Szeged Napja: sok a jóból?

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

„Nekem az Árpád téri autókiállítás az országzászló tövében Szeged Napjához kapcsolódóan már kicsit sok a jóból. Gondolom, a pénteki díszközgyűlést követően a város frissen választott díszpolgára, kitüntetettjei kapnak legalább 20 százalék kedvezményt a bemutatott járgányok árából.”

1719. május 21-én, a Bécs melletti Laxenburgban „a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága- és jutalmaként” Szeged másodszorra és immár végleg elnyerte a szabad királyi város címet. Ezt ünnepeljük meg mi, szegediek és az ország-világ minden tájáról érkező vendégeink, minden évben, a város talán legnagyobb és leghosszabb fesztiválsorozatával, programkavalkádjával.

Szeged Napját immáron 15 éve a hídi vásárral ünnepli a város, de évről évre újabb és újabb elemekkel bővül az ünnepi fesztiválkínálat, így 2003-ban az akkor 10 napossá vált borfesztivállal egészült ki. Mindez olyannyira örvendetes, mint amennyire szakmailag aggasztó is egyben.

Miközben mindannyian tudjuk, hogy az ünneplés e módja nemcsak szórakoztató, de – a szó nemes értelmében – hasznos is, érdemesnek látszik elgondolkodnunk a jövőt illetően: mik az ünneplés fizikai és anyagi határai, hogy örömünk határtalan maradhasson.

Minden rendezvényszervezésben jártas szakember és vállalkozó tudja, a növekedésnek megvannak a maga határai! Az idei Szeged-napi rendezvénytömeg térben és időben még elfér, belefér a Belvárosba, az ott hömpölygő tömeg mint szivacs felszívja azt. De nyilvánvaló, hogy a programoknak ára van, azok költségét valahol ki kell termelni, valahonnét elő kell teremteni. Érthető hát, hogy a szervező cég minden szabad városi területet értékesíteni kíván, évről évre egyre több teret nyit a vásározóknak, valamint a gasztronómiában és újabban a gépkocsik értékesítésében utazók előtt. Már-már az a kérdés, van-e ekkora fizetőképes kereslet. Nem elég-e a hídi vásár hagyományos két napja és nívós kézművesportékáinak kínálata, muszáj-e külön kézművesnek nevezett utcát rászervezni arra? Szükséges – a városnak konkurenciát teremtenie saját belvárosi ki- és beülős vendéglőinek, a város hibájából amúgy is bajban lévő Kárász és Somogyi utcai vállakózóknak az elébük és körébük telepített sátrakkal és bódékkal, le kell-e szűkíteni e sétálásra, nézelődésre és nem lökdösődésre megálmodott és megépített tereket? Arról nem is beszélve, hogy van-e kellő erő és akart megfelelő rendben tartani a közterületeket, vagy csak az egyre több bérleti díj, az elsődleges bevétel növelése a cél?

Ahogy mondani szokás, lehet, hogy a kevesebb néha több, ha minőségben és fenntarthatóságban gondolkodunk! Végül és nem utolsósorban: az egyre több teret, figyelmet és ráfordítást követelő Szeged Napja rendezvénysorozat mennyivel több hasznot hoz, mint amikor még csak a saját lábán is megálló borfesztivált és hídi vásárt olvasztotta magába? Végzett-e valaki igényfelmérést, elégedettségi tesztet a szegediek, a közönség és a vállalkozók soraiban, vagy csak az évenkénti minél több bevétel az eredményesség fokmérője? Mert ekkora gasztronómiai és borfesztivált ilyen grandiózus kézművesvásárral még a főváros sem nyelne le keresztbe, pedig ott több a pénz, a vevő, a fogyasztó.

Anno Szalay István szocialista polgármester engedte a téli karácsonyi vásárt a Mars térről a Széchenyi térre költözni. Ugyanőt a Délmagyarország akkori főszerkesztője győzte meg arról, hogy jó lesz a borfesztivált is a város főterére tenni. Itt a borfesztivál évekig már akkor is az ország legrangosabb fesztiváljainak egyike volt, Szeged Napjától függetlenül. Később Bartha László fideszes polgármester a Millennium évében egy helyi vállakózó ötletére engedélyezte a híd egy napra történő lezárását, padig ezt sokan ellenezték, azóta a szegedi hídi vásár Magyarország egyedülálló turisztikai attrakciójaként Szeged Napjának szerves része a testvérvárosok standjaival és delegációival. Innentől szinte törvényszerű volt, hogy a harmadik ciklusát töltő Botka László polgármesterként meglássa a három esemény összeolvasztásának lehetőségét, a szervezést – a sorra bezáró művelődési házak hiányában – a kultúrát az utcára vivő rendezvényszervező cégére bízva. A Szegedi Városkép Kft. pedig az utóbbi négy évben tovább szélesítette Szeged Napjának rendezvényeit, térben a Somogyi utcát a Dóm térrel, illetve a Kárász utcát és Dugonics és Árpád térig tolva azt.

Nekem az Árpád téri autókiállítás az országzászló tövében Szeged Napjához kapcsolódóan már kicsit sok a jóból. Gondolom, a pénteki díszközgyűlést követően a város frissen választott díszpolgára, kitüntetettjei kapnak legalább 20 százalék kedvezményt a bemutatott járgányok árából. Polgármester úr pedig hosszú léptekkel végigjárja az összes rendezvényhelyszínt, ha még kíváncsi, mi és miért történik városában, s melyik út hová vezet!

Előző sztori

Nyolcmillió magyar szavazhat az Európai Parlament összetételéről vasárnap + VIDEÓ

Default thumbnail
Következő sztori

Nagyszabású gyereknap szombaton Hódmezővásárhelyen

Legutóbbi hasonló cikkek