Írjon nekünk

Közélet

Negyvenhét ország, közös elbírálás – európai identitásról a rektoriban + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

europe_direct25_KF

Az Európai Unió és a nemzeti identitás, valamint a jogállamiság és a demokrácia kérdésköre is előkerült a rektori hivatalban rendezett konferencián. Trócsányi László szerint a jogállamiság kérdése minden uniós tagországban egy kicsit mást jelent, Gál Kinga pedig a döntéshozásban egyre nagyobb szereppel bíró Európai Parlamentről beszélt.

A berlini fal leomlásával huszonöt éve függetlenítette magát a keleti blokktól Magyarország, illetve tíz esztendeje léptünk be az EU-s tagországok soraiba. Az európai közösség részeként hogyan lehet megőrizni nemzeti, nyelvi és vallási identitásunkat? Mit jelent a jogállamiság, demokrácia kérdésköre egy ilyen heterogén kulturális és történelmi háttérrel bíró közösségben? Ehhez hasonló kérdések kerültek terítékre a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet, az Europe Direct Szeged, illetve a Közösségek Európájáért Alapítvány közös szervezésében meghirdetett, “Nemzeti identitás és alkotmányos identitás az Európai Unió és a tagállamok viszonyában” című konferencián. A rektori hivatalban hétfőn délután tartott rendezvény vendége volt Trócsányi László igazságügyi miniszter és Gál Kinga EP-képviselő is.

Trócsányi: minden országban máshogy kell vizsgálni a jogállamiság kérdését

A jogállamiság és a demokrácia uniós viszonyairól tartott előadást Trócsányi László, ezen fogalmak ugyanis az elmúlt években újrafogalmazódnak az európai döntéshozók körében. Mindez egy rendkívül feszült politikai légkörben történik, mikoris több tagországban teret nyertek és megerősödtek a szélsőséges, euroszkeptikus nézeteket valló pártok. Ezen országok az unió alapítása óta fennálló értékrendjét gondolnák újra, ilyen a britek ostorozta szabad munkaerő áramlás, vagy a schengeni határok felülvizsgálatát kívánó Franciaország.

“Értékvitákról van szó az Európai Unióban, ezen értékek egyike pedig a jogállamiság, illetve a demokrácia. Mindkét fogalom jogi és politikai tartalma is van, melyet nehéz megfogalmazni annak tudatában, hogy Európában 450 millió ember él, az Európa Tanács országainak lakossága pedig 800 millió” – mondta az igazságügyi miniszter. Az értékek és kritériumok meghatározásánál 47 országot kell közös nevezőre hozni Azerbajdzsántól, Oroszországon és Grúzián át Franciaországig vagy Magyarországig. “Óriási eltérések vannak történelmi, kulturális és jogi szempontból is az országok között, így egy skandináv modell nem biztos, hogy megfelelően működne az olaszoknál. Hibás dolog ugyanazzal a mércével mérni egy több száz éves demokráciát egy olyan országgal, amely 25 évvel van csupán a rendszerváltás után” – tette hozzá Trócsányi. A jogállamiság fogalma is bővült az utóbbi évtizedekben: míg a 19. századi értelmezés szerint annyit takart, hogy a közigazgatás joghoz kötött, addig a modern felfogás erkölcsi tartalmat is párosít vele, kialakítva a szociális jogállam fogalmát.

Az EU alapszerződésének 7-es cikkelye alapján EU kimondja, hogy egy tagállama rendszeresen megsérti az emberi jogokat, amely súlyosságához mért szankciókat von maga után. Idén márciusban az Európai Bizottság egy közleményt tett közzé, melyben deklarálta, hogy “rendszerszintű problémák” esetén hatáskörén túllépve lépne fel a jogállamot és demokráciát érintő kérésekben, és szükség esetén akár a 7-es cikkelyt is elindítsa. Ezt az Európai Tanács jogi szolgálata május 27-én megfúrta arra hivatkozva, hogy nincs megfelelő jogalap a cikkely kiegészítésére. “Egyfajta verseny alakult ki a tanács és a bizottság között, hogy ténylegesen kié legyen a fő hatáskör a jogállamiság vizsgálata során. Fontos azonban tisztázni, hogy jogi, vagy politikai ellenőrzést kívánnak folytatni egyes országok esetében, fennáll a veszélye ugyanis, hogy a politikai szempontok a jogi elé kerülhetnek, hiszen a tanácsban is politikusok ülnek. Megindulhat egy olyan vita, amely könnyen az európai országok eltávolodásához vezet” mondta Trócsányi.

Trócsányi Lászlóval készített interjúnkat hamarosan portálunkon olvashatják!

Gál Kinga: a jobboldali országokon kérik számon a jogállamiságot

A tíz éve EP-képviselőként dolgozó Gál Kinga a tagállamokat érintő vitákról beszélt, melynek szintén politikai színezete van. “2009-től, a lisszaboni szerződés hatályba lépésétől egy hangsúlyeltolódást figyelhettünk meg az Európai Parlament, Európai Tanács és Európai Bizottság háromszögében. Az Európai Parlament mindinkább kezdeményezően lép fel, beleszólhat, sőt sok esetben rá is erőltetheti véleményét a tanácsra” – hangsúlyozta Gál Kinga, hozzátéve: mivel az EP a politikai viták színtere, így az európai döntéshozatalnak is politikai színezete lehet.

A parlament megnövekedett szerepe a rendőrségi és igazságügyi területen pozitív hozadékkal járt, a szerződés óta azonban megújultak azok a máig húzódó viták, melyek mögött sokszor nem a szakmai érvek, hanem a politikai érdekek húzódtak. “Az igazságügyi bizottság politikai többsége a baloldalon van, ezért azon országokon tesztelik a jogállamiság kérdését, melynek vezetése a másik oldalon áll. Először Olaszország és Franciaország került a górcső alá, majd 2010-ben, a jobboldali győzelmet követően mi, magyarok is” – hangsúlyozta a képviselő. Ugyan két határozat is született, egy a médiatörvényt, egy pedig általánosan az ország jogállamiságát problémásnak ítélő felvetés, egyikben sem találtak olyan problémát, ami alapján jól szabályozható eljárást tudnának indítani, csupán politikai mezsgyén maradt a vita – emelte ki. “Számos olyan tagállamnál jobban szerepeltünk a nemzetközi felméréseken, melyek korábban rajtunk kérték számon a jogállamiságot. Az a kérdés, hogy az Európai Parlament tud-e olyan súlyú lenni, hogy egy kezdeményezőbb döntési szerepbe kerülve kérhesse a hetes cikkely indítását” – mondta Gál Kinga.

Európa kulturális örökségének megőrzésében segít Kalmár Ferenc jelentése

A nemzeti, vallási és nyelvi identitási jog nemzetközi jogban való megnyilvánulásáról beszélt Juhász Hajnalka, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási tanácsadója. Előadása részben kapcsolódott Kalmár Ferenc volt országgyűlési képviselő határozatához, amely a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről értekezett. “Ebben a jelentésben elsőként jelent meg az identitáshoz való jog, korábban nem szerepelt az Európai Tanács közgyűlésének munkájában ilyen markánsan. Történelmi lépés volt ez az Európai Tanács időszakában, és nagyon fontos, hogy magyar oldalról született” – emelte ki Juhász Hajnalka. Hangsúlyozta: a globalizációnak nagyon jelentős hatása, hogy eltűnnek az egyedi vallási, nyelvi sajátosságok, ezért különösen fontos az, hogy az identitáson keresztül ezek megmaradjanak. “Ha mindezt nem sikerül megőrizni, úgy Európa kulturális öröksége elvész” – tette hozzá Juhász Hajnalka. A vallási identitás kapcsán egy török jogesetet említett, ahol a fátyol tilalmazásával ellentétbe került a vallás és az alkotmányos identitás kérdésköre. A dolog specialitását az adja, hogy Törökország nem EU-s tagország, viszont tagja az Európa Tanácsnak.

Kalmár Ferenc az előadás kapcsán kiemelte: Európai szinten is nagy problémát jelent, hogy Törökország nem ismer el semmilyen etnikai, csak vallási kisebbséget. Ugyan ott is történtek előrelépések – kurd nyelven már lehet tanulni – de még messze áll attól, amelyet nyugat-európai szemmel is elfogadhatónak tartunk. “Pozitív példaként a dél-tiroli megoldást lehetne tekinteni, amelyek kollektív jogokat ad a kisebbségeknek” – hangsúlyozta.

Kruzslicz Péter, az SZTE ÁJTK képzési igazgatója az uniós szerződésbe foglalt értékekről beszélt. “Az uniós szerződésben is megjelennek az alkotmányos jellegű értékek, kérdés azonban, hogy ezek a rendelkezések kire nézve jelentenek kötelezettséget, milyen kötelezettségeket jelentenek, és milyen eljárás során lehet mindezeket számon kérni” – mondta Kruzslicz Péter. Ezen értékek fontosságát az is mutatja, hogy a bevezető rendelkezéseket követően rögtön erre tér rá az alapítószerződés. “A második cikkely részben világosan fogalmaz, amikor erről beszél, kiemeli a jogállamiság, demokrácia, jogegyenlőség elvét. Hogy ez milyen normatív tartalmat hordoz magában, már egy sokkal összetettebb kérdés” – magyarázta. Az előadásokat Sulyok Márton, az SZTE ÁJTK Alkotmányjogi tanszékének tanársegédje zárta, aki a nemzeti és alkotmányos identitásról beszélt a nemzeti alkotmánybíróságok joggyakorlatában.

A Europe Direct Szeged iroda rendezvényeiről az alábbi honlapon tájékozódhatnak.

europe_direct_szeged

Egészség

Két idős beteg elhunyt, Csongrádban a helyzet változatlan

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

419 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 25-en vannak lélegeztetőgépen.

Tovább olvasom

Egészség

Újraindulnak a szervezett szűrővizsgálatok

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Elsősorban az emlő-, méhnyak, vastagbél- és végbélszűrések.

Tovább olvasom

Hírzóna

Rendhagyó módon köszöntik a gyerekeket a rendőrök – videó!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesattila.jpg

Megjelent:

Szerző:

Bár idén kicsit másként ünnepeljük, de azért nem tűnt el a kicsik ünnepe.

Tovább olvasom

Aktuál