Tárki: változott annak megítélése, ki számít jó állampolgárnak

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Változott a magyar társadalomban annak megítélése, hogy ki számít jó magyar állampolgárnak, míg napjainkban a törvényeket és az adózási fegyelmet betartó emberről gondolják ezt, tíz éve a társadalmi aktivitás volt az egyik legfontosabb szempont – derül ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) idei és 2004-es adatainak összevetéséből.

A kutatásnak a Tárki honlapján olvasható összefoglalója szerint 2014-ben Magyarországon majdnem minden megkérdezett (több mint 90 százalék) fontosnak tartja, hogy ahhoz, hogy valaki egy ország jó állampolgára legyen, mindig tartsa be a törvényeket, és soha ne próbálja meg kijátszani az adózás szabályait. Emellett a megkérdezettek nagy része (80 százalékuk) gondolja fontosnak, hogy a jó állampolgár mindig szavazzon a választásokon.

Ahhoz, hogy valaki jó magyar állampolgár legyen, legkevésbé a valamilyen társadalmi vagy politikai szervezet munkájában való részvételt (36 százalék), illetve a világ más részein, rosszabb körülmények között élő emberek segítését (35 százalék) gondolják fontosnak.

Azt írták: az eltelt tíz év alatt sokat változott, mely állítások a legfontosabbak a jó állampolgárság megítélésében. 2004-ben a legtöbben (90 százalék) azzal értettek egyet, hogy a jó magyar állampolgárnak az árucikkek közül politikai, etikai vagy környezetvédelmi szempontból is választania kell. A megkérdezettek 80 százaléka pedig azt a véleményt osztotta, hogy a jó állampolgár vegyen részt valamilyen társadalmi vagy politikai szervezet munkájában.

A legnagyobb változás az adózás kijátszásával kapcsolatban történt, hiszen 2014-re háromszorosára nőtt azoknak az aránya, akik szerint a jó magyar állampolgár soha ne próbálja meg kijátszani az adózást (2004-ben ezt még csak a válaszadók 32 százaléka találta fontosnak).

A Nemzetközi Társadalomkutatási Program (angol rövidítéssel ISSP) 1984 óta 53 országban végez adatfelvételt különböző témákban, a kutatást bizonyos időközönként megismételve. Magyarországon a Tárki 2014 júniusában végezte az állampolgársággal kapcsolatos második adatfelvételt (az első 2004-ben volt). A kérdőívben a kutatók több olyan állítást fogalmaztak meg, amelyek fontosak lehetnek ahhoz, hogy valaki egy ország jó állampolgára legyen.

Default thumbnail
Előző sztori

Fidesz-KDNP: A berlini fal ledöntése az európai népek szabadságszeretetére emlékeztet

Következő sztori

Béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók Budapesten

Legutóbbi hasonló cikkek