Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Egyház

Az emlékezés lángja ég az új zsinagóga menóráján + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

menora_avatas_mj 012

“A lángok a sötétben adnak fényt, őrizve azok emlékét, akik életüket áldozták egy rossz korban.” A zsidóság legrégebbi jelképét, menórát avattak a szegedi új zsinagóga utcafront felőli kertjében.

“Bárhol menórát látunk, szívünkben és lelkünkben Jeruzsálem elevenedik meg” – mutatott a mögötte álló óriási hétágú gyertyatartóra Markovics Zsolt főrabbi. A zsidóság legrégibb szimbólumával – mint fogalmazott – felavatták a világosság, a fény, az örök szeretet lángját, a múlt, a jelen és a jövő jelképét, amely örök fénnyel világítja meg hagyományaikat és szellemi örökségüket. A “gyertya” és lángjai egyszerre emlékezteti a hitközség tagokat a mérhetetlen pusztulásra, az akkori magyar állam felelősségére és arra a lelki erőre, amit a zsidóság a második világháború végeztével tanúsított. Soha meg nem szűnő hálával gondolnak tehát a mintegy 2800 Szegedről deportált zsidó emlékére, valamint a holokauszt 70. évfordulójára állíttatott szobor alkotójára, Lapis András szobrászművészre – mondta beszédében a rabbi, tolmácsolva a hitközség tagjainak köszönetét is.

A szegediek közül több ezren estek áldozatul a faji és vallási alapú zsidóellenes népirtásban, mára mindössze 400-500 család gyakorolja vallását, őrzi a tradíciókat. Magyarországon, mint a náci Németország kontrollálta területen hajdanán elfeledkeztek a zsidó polgárokról, a leszármazottak azonban máig nem tudtak megfeledkezni a borzalmakról – ezt már Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke mondta. “A lángok a sötétben adnak fényt, őrizve azok emlékét, akik életüket áldozták egy rossz korban” – tekintett a menórára. Hozzátette, a vasárnapi ünnepség többről szól, mint a szimbólum felavatásáról, ugyanis éppen 25 éve, hogy ezen a napon köttettek meg a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok. Nem felejtett el szólni arról a szomorú hírről sem, hatodjára utasították el az új zsinagóga rekonstrukciós munkálataira vonatkozó pályázatukat, azonban tender most is elutasításra talált. Kiderült, ha a közelmúltban összehívott zsidó kerekasztal sem ér el eredményt, a Miskolci imádkozóhelyhez hasonlóan a szegedit is be kell zárni a téli hónapokra.

menora_avatas_mj 057

A jó és a rossz cselekedetek megkülönböztetése mögött ott az emberi felelősség – hangozott el Ilan Mortól, Izrael Állam magyarországi nagykövetétől. Mint fogalmazott, a magyarok ugyan beismerték a második világháborúban történtek feletti felelősségüket, azonban ez nem elég; a 437 ezer magyarországi zsidó munkatáborba deportálása nem letagadható történés. A 2014-es holokauszt emlékév során számos magyarországi nagyvárosban tartanak megemlékezéseket, amelyek egyúttal arra is rávilágítanak, mire képes az ember akkor, ha szabad akaratából – Isten törvényeivel szembemenően – gyilkossá lesz. Nem csak az imádkozás helye a zsinagóga, hanem találkozási színtér, ahová felekezettől függetlenül bárki betérhet. A szegedi menóra Izrael szimbóluma, az emlékezés pedig a jövő társadalmának záloga – zárta gondolatait Ilan Mor.

Minden korban van hatalmi törekvés, amely bűnbakot keres, s a széthúzásból növekszik – szólt Solymos László alpolgármester az ünneplőkhöz. “Mindig van egy gyáva, önjelölt népvezér, akik képes a hazát mieinkre és hazaárulókra osztani, aki emberhez nem méltó indulatokat szít. Az ilyen indulatoknak kell megálljt parancsolni.” Solymos azt mondta, mindaz, amit a zsidók Szegedre hoztak érték. A vészkorszak nyomait talán sosem fogják elfelejteni, sebeik azonban lassan begyógyulni látszanak.

A beszédeket követően az ünneplők az emlékezés köveiből helyeztek el egyet-egyet a menóra lábánál. 14 órától a Szegedi Zsidó Hitközség dísztermében a magyar–izraeli kapcsolatokról szóló konferenciát rendeztek. 17 órakor nyílik a Szent-Györgyi Albert Rotary Club izraeli fotókiállítása a zsinagóga mártír emlékcsarnokában. 18 órakor Ilan Mornak, Izrael nagykövetének köszöntőjével kezdődik a Molnár Dixieland Band és Illényi Katica ünnepi koncertje. Szeptember 15-étől 20-áig izraeli filmhetet rendeznek a Grand Caféban.

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén. echo adrotate_group(27);

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/gaalbernadett.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál