A TIK elé is kikerülhet a szegedi tanár világhírű poliédere + FOTÓK

Franciaországban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban is szoborba öntötték a szegedi matematikus egyedülálló mértani alakzatát: Szilassi Lajos poliéderét hamarosan a Tanulmányi és Információs Központ bejárata előtt is felállítják, hogy ezzel tisztelegjenek Dugonics András piarista szerzetes matematikában elért teljesítménye előtt.

A matematika precizitása találkozik össze a művészettel Szilassi Lajos szobrain, melyeket

több tárlaton

is megtekinthetett már a szegedi közönség. Bár az absztrakt szobrok kedvelői lenyűgözőnek találhatják, Szilassi inkább a formák tudományos értékét hangsúlyozta ki alkotásaiban, melyek némelyikét még a kezünkben tartva sem tudnánk teljesen feltérképezni. Egyik alakzata nemzetközi szinten is híressé tette őt - a világ több pontján is kiállították már a Szilassi-poliédert.

A francia matematikus udvarában is felavatták a poliédert

Az alakzatot 1977-ben fedezte fel

Szilassi Lajos

, a szegedi Juhász Gyula Főiskola tanára, akit

Császár Ákos

különleges, 7 csúcsból, 14 lapból és 21 élből álló alakzata "ihletett meg". A Császár-féle poliéder különlegessége, hogy minden csúcsát az összes többivel egy-egy él köti össze ‑ azaz nincs átlója ‑, míg a Szilassi-poliéder bármely két lapjának van közös éle. Ennek 7 lapja 14 csúcsa és ugyancsak 21 éle van. Így ha azt szeretnénk, hogy a közös élek mentén más-más színű lapok legyenek, mind a hét lapjának a többitől eltérő színt kellene választanunk. A felfedezést megelőző sok számolást igénylő első kísérlethez még a szobányi méretű MINSZK-27 típusú számítógépet kellett használnia. A további – hónapokig tartó, kudarcokkal teli ‑ próbálkozások egy akkor újdonságnak számító asztali számítógépre írt saját program segítségével hozták meg a várt eredményt¸ a képen is látható formát.

A különleges formára nem csak itthon figyeltek fel: hosszú cikket közölt róla a világ tudományos érdekességeiről, újdonságairól tudósító Scientific American magazin is, melyet követően világhírre tett szert a szegedi tanár. 2002. áprilisában Franciaországban

Pierre de Fermat

szülőházának udvarán az oktató személyesen avatta fel az alakzatról készült rozsdamentes acél térplasztikát, ezzel ünnepelve a világhírű matematikus születésének a 400. évfordulóját. A Szilassi-poliéder nagyméretű (mintegy 2m –es) modelljét kiállították az Egyesült Államokban, a Michigan-tó partjánál, illetve Ausztráliában is helyet kapott a világ legérdekesebb geometriai formáit bemutató tárlaton. Az utóbbi években a virtuális térből

Scholtz Ottó

gépésztechnikus segítségével ültették át a valóságba a poliédert, akivel együttműködve Szilassi tizenöt további alkotását is szoborba önthették. (Ma már az 1977-es kísérlet másodpercek alatt elvégezhető.) Így jöhetett létre a bevezetőben említett kiállítás is.

A TIK bejáratához kerülhet a szobor

„1997-ben

Peter Goldmark

, a New York-i Rockefeller alapítvány elnöke az emberi kreativitás egyik szimbólumaként méltatta a konstrukciót, melyet szeretnénk itt Szegeden is elhelyezni. A KÉSZ Zrt. mint szegedi gyökerű cégcsoport, felajánlotta Szegednek a város tudományos sikerét méltán hirdető, nagyméretű térplasztika felállítását. Elsősorban irodalmi munkássága miatt maradt a köztudatban Dugonics András, a szegedi piarista szerzetes azonban a matematikában is komoly eredményeket ért el. Tiszteletére állítanánk ki a poliédert városunkban is. Az eredeti tervek szerint az absztrakt térplasztika elhelyezésére a legalkalmasabb és egyben a legméltóbb helyszínnek a megújult Dugonics tér fókuszában álló Egyetem főépület előtti bal (a Kárász utca felőli) parter bizonyult. Itt egyfajta harmonikus kontrasztot alkotna az épület másik végében lévő József Attila-szoborral. Egyik oldal a humán tudományokat szimbolizálná, míg a másik a kitűnő koncepcióval megalkotott és elhelyezett Szent-györgyi szoborral együtt a természettudományok képviseletében állhatna ott" ‑ mesélt a tervekről Szilassi Lajos.

A városképért felelős szakemberek azonban úgy ítélték meg, hogy a klasszicista jegyeket is magán viselő, de a kora eklektika jegyében épült központi egyetemi épülettel, és a közvetlen közelében lévő szobrokkal ez a nonfiguratív konstrukció nem harmonizál, így más helyszínt javasoltak. A jelenlegi elképzelések szerint az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ bejáratánál állítanák fel a Szilassi-poliéder rozsdamentes acélból készült modelljét. Most a részletes kiviteli tervek engedélyek beszerzése folyik. Reméljük, hamarosan ezzel az új – nem mindennapi ‑ színfolttal gazdagodik a város.