Közélet

Késő őszig várni kell a kiskerteseknek az 5 százalékra

Késő őszig várni kell a kiskerteseknek az 5 százalékra

2014. május 29., csütörtök
Késő őszig várni kell a kiskerteseknek az 5 százalékra
subasa07_gs

Az illetékes kormányszerv szerint semmi akadálya a szegedi kiskertekben a beépíthetőséget 3-ról 5 százalékra emelni, a helyi szintű rendelkezésre még késő őszig biztosan várni kell.

A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság tárgyalta a kiskertesek ügyét szerdán.

Gyimesi László

(Fidesz-KDNP) a kiskertesek problémáival kapcsolatos interpellációjára

a legutóbbi közgyűlésen

adott

Botka László

(MSZP-SZVE) választ, amit a tanácsnok nem fogadott el, így került a testület elé a probléma. A gond röviden úgy foglalható össze, hogy a kiskertes övezetek – Gyálarét, Tompasziget, Tápé, Subasa és Baktó – a hatályos szabályzás szerint mezőgazdasági területi besorolású, a beépíthetőségi határ 3 százalék alatti. Viszont a 70-es évektől folyamatosan települtek ki családok a kiskertekbe, életvitelszerűen kezdték azokat használni, és több esetben is meghaladták az építkezések ezt a korlátot. Ma már közel 1500-an élnek így kint a víkendtelkeken. Jelenleg 10 házra adtak ki bontási határozatot a túlépítettség miatt. A kiskertesek azt szeretnék, ha a beépíthetőség határát felemelnék 5 százalékra, amely nem változtatna a terület besorolásán, de a legtöbb családi házat megmentené a bontási határozattól. Az ügyben már több mint egy éve folyik egyeztetés, és készül egy tanulmányterv is, a 2014-es Szegedi Építési Szabályzat felülvizsgálatával együtt (SZÉSZ).

Az önkormányzatnál felfelé mutattak...

Gyimesi László most arra kérdezett rá interpellációjában, hogy a lejárt határidejű határozatokat miért nem hajtották végre, és többek között arra is kíváncsi volt a képviselő, hogy a Családok a Kiskertekért Egyesület minden javaslatát beépítik-e az újból véleményezés előtt álló településszerkezeti tervbe és építési szabályzatba. „Mikorra kívánják befejezni az eljárást? Miért nem támogatják a több ezer szegedi életét meghatározó folyamatot?” – zárult a fideszes politikus kérdéssora. Az a történetből kezd kirajzolódni az ügyben, hogy mindkét politikai oldal óvatosan bánik az üggyel.

Botka László sajtótájékoztatót tartott

legutóbb ahol arról is beszélt, hogy idén 10 millió forintot különítettek el a költségvetésből arra a célra, hogy a város mind a 13 kiskertes övezetében tanulmánytervek készüljenek, hogy ismert legyen, a területek az OTÉK 21 pontos feltételrendszeréből minek felelnek meg. A polgármester szerint ennek teljesítése szükséges ahhoz, hogy felmentést kérhessen az önkormányzat a 3%-os beépítettségi arány alól. Tompasziget, Gyálarét és a tápéi terület felmérése május végén zárul le, a fennmaradó tízről pedig augusztus 31-ig készül el a tanulmányterv. „Csak ezek után dönthet a közgyűlés arról, hogy újra az állami főépítészhez fordul engedélyért” – magyarázta.

Fentről pedig lefelé mutatnak

Most a Belügyminisztérium területrendezési és településügyi főosztályának szakmai véleménye hozott új színt az ügy széles palettájára.

Sándor János

, a Családok a Kiskertekért Egyesület elnöke mutatta meg a dokumentumot a bizottság tagjainak, és a városi főépítésznek a testület szerda délelőtti ülésén. Ebben azt írta az főosztályvezető, hogy az egyesület kérése, amely a kiskertek beépíthetőségének a 3-ról 5 százalékra emelésére irányult nem változtatna a területfelhasználáson, az továbbra is mezőgazdasági terület maradna. „A területen eddig is lehetett épületet elhelyezni, így a településkép nem változhat (engedélyköteles tevékenység). Környezet-, táj-, természet-, műemlékvédelmi követelmény nem sérül továbbra sem. Az egészség-, a tűz-, a köz és más biztonsági követelmények eddig is teljesültek az épületek kialakítása során, ezen a + 2 százalék beépíthetőség nem változtat, mint ahogy az eddigiekhez képest a geológiai, éghajlati, terep, a talaj, a talajvíz adottságokon sem” -olvasható a levélben. Majd közli

Zámbó Terézia

főosztályvezető a levél végén, hogy a helyi építési szabályzatokat kell hatályba léptetni, majd az eljárás végső szakmai véleményezési szakaszában kell a főosztályt értesíteni.

subasa08_gs

A városi főépítész,

Fehér Éva

a bizottsági ülésen elmondta, hogy most jelenik meg először így leírva ez a vélemény, előtte ugyan ez a főosztályvezető egy kevésbé részletes levelet küldött. Sándor János hozzáfűzte, hogy a jogszabályok eddig is így voltak. De szerinte már világos, hogy az első lépést itt helyben kell megtenni, a kérelem be van nyújtva az illetékes központi hatósághoz, az állami főépítész pedig bele fog egyezni az 5 százalékos határértékbe.

Merx Péter

bizottsági tag fogalmazta meg kereken a véleményét elmondva, hogy a kiskertesek azért vásároltak kiskertet, mert a panelba költözés után szerettek volna továbbra is konyhakertet maguknak. „Aztán bizonyos dolgokat nem tartottak be, most pedig felmentést kérnek. Ezzel olyan terhet rónak a városra, hogy milliárdos költségekbe verje magát, mert a beépíthetőség felemelésével lakóövezet lesz majd a területekből, a városnak csatornáznia kell, utakat építeni, tömegközlekedést kiépíteni. A bizottságnak az 5 százalék alatti beépítésnél egyedi mérlegelésre van szüksége, az 5 százalék felett pedig a visszabontást végre kell hajtatni, szankciókkal később be kell tartani a korlátozást" - tette hozzá.

Szentistványi politikai huzavonáról beszél

Szentistványi István

szerint a város részéről kettős beszéd folyik. „Látszólag azt hiteti el az emberekkel, hogy azon dolgozik, hogy megoldja a kiskertesek problémáját, közben azon az állásponton van, amit Merx Péter mondott és húzza az időt” - így az LMP-s önkormányzati képviselő, aki arról is szólt, hogy nem tisztességes, politikai érdekek mentén dolgozik a város ebben az ügyben, azt szeretné, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. „Nem tetszik, hogy arra megy ki a játék, hogy ki arassa le a babérokat, az egyik, vagy a másik oldal, játszunk nyílt kártyákkal” - fogalmazott élesen a politikus. Nagy Sándor, az Együtt Szeged Frakció képviselője arról beszélt, hogy abban volt konszenzus, hogy kifejezett lakóövezetté nem kívánják átalakítani a területet, a kezdetekhez képest finomodtak az álláspontok, és mivel nem egyforma területekről van szó, nem homogén a probléma, a főépítész iroda is abba az irányba ment, hogy egyenként nézzék meg az ingatlanokat. „Elkezdtek a felek egy irányba gondolkodni” - hangsúlyozta.

"Én lennék az első, aki lefeküdnék egy buldózer elé"

Sándor János kiemelte, hogy az április 30-án átadott nyílt levelében világosan leírja az egyesület, hogy továbbra is kiskertekben gondolkodnak a területen élők. „A 20-30 év alatt kialakult állapotok és a jogszabályok szinkronba hozása a cél. Én lennék az első, aki lefeküdne a buldózer elé, ha az utcánkba buszjáratot hoznának” - tette hozzá. Megtudtuk, hogy csak Tompasziget 177 kiskertje közül 158 5-3 százalék közötti beépítettségű, 145 házon segítene az új rendelkezés. Az építési iroda vezetőjétől közben azt is megtudhattuk, hogy annak idején voltak olyan időszakok, amikor legálisan lehetett nagyobb a beépítés 3 százaléknál, hiszen voltak olyan évek, mikor szerszámos kamrát lehetett akár 30 négyzetméteresre is építeni, ahogy állatoknak ólat is szabadott felhúzni összeépítve a házzal. A konkrét kérdésre, hogy mikor kerülhet közgyűlés elé, döntési stádiumba az ügy, Fehér Éva felelt, aki a tanulmányok, engedélyek elindítását egybevetve késő őszre saccolta az időpontot. Megtudtuk, hogy a szakmai állásfoglalás szerint, bár szerették volna, nem lehet az ügyet leválasztani a SZÉSZ évenkénti felülvizsgálatáról. A bizottság tudomásul vette Botka László válaszát, és arra kérte a főépítészt, hogy a lehetőségekhez mérten gyorsítsák meg az eljárást.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.