Írjon nekünk

Közélet

BOR-line: Lednitzky András: A zsidóság érzi, hogy Szeged élhető, befogadó város + FOTÓK, VIDEÓ

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

SZS20140522_borline_ledniczky_andras_010

BOR-line sorozatunk csütörtöki vendége Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Izrael tiszteletbeli konzulja volt, aki válaszolt az általunk, illetve az Önök által feltett kérdésekre.

– Kezdjük a borfesztiválnál és a bornál! Szereti-e a bort, s ha igen, milyen fajtát fogyaszt szívesen?

– Többféle bort is szeretek, általában a vörösöket iszom, Bocknak, Kochnak a borait, de Balla Gézáét is szeretem, és szokott lenni otthon szekszárdi is. Mi az istentiszteletek utáni kiduson mindig iszunk egy pohár kóser bort.

– Mire kell figyelni a borkészítésnél, hogy a nedű kóser legyen?

– A kóser és a hagyományos bor között az a különbség, hogy már a szőlőtermesztés folyamatában egy rituális felügyelő követi végig az egész folyamatot, hogy ne kerüljön vegyszer a gyümölcsre, tiszta maradjon, lehetőleg kézi eszközökkel dolgozzák fel a szüretnél, és csak olyan edényekben, eszközökben, amelyeket másra nem használnak; ez is a tisztaság érdeklében van. Ügyelni kell arra is, hogy hozzáadott anyag ne kerüljön bele a borba. A palackozásnál is csak olyan palackozókon mehet keresztül, ahol teljesen tiszták az eszközök, üvegek, és csak kóser borok voltak a palackokban. Ennek a lezárásán, a dugó tetején rabbi pecsétje van, így vállal felelősséget azért, hogy az ital valóban kóser. Szegeden nem lehet kapni ilyen bort, Budapestről és Ausztriából hozzuk, főleg Hafner borokat. Egerben, Tokajban foglalkoznak kóser bor készítésével. Izraelből is szoktunk hozni palackokat, Kármel-hegyi borok igazán különlegesek, de a Golán-fennsíkon is nagyon jó borok készülnek, ahogy Haifában is. Pesten vannak kóser boltok, éttermek; a Szegedi Zsidó Hitközség is pályázott arra, hogy egy kóser vendéglőt hozzunk létre a hitközségünk pincéjében, sajnos nem nyertünk.

– Mióta van jelen Szegeden a zsidóság, és milyen szerepet töltött be a város életében?

– Szegeden az 1700-as évek közepétől élnek zsidók. Az első hitközségi elöljáróság 1781-ben alakult, a közösség bélyegzőjén is ez a dátum található. Az első alapszabályát 1791-ben alkotta a közösség, 1793-ban pedig módosította. Szegeden neológ hitközség működött a későbbiekben. A hitközségi alapszabályt megelőzte a temetési egylet alapszabálya, amely a temetést és az ahhoz kapcsolódó vallási előírások betartatását érintette. Az első temetőnk az 1800-as évek első negyedében alakult ki, majd ezt elköltöztették, mikor a Belvárosi temető létrejött, 1832-ben került oda mellé. Akkor épült ott két ház, a mosdató és egy másik. Akkor tervezték meg a cintermet. A temető azóta is működik, a hitközség tulajdonában van. Sok híres szegedi zsidónak található itt a sírja, 8000-nél is több sír található itt. Tíz százalékuknál vannak még leszármazottak. A temető fenntartása egyébiránt a hitközség feladata. Itt nyugszik egyébként Löw Lipót, Löw Immánuel, Schindler József főrabbi, Kulinyi Ágost, aki a Löw Immánuellel feldolgozta a szegedi zsidóság száz évét. Jelesebb professzorok közül itt nyugszik Erdélyi Miklós, Földes József például. Számtalan hajdani gyárost temettek el itt, a Pickeket, a Vargákat, illetve az Anna-kutat megfúrató zsidó kereskedőcsaládot. Löw Immánuel felsőházi tag is volt, illetve nemzetközi hírű botanikus, négy kötetben írta meg a Biblia növényeit.
A szegedi zsidóság szerepe az 1848/49-es szabadságharcban jelentős volt, illetve ugyancsak az 1879-es árvíz utáni újjáépítésben. A palotás Szegeden, a Kárász utcán, Széchenyi téren, Oroszlán utcában, Tisza Lajos körúton számtalan házat építettek, építettetek. Három templomunk volt a történetünk során Szegeden. Az első egy imatemplom a jelenlegi nagy zsinagóga helyén, a másik mögötte az öreg zsinagóga. Az első 1800-1803, a második 1840-1843-ban épült. A régi zsinagóga falán látható, meddig ért a víz a nagy árvíz során. Az új zsinagóga 1900-1903 között létesült. Vele együtt a székházunk épülete is. Ekkor a város 50 ezer pengővel járult hozzá az építkezéshez. A zsinagóga Baumhorn Lipót tervei alapján és Löw Immánuel útmutatása alapján épült. Tükrözi több vallás beütését a díszítésében. Roth Miksa híres üvegtervező készítette az ablakait, az építészete tükrözi mindazt, amit az akkori szegedi zsidóság nagyra törése és vágyai jelképeztek. A történelem során a legtöbb zsidó Szegeden meghaladva a 7000 főt az 1820-as, 1830-as években élt. Később főleg a zsidótörvények meghozatalát követően 1932-től az elvándorlás figyelhető meg. Huszonnégy zsidótörvénnyel vettek el mindent a zsidóságtól.
Az 1920-as, 30-as években magas volt a gyáriparosok, kereskedők, orvosok, ügyvédek, művészek, újságírók száma a szegedi zsidóságban. Őket nagyon sújtották a zsidótörvények.

– A magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulójára emlékezünk az idei esztendőben. Hogyan érintette a szegedi zsidóságot a holokauszt?

– A végső megoldás előkészítését 1942-től tervezték. 1942-ben vittek el először zsidókat munkaszolgálatra, a külhoniakat. A holokauszt előszele a gettózással kezdődött. Az első kijelölt csillagos házak a zsinagóga környezetében lévő utcák környékén terültek el. Volt külön ház kijelölve a kikeresztelkedett családok számára is. Zsúfoltság volt, egy szobára 8-12 fő jutott. 1944 áprilisában kezdődött Szegeden a gettósítás, a gettó téglagyár területére történő áttelepítésével folytatódott. A vagonokat 1944. június 25-én, 27-én és 28-án indították. Az első szerelvény Auschwitzba ment több mint 2400 fővel. A második is oda tartott, de egy különös véletlen folytán Strasshofnál Ausztriába irányították át, gyárakra, üzemekbe kerültek az azon lévők. A harmadik Ausztriába ment szintén. A három szerelvényen 9800 embert szállítottak el Szegedről, ebben a környező települések zsidósága is benne volt a szegediek mellett. Az első szerelvényről alig 20 százalék tért vissza. A másik kettőről körülbelül 70 százalék élt túl. A munkatáborok főleg Bécs környékén működtek. Saját családomat tudom példaként említeni. Az apai ág egy az egyben Auschwitzba került, az anyai ág Ausztriába. Őket az mentette meg, hogy nagyapám orvos volt, a munkatáboros csoportok mellé pedig kellett orvos. 170-en kerültek egy bőröndgyárba, ott kellett dolgozniuk. Az osztrák tulajdonost a háború után igazolták, mert rendesen bánt velük, de a német parancsnokot nem. Ebben a táborban szegediek és szentesiek voltak. A névsor megvan, akiket felraktak a szerelvényekre. Szeged hősi halottainak száma a második világháborúban 5600-5700 fő, ennek 49 százaléka a zsidóság köréből került ki.

– Miként regenerálódott a város zsidósága a második világháborút követően, illetve aztán később, a rendszerváltozás óta? Mennyire lendült fel ismét a helyi zsidóság vallási, kulturális élete?

– A holokausztot megelőzően a szegedi zsidóság teljes intézményrendszerrel rendelkezett, volt zsidó kórház, iskola, árvaház, szeretetotthon, legényegylet, maceszsütő-üzem, több rabbi, világhírű kántorok dolgoztak itt, és egy élő, 5600 zsidót összefogó hitközséggel rendelkezett Szeged. Volt kóser vágó, konyha, még saját színjátszásunk is. Szegedre 1800 zsidó tért vissza az 1944-es elhurcolás után 1945-ben. Beindult újra a zsidó iskola, a szociális segélyező intézmények, a zsidó kórház is működni kezdett és a szeretetotthon. Aztán jött az államosítás időszaka, és ezt követően 4 építmény maradt a tulajdonukban. Az új és régi zsinagóga, a székház, benne a szociális otthonnal és az 57 ezer négyzetméteres temető. A kórház, iskola megszűnt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a tanárok odavesztek a holokausztban, és nem volt gyerek sem. Közel 400 fő költözött külföldre ezekben az időkben. elkezdődött a létszámcsökkenés, a templom működött, de már csak egy rabbival. A holokauszt áldozatai közt volt Löw Immánuel és Birnfeld Sámuel, aki 38 évesen halt éhhalált, de még ott is magyarnak vallotta magát, és a magyar kultúrát népszerűsítette, a munkatáborban is Petőfi-verseket fordított héberre. Szegeden a 70-es években is volt aztán hitélet, rabbival, kántorokkal, megemlíthetjük Raj Tamást, Schöner Alfrédot, Domán Istvánt, Czukker Imánuelt, Schönberger Andrást, illetve most Markovics Zsolt a hitközségünk rabbija.
A 60-as évek második felében egy cionista összeesküvés vádját próbálták ráhúzni az akkori rabbinkra Szegeden, mert a rabbi megemlékezett többször Izrael államáról, illetve kulturális összejöveteleket szervezet fiataloknak. A ma élők közül többek be voltak rendelve a hivatalba, és figyelmeztetést kaptak, a rabbit pedig eltávolították Szegedről. A rendszerváltásra már körülbelül 600 zsidó maradt Szegeden. A közösség nagyobbik része idős túlélő, illetve a háború után született generáció, ez a korosztály tartja egyben a közösségünket. Most 400-500 zsidó él Szegeden, ebből közel 300-an tagjai a hitközösségnek. Büszkeséggel mondom, hogy mikor a központi hitközség felszólított minket bizalmatlanság miatt, hogy ne valljuk meg vallásunkat a népszámláláskor, ennek ellenére városunkban az utóbbi két számlálásnál 220 fölött vallották magukat mégis zsidónak.
A szegedi zsidóság kulturális részvétele a város életében egyébként mindig jelentős volt. A templomunk Szeged legnagyobb hangversenyterme a maga 1400 férőhelyével, és a legjobb akusztikájú is. Világhírű művészek lépnek fel visszatérve, mint például Frankl Péter, Sebők, Starker, Rév Lívia, de játszott nálunk a 2012-ben elhunyt Ruggiero Ricci, Polgár László, Gregor József, Onczay Csaba. A szegedi hitközség élő hitközség, valamennyi vallási funkció működik. Van temetkezési egylet, nőegylet, könyvtár, ifjúsági kör. Megtartjuk a hétvégi ünnepeket és a nagy ünnepeket.

– A nemrégiben Szegeden tartott nagyszabású holokauszt-emlékkonferencián részt vevő Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerint erősödő antiszemitizmus figyelhető meg világszerte. Ön mit tapasztal Magyarországon, Szegeden?

– Sajnos Magyarországon főleg a Jobbik pozícióba kerülésével nőtt az antiszemitizmus. Ez jobban érzékelhető a közbeszédben megjelenésükkel, mert a kommunizmus évei alatt ezt a témát asztal alá söpörték. A Mazsihisz, melynek a mi hitközségünk is tagja, az ellen tiltakozik, hogy megpróbálják tisztára mosni a múltat, és a német megszállásra fogni az 1944-es történéseket. Pedig azt már 1942-ben előkészítették, és amikor a németek bevonultak, már a vagonírozás, a vidéki zsidóság eltávolítása megtörtént. A kormány elismeri, hogy az akkori államapparátus vétkezett, magyar állampolgárokat hagyott elveszni. Azzal azonban, hogy emlékművel akarják megörökíteni Budapesten a német bevonulást, egy holokauszt-évfordulós esztendőben, ezt nemcsak a zsidóság, hanem a tudományos és teljes társadalom elítéli.
Az se szerencsés, hogy azon történészek körében a hatalom, akik tulajdonképpen a történelmet akarják megmásítani. A múlt nem mosható tisztára.
Szeged vonatkozásában azt említhetem, látens problémaként van jelen az antiszemitizmus. Nem mondom, hogy nincs, prominens személyek is képviselik azt, és történtek elszigetelt incidensek. Nem tartom szerencsésnek, hogy a történések után 70-80 évvel még mindig a város díszpolgára Gömbös Gyula vagy Teleki Pál. Lehet, hogy a gazdaságban utat mutatott Gömbös, de ő dolgozta ki a fajvédelmi törvényeket, melyek a későbbi kormányoknak útmutatást adták. Ismétlem, nem azt mondom, hogy nem korrekt az együttműködés akár a baloldallal, akár a jobboldallal, azt sem állítom, hogy bármely oldalon nem nyilvánul meg egy-egy döntésnél egy látencia, de Szeged az ország többi településéhez képest pozitívnak említhető e tekintetben. Nem számítva az egy jobbikos önkormányzati képviselőt mindkét oldal kiáll mellettünk, segít a kultúránk, hagyományaink megőrzésében. Szegedről el lehet mondani azt is, hogy a társegyházakkal mindig jó volt az együttműködésünk. A katolikus püspökök többnyire próbáltak segíteni a vészkorszakban, különösen Hamvas püspök szerepe emelhető ki. Voltak kikeresztelések, más kérdés, hogy őket is elvitték később… A visszatérőket támogatták, beilleszkedésüket segítették, később szegényprogramokban, karitatív munkában, kulturális programokban kiválóan működtünk együtt.
Kultúrában, egészségügyben, tudományban itt mindig komoly szerepe volt a zsidóságnak. Sokan kutatják a zsidóság és a holokauszt történetét Szegeden, számtalan kötet jelent meg ezen témában, Marjanucz László, Zakar Péter (19. század), Karsai László, Molnár Judit (20. század) tollából.

– Izrael nagykövete számos alkalommal látogat el Szegedre, ön pedig nemcsak 1996 óta a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, de 2006-tól Izrael Állam tiszteletbeli konzuljaként is működik a városban. Milyen hozadéka lehet ennek, milyen szerepet tölthetnek be az izraeli cégek a város és az egyetem fejlődésében?

– Szegeden 9 tiszteletbeli konzul működik. A tiszteletbeli konzulok munkáját a bécsi egyezmény rögzíti. Csak az lehet, aki saját maga képes fenntartani az általa működtetett intézményt. Feladatunk a két ország közötti kapcsolatépítés, ez vonatkozik kereskedelmi, kulturális, tudományos szférára egyaránt, idegenforgalom-fejlesztésre is. Az ide érkező izraeli állampolgárok probléma esetén szintén hozzám fordulhatnak segítségért. A barátság ápolása is feladatom. 2006 óta egyedüliként vagyok az országban Izrael Állam tiszteletbeli konzulja. Megszerveztük a Magyar-Izraeli Baráti Társaságot, vendégfellépőket fogadtunk kulturális programokon, könyvbemutatókat tartottunk, idén lesz izraeli filmhét is. Jómagam eddig hat nagykövettel álltam együttműködésben a 25 évben, amelynek évfordulóját az ismételt diplomáciai kapcsolatfelvételre emlékezve ünnepeljük. Jelenleg egy profi diplomata a nagykövet, aki tényleg érdeklődik az ország iránt, a magyarok iránt, megélhetésük, sorsuk iránt. Eddig 28 településen járt már. Szegedre azon kapcsolat révén, amit Botka László polgármesterrel, B. Nagy László kormánymegbízottal, Kiss-Rigó László püspökkel, Szabó Gábor rektorral s velem kialakított, minden olyan esetben ellátogat, amiben úgy érzi, hogy segíteni tud, vagy éppen előmozdíthat bármit is. Így említhetném a kulturális programokat, a Nobel-díjas konferenciát, a holokauszt-konferenciát, a biblikus konferenciát. Május 26-án is ide érkezik, mikor a Szent-Györgyi-konferenciára izraeli Nobel-díjas látogat el. Már ideérkezése előtt tanácsul szolgált számára Magyarország berlini nagykövete, aki Szegeden végzett, és korábban ott kint első beosztottként találkozott; Czukor Józsefről van szó. Célunk előbb-utóbb egy testvérvárosi kapcsolat összehozása, amelyhez hasonló típusú városokkal keresünk kapcsolatot, például Rehovot, Haifa és a sivatagi egyetemváros, Beer Sheva.
Jelenleg is van már együttműködés az izraeli gazdasággal, a Naturtexnek például izraeli cégekkel. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont is keresi a kapcsolatokat. Folyamatos tárgyalásokat folytat innovációs ügyekben több helyi gyógyszeripari, biotechnológiai cég is. A gyógyszeripar és a biotechnológia területén látok lehetőségeket, ahogy az ELI és a köré épülő tudáspark is. Az innováció lesz a kulcs, és sokat segít Szegeden, hogy Szabó Gábor a Magyar Innovációs Társaság elnöke.
Ilan Mor egyébként nagyon megszerette Szegedet, barátokra és partnerekre talált a vezetőkben. Sajnos az országban érezhető antiszemita hangulat és a nemzetközi statisztikák nem kedveznek a kapcsolatok erősítésének. Tudományos téren máris vannak azonban kiváló kapcsolatok, nem véletlen, hogy három izraeli Nobel-díjas járt az utóbbi években a Szegedi Tudományegyetemen, és kiváló együttműködések erősödnek a neurológia, a belgyógyászat és más szakmák területén is. Ehhez hozzájárul az SZTE-n tanuló számos izraeli orvostanhallgató is, aki hazatérve jó hírünket viszi.

– A 110 éves új zsinagóga felújításához – mondták – 2 milliárd forintra lenne szükség. Többször pályáztak, sikertelenül. Milyen lehetőségeik vannak most?

– Hatszor pályáztunk, ebből kétszer a norvég alaphoz, négyszer a DAOP-hoz. Baloldali és jobboldali kormányon átívelő próbálkozások voltak ezek, úgyhogy politikától független a történetünk, de szomorú. Eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogyha rövid távon nem történik valami, akkor a miskolcihoz hasonlóan a szegedi zsinagógát is be kell zárni. A faszerkezet 111 éves a tetőn, a vakolat egyre több helyen hullik. Sajnos sehonnan sem kapunk segítséget. Csak a kormányzat és a Mazsihisz hatékony együttműködése eredményezhet sikert. Mindenki megérti a problémánkat, de a támogatás elmarad. Pedig ez a zsinagóga Európa 4., Magyarország 2. legnagyobb zsidó temploma. És mint lokálpatriótának, számomra a legszebb. Terveztük, hogy megpróbáljuk ismét a norvég alapot, de azt felfüggesztették. Örülnék, ha a választásokat követően alakuló új városi önkormányzattal közösen próbálnánk pályázni, hátha ez hatékonyabb lenne. Az itt élő zsidóság úgy érezi, Szeged egy élhető, befogadó város, és mi értékeljük ezt. Szeretnénk, ha ahogy eddig, úgy a továbbiakban is értékelné ezt a város és lakossága is.

– Végezetül engedjen meg nekünk, olvasóinknak egy személyes kérdést! Ön a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Izrael tiszteletbeli konzulja, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalának vezetője, mindenese, a szegedi rotary klub tagja. Folyamatosan jelen van az internetes közösségi oldalakon is. Honnan merít energiát közéleti aktivitásához, szerteágazó tevékenységéhez Lednitzky András?

– Szegedi születésű vagyok, itt éltem, itt éltem le egész életemet. 49 éves munkaviszonyom – 33 ebből az SZTE általános orvostudományi karon – fiatalok között, az idősek tiszteletével, jó légkörben, egymást megbecsülve telt. 14 éve vagyok tagja a Szent-Györgyi Albert Rotary Clubnak, ahol a jótékonyság a cél, ami számomra rendkívül fontos.
Törekedtem arra, hogy aki megkeresett, azoknak segítsek, mert szemléletemben benne volt, hogy az embert nézem, annak teljességében. Úgy érzem, ez sikerült is. A mozgást nagyon szerettem, és még most is szeretem, benne az élet sűrűjében. Igyekeztem programokat adni az az iránt érdeklődőknek, lehetőleg elfogadható áron, és nem túlzásokba esve, hogy mindenki hozzájuthasson azon élményekhez és értékekhez, melyek esetleg hiányoznak életükből. Sok minden kimaradt az életemből, de ezt a kor hozza magával, amit megvalósíthattam, abban a biztos családi háttér is benne volt. Munkám során úgy éreztem, kicsit többet kell adni, hogy pótolhassam hasonló szemléletű testvérem korai elvesztését, és talán egy kicsit példát mutathassak fiam számára is. Ahhoz, hogy amit elértem, értékelhető legyen, sokat segítettek nagyszámú barátaim, illetve kevés ellenfelem is.

Korábban írtuk

18.00: Meg is érkezett vendégünk, aki előbb a Telin Televíziónak nyilatkozik. Balla Géza pincészetétől most egy királyleánykát kóstolunk 2012-es évjáratból. A szőlőfajtáról azt érdemes tudni, hogy Erdélyből származik, illatos, de visszafogottabb, lágy savakkal, igen jól fogyasztható bor.

Csütörtökön este 18 órákor kezdődik az interjú Lednitzky Andrással, a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével, Izrael tiszteletbeli konzuljával nem utolsósorban abból az apropóból, hogy a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára emlékezünk, és a holokauszt-emlékév eddigi legrangosabb rendezvényének nemrégiben Szeged adott otthont.

A bor és korcsolyája

BOR-line interjúsorozatunkat kiváló, minőségi nedűkkel borfelelősünk, Balla Géza pincészete támogatja, míg estéink borkorcsolya szállítója a Széchenyi téri Lipóti Pékség, amely igazi fejedelmi falatkákkal kényezteti vendégeinket.

A borfesztiválhoz kapcsolódó BOR-line interjúinkra Szegedhez vagy a borhoz kötődő vendégeket hívunk meg. A nyitónapon Herczeg Tamással, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójával beszélgettünk, a barátságtalan időjárás miatt rendhagyó módon a Széchenyi téri Lipóti Pékségben. Hétfőn Jakab Tamást, a szegedi színház népszerű színművészét faggattuk, majd Gálné Dignisz Éva borászt, a 2013-as Év Bortermelőjét láttuk vendégül pavilonunknál, szerdán pedig Hegyi Péter biológus, akadémiai doktor, az UEFA játékvezetői bizottságának tagja volt az interjúalanyunk. Pénteken Mocselini Rudolf, az Ördögszekér Bt. ügyvezetője, a szegedi hídi vásár megálmodója érkezik hozzánk.

A vendégünktől önök is kérdezhetnek, kérdéseiket feltehetik mind a cikk alatt kommentként, mind e-mailben a címen.

Dobó Csaba – Pintér M. Lajos

Hírzóna

Vásárhelyi és szabadkai diákok műveiből nyílik tárlat a Tornyai-múzeumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Gyermekrajzokon a magyar karácsonyi hagyományok.

Tovább olvasom

Közélet

Maratoni hosszúságú tárgyalás a parkolóperen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

“Nem létező bűncselekménynek pedig felbujtója sincs” – mondta Mózes Ervin védője.

Tovább olvasom

Hírzóna

A parlament bevezette a nagyszülői gyedet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

A gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Tovább olvasom

Aktuál