Hétfő programajánló: Morre, Magashegyi Underground, Hadházi László

Történelmi előadás, latin tánc, bolgár népzene, koncertek és stand-up comedy várja a szegedieket hétfőn.

"Pannonia limese a Római Birodalom határvédelmi rendszerében" címmel tart előadást Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszora az

SZTE BTK Kristó termében

14 órától. A táncos lábúakat várják a

Megálló - Tarján felett az ég

közösségi központban 16 órától, amikor is egy 3 órás latin táncos foglalkozás során alap lépéseket és praktikus, könnyen elsajátítható mozdulatokat vesznek sorra, melyekkel bárki elboldogulhat a későbbiekben egy zenés-táncos rendezvényen. Ingyenes informatikai klubbal készítik fel az időseket a modern kor kihívásaira 17 órától a

Megálló - Tarján felett az ég

közösségi központban, Soós Attila vezetésével. "Most egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy ingyenesen fejlessze magát – vegyen részt a Megálló által létrehozott 5 alkalmas informatikai klubban. 8 fő jelentkezését várjuk. A foglalkozás 5 hétfőn át zajlik délután 17 órától. Tudunk biztosítani egy központi számítógépet projektorral. Aki rendelkezik laptoppal, hozhatja a saját számítógépét. Miért éri meg részt vennie egy ingyenes számítástechnikai tanfolyamon? Könnyebben és olcsóbban tarthatja a kapcsolatot külföldön élő családtagjaival, barátaival, ismerőseivel, folyamatosan tájékozódhat a világról, akár otthonról is elintézheti hivatalos ügyeit, a számítógép a televíziót is helyettesítheti, és még a reklámoktól is megszabadul, nem esik áldozatául az online bűnözőknek, kérdéseket tehet fel az informatikusnak, ha szervizre szorul a számítógépe, illetve ha problémát okoz néhány olyan dolog, amit a megfelelő szakember hiányában nem tud megoldani. Legyen nyitott a világra!" - invitálnak a szervezők. Autentikus bolgár és macedón népzene várja az érdeklődőketa

Millenniumi Kávéházban

18 óra 15 perctől, a Darida duó, vagyis Kopasz Zsófia (ének, dob, csörgők), Jankov Gyöngyvér (ének, koboz, tambura, saz) előadásában. Október 6-án este újra Dumaszínház lesz Szegeden, az

IH Rendezvényközpontban

. Ezúttal Hadházi László önálló estjét A humorkabaré visszatér 2. című produkciót tekintheti meg a nagyérdemű. Műsorvezető : Bellus István. A nagy érdeklődésre való tekintettel a műsort 20 órától megismétlik. A Jugyu Klubban A Genéziusz Színház Kőhalmi Ildikó A teljesség imamalmai című művét mutatja be 19 órától. "A cím talán mindent elmond erről az estéről. Jelzem, TALÁN, de nem biztos. Hiszen az estének is annyi arca van, ahányféleképpen Kőhalmi Ildikó forgatja a szavakat versekké, gondolatokká, érzésekké. A műveket magas fokú intenzivitás jellemzi. Szinte könyörögnek a könyv lapjairól, az értő – de leginkább érző – emberért. Nem kell mégsem azt hinni, hogy a tökéletességgel példálózunk. Szó sincs erről. Nagyon is emberi érzésekről van szó, ám egy teljesen másik világból, a Narancs Galaxisból. Go beyond" - szól az esemény ajánlója. Zenei sétára invitálják a nagyérdeműt 20 óra 30 perctől a

Millenniumi Kávéházba

, ahol Purcelltől Gershwinig kívánják bebarangolni a muzsika birodalmát, Vajda Júlia operaénekes, Károlyfalvi Krisztina énekművész és Blaho Attila klasszikus- és jazz zongoraművész, zeneszerző közreműködésével.

A Magashegyi Underground ad koncertet a

JATE Klubban

21 órától. Egy kanadai rockbanda, a Morre koncertje várja a közönséget a Rongy Kocsmában 21 órától. A Torontóból érkező Morre egy teljesen egyedi, különleges hangzást hozott létre a klasszikus rockzene gyökereit megtartva. http://www.youtube.com/watch?v=KlPPdcwSF-A&index=9&list=UUMg0FLFT03DrzTquElZMcZg

Folyamatos kiállítások, programok:

A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.