséggel. A kormány, az Igazságügyi Minisztérium vezetésével, megoldotta a magyar társadalom egyik legnagyobb problémáját felvető ügyet. Már az is önmagáért beszél, hogy mi kaptuk meg a lehetőséget, hogy foglalkozzunk ezzel. Elvárás volt, hogy alkotmányos és az európai intézmények által is elfogadható megoldás szülessen a devizahitelesek ügyének rendezésére, és ennek eleget is tettünk.

trocsanyi_laszlo02_gs

– A bankról a devizahitelekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a 2015-ös esztendő az elszámoltatás éve lesz. Ezen a területen kívül milyen fontosabb jogszabályok születtek meg, illetve vannak előkészítés alatt?

– Megoldást találtunk a tényleges életfogytig tartó büntetés ügyében. E kérdésben voltak vitáink az Emberi Jogok Európai Bíróságával, de folyamatban van a törvény elfogadása Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökével, Handó Tündével rendszeresítettük a szakmai kapcsolatot. Ez természetesen nem terjed ki a konkrét ügyekre, hiszen a bíró független. Az új polgári perrendtartási és büntetőeljárási kódexek megalkotása érdekében az OBH bevonásával több munkacsoportot hoztunk létre. Mindez inkább csak szemlélteti, hogy milyen komoly feladatokat végzünk a minisztériumban. A szakmai stáb lelkesen dolgozik annak érdekében, hogy színvonalas, alkotmányos megoldásokat tegyen le az asztalra. Ha az öt hónap mérleget szeretnénk megvonni, akkor alapvetően elégedett vagyok az eddig elvégzett munkával.

– A Debreceni Egyetemen úgy fogalmazott a közelmúltban, hogy a jogállam jövőjének a záloga a jogászképzés minősége, és hiányolta, hogy ezt a rendszerváltás óta, vagyis huszonöt éve nem világították át. Miniszteri biztost is kinevezett erre a feladatra Vízkelety Mariann személyében. Pontosan mi lesz az ő feladata?

– Egy szakmának a becsülete kulcskérdés. Bár a felsőoktatás az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozik, egy szeletéért, a jogászképzésért én is szeretnék felelősséget vállalni. Be fogom mutatni a kormánynak, hol tartunk negyed évszázaddal a rendszerváltás után. Jelenleg nyolc helyen folyik jogi képzés. Először át kell tekinteni, hogy az egyes képzőhelyek mennyiben nyújtják ugyanazt a hallgatóknak, vagy éppen miben különböznek. Tudni kell, hogy a tudományegyetemeknek van-e a nevükből fakadó további különleges feladatuk. Választ kell adni arra a kérdésre, hogy az adott képzési struktúra megfelelő-e, kellően korszerű-e. Számos vizsgálatra váró kérdés van tehát. A miniszteri biztos feladata, hogy valamennyi jogi kart végiglátogassa, a jövőképükről érdeklődjön. Ebből kell készítenem a kormány számára egy jelentést, ami alapján a kormányzatnak kell meghatároznia, mi a viszonya a jogászképzéshez. Közismert, hogy állami támogatás minimális részben érkezik ezekhez a karokhoz, így arra kényszerülnek, hogy minél nagyobb számban vegyenek fel költségtérítéses képzésre hallgatókat. Ebből adódóan mindegyik nehéz helyzetben van. Meg kell vizsgálnunk például azt, hogy esetleg a jövőben bizonyos programokhoz lehet-e finanszírozást találni. Illúzió, hogy visszaáll a régi rend, sokkal inkább feladatalapú finanszírozásban lehet gondolkodni. Ehhez azonban arra van szükség, hogy minden egyes jogi kar tudja, mit kíván tenni. Ha mindegyik ugyanazt szeretné, akkor – ismerjük el – nehéz helyzetbe kerül a kormány. Amennyiben mindegyiknek van valami specifikuma – például lehet hangsúlyt helyezni az idegen nyelvű képzésekre, netán a modern technológiának a jogra való hatására – akkor azokhoz a programokhoz forrásokat lehet keresni. Jelenleg az állapotfelmérés zajlik, előreláthatólag 2015 júniusára készül el a javaslatokat is tartalmazó jelentés. Meggyőződésem, hogy valamilyen kapcsolatra szükség van a jogi karok és a kormányzat között. Szükség van jó jogászokra, ez kormányzati érdek is. A karoknak ebben segítséget kell nyújtani, azzal együtt, hogy nekik maguknak is innovatívnak kell lenniük. Egy kizárólag a napi rutinra szorítkozó kar nehézségekbe fog ütközni a jövőben, míg egy tudományos téren innovatív könnyebben hozzáférhet forrásokhoz.

– Milyen szerep juthat a Szegedi Tudományegyetemnek mint a hazai jogászképzés egyik zászlóshajójának?

– Szegeden itthon vagyok, de miniszterként objektívnak kell lennem, ezért neveztem ki miniszteri biztost. Vízkelety Mariann a Központi Statisztikai Hivatal alelnöke, egyetlen karhoz sem tartozik, egyiken sem oktat. Természetesen egyeztetünk és a jelentést én fogom aláírni, de ő fogja összeállítani. Nagyon drukkolok a szegedi jogi karnak, a szívem ide húz, de az objektivitásomat nem veszíthetem el.

– Számtalan kritika éri összességében a magyar felsőoktatást, például a minőséggel kapcsolatban. Hogyan látja, a jogászképzés esetében komolyabb strukturális átalakításra is szükség lenne?

trocsanyi_laszlo04_gs

– Ez elsősorban a felsőoktatásért felelős minisztériumhoz tartozik, én inkább a regionális szempontokra helyezném a hangsúlyt. Az ország egyes területeit ugyanis különbözőképpen lehet minősíteni. Ha Győrre gondolunk, az autóipar miatt az innovatív mérnök- és műszaki tudományok iránt van igény. Lehet, hogy a jogi oktatással foglalkozóknak is ebbe az irányba érdemes elvinniük a gondolkodásukat. Miskolcon megint csak más a helyzet. Ott a bányászat volt fontos, napjainkban pedig a szociális felzárkóztatásra érdemes koncentrálni. Egy tudományegyetemmel szemben – így például Szegeddel kapcsolatban is – teljesen más elvárások vannak. Itt olyan alkotásoknak is születniük kell, amelyek nemzetközi szinten is elfogadhatók. Személyes meggyőződésem, hogy akkor szép egy rét, ha sok virág van rajta. Egy miniszternek nem az a feladata, hogy „a virágokat irtsa”, hanem szép kert kialakítására kell törekednie. Az egységes képzés megmaradhat. Nem hiszem, hogy érdemes lenne áttérni a bolognai rendszerre. Az orvosképzésnél sem elképzelhető, hogy három év után azt mondjuk, képzett orvos valaki, s ugyanez érvényes a jogászképzésre is. A jogi asszisztens képzés már más kérdés. Nem mindenki akar ügyvéd lenni, a jogi asszisztensek bejegyeznek, nekik nem kell jogászdiploma, de minimális jogi ismeretre szükségük van, vagyis az lehet kérdés, hogy a jogi asszisztencia képzését milyen formában valósítjuk meg. Felmerül a jogi akadémiai forma is, ami a II. világháború előtt létezett, netán néhány kar is magába foglalhatja ezt a képzést, de minderre a jövő nyárra elkészülő jelentés is ki fog térni.

– A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán mindig is erős volt az európai uniós irány, többek között önnek köszönhetően. Mint professzor, mint korábbi diplomata és alkotmánybíró, aki számtalanszor hangoztatta, hogy az alaptörvénynek és az európai uniós értékeknek miként kell a magyar jogrendben egymás kiegészíteniük, mi a vélemény azokról a nemzetközi támadásokról, amelyek különböző jogszabályok vagy -tervezetek kapcsán érik Magyarországot, s arról szólnak, hogy eltávolodunk az európai jogrendtől?

– Valóban nehéz időszakot élt meg a magyar diplomácia 2011 és 2013 között. Az Alaptörvény és a sarkalatos törvények komoly vitákat váltottak ki az Európai Bizottságnál (EB) és az Európa Tanács Velencei Bizottságánál. Nagykövetként éltem meg ezt az időszakot, amikor számtalan vizsgálat indult hazánk ellen. Az EB által kifogásoltakat a kormány korrigálta. Az európai értékek közösek, minden országra nézve kötelezőek. A jogszabályokba be kell illeszteni a tagállamok alkotmányos identitását. Ilyen például az állam és az egyház viszonya vagy a családjog. E területeken tipikusak a nemzeti specifikumok. Egy több mint 500 milliós közösségben nem egyforma a társadalmi morál. Ami Skandináviában jó, nem biztos, hogy Dél-Olaszországban vagy Közép-Európában is működőképes. Egy a lényeg: legyünk pragmatikusak, és ne érzelmekből vitatkozzunk! A vitáknak sok esetben politikai szintre emelt érzelmi kiindulópontja van. Ha három különböző politikai családhoz tartozó ember a maga egymástól teljesen különböző véleményét fogja elmondani, akkor az zsákutca. Az nem működőképes, ha a politikai többség elítéli a kisebbséget. Azt vallom, hogy konkrétumokról, jogi kérdésekről kell beszélni. Ami rossz, azt korrigálni kell, de ne legyenek előítéletek! Kétségtelen, nagyon sok előítélet van velünk szemben. Bármit is csinálunk, némelyek azt feltételezik, hogy rossz szándék vezet minket, sőt biztosan nem demokratikusan gondolkodunk. Ha megfelelő módon zajlik a vita, az Európának hasznos. Ha viszont erőből próbálnak ügyeket kezelni, az árt. Amennyiben elkezdik a tagállamok egymást bűnösnek beállítani, akkor rossz irányba megy Európa, és szétveri magát. Ha azonban párbeszédet folytatunk, akkor komoly esélyünk van arra, hogy megoldásokat találjunk.

Pintér M. Lajos – Varga Anna

ARC

Lélegzetelállító felvételeken tárulnak elénk Szeged éjszakai fényei

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Kaszás Imre amatőr fotós kiváló felvételeinek köszönhetően most elénk tárul a kivilágított Szeged.

Tovább olvasom

ARC

Bátyi Zoltán: Az élet sokkal izgalmasabb történeteket tud írni, mint én

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Jogász és újságíró végzettsége is van, több mint 7000 cikk, tizenöt saját könyv köthető a nevéhez

Tovább olvasom

ARC

“Botka László Szeged Karácsony Gergelye” – videó!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A helyi homokozón kívül nem talál másik játszóteret magának – hangzott el a Hír TV Főhős című műsorában.

Tovább olvasom

Aktuál