Írjon nekünk

Egyház

A hét végén tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút Szeged-Alsóvároson

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

havasboldogasszony_mj 024

A hét végén tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút, a Dél-Alföld legnagyobb múltú vallási ünnepét Szeged-Alsóvároson. A búcsúhoz kapcsolódva óránként tárlatvezetések indulnak az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A teológia tanítása szerint a búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése, amelyet a keresztény hívő, aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer az egyház segítségével.

A ferencesek a 15. században kerültek Szegedre, nem sokkal később a törökkel találták szembe magukat. Az itt élő katolikusokat a ferences barátok tartották meg a hitükben. A 17. században indultak meg a Napbaöltözött Asszonyhoz kapcsolódó legendák és csodás események kapcsán a zarándoklatok. A 18. században Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így a búcsú idővel a találkozás alkalma is lett a helybéliek és a Szegedről elszármazottak számára. Később, a 19. században is sokan költöztek ki a Szeged környéki tanyavilágba és ők is minden évben hazalátogattak a búcsúra.

A búcsújárás, zarándoklat – írta Bálint Sándor, a népi vallásosság egyik legnagyobb kutatója – a hitbeli bűnbánatnak és elégtételnek, az emberi megnyugvás keresésének megnyilvánulása. Kivonulás az otthoni környezetből, ahol minden a munkára, mindennapi feladatokra és kötelességekre emlékeztet, lelkierő gyűjtése a további helytállásra.

A szegedi ferences templom anyatemploma a római Santa Maria Maggiore bazilika, ahol a középkortól szokás volt, hogy augusztus 5-én mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé, így az ünnepen a népnyelvben rajta ragadt a Havas Boldogasszony elnevezés. Szeged-Alsóvároson hagyományosan augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton tartják a nagybúcsút.

Az ünnep szombat délután a szerzetes és papi hivatásokért mondott misével kezdődik, este a Mátyás téren pedig keresztutat tartanak. A búcsú csúcspontja vasárnap délelőtti ünnepi szentmise, amelyet Dobszay Benedek provinciális celebrál, akit tavasszal választottak a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány vezetőjévé.

Az idei Havas Boldogasszony nagybúcsút óránként tárlatvezetésekkel színesíti az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont augusztus első hétvégéjén: a Szent Péter ispotálytemplom köveiből álló kőtár mellett a látogatók megismerhetik Magyarország legrégebbi székét, Marchiai Szent Jakab ülőbútorát, valamint a Mátyás király palástjából készült miseruhát is.

A vezetéseken bemutatják a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat: fotókon keresztül repülhetnek vissza az érdeklődők az óriási tömegeket megmozgató Havas Boldogasszony búcsú múltjába. Emellett a hűs vetítőteremben a ferencesek mindennapjait bemutató filmeket láthatnak egész nap.

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál