Írjon nekünk

Vélemény

A SZAK-tól a Szeged 2011-ig – 115 éves a szegedi futball

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

33045

Üllői út, Kispest-Szeged (7:0) mérkőzés. Puskás lő kapura, támadja Kakuszi (Szeged).

Nagyon mélyek a szegedi futball gyökerei. Ez a több mint hétszáz éves város mindig híres volt rendkívül gazdag labdarúgó-életéről is. A mai generáció viszont csupán hírből vagy még abból sem ismeri a patinás múltú Tisza-parti labdarúgás legendás hírű egyesületeit, az 1899. május 22-én alapított SZAK, az 1921-ben létrehozott KEAC, valamint a Bástya FC és a Szeged FC együtteseit, így szinte hihetetlennek tartják, hogy ezek a legendás gárdák akkoriban rendre az NB I 3., 4., 5. és 6. helyén végeztek.

Hihetetlennek tartják, mert a mai generáció képviselői csak a közelmúlt, az eltelt három évtized súlyos kudarcaiból, az állandó „liftezésből”, a féltucatnyi becsődölésből, megszűnésből, visszaléptetésből tudnak ítélni. Holott egy város futballtörténetét nemcsak egy kiragadott rész, 25-30 esztendő vizsgálata, hanem az első klub megalakulásától napjainkig számított teljes eredménylista fémjelzi. S ez itt, Szegeden igencsak szövevényes, hiszen a különféle fúziók folytán közel másfél tucat néven játszottak a szegedi labdarúgó-csapatok az élvonalbeli bajnokságok különböző periódusaiban.

A Szegedi AK volt az első klub

Sokan kérdezték már tőlem: vajon mikor kezdődik az első osztályú szegedi futballklubok története? 1977-ben, amikor először olvashattuk a SZEOL AK nevét? Esetleg 1970-től, amikor SZEOL SC néven kezdte meg szereplését a gárda? Vagy talán 1957-ben, a SZEAC-korszaktól számítva, netán az 1951-es Szegedi Honvédtól?! Bizony, jóval előbb!
Éppen 115 évvel ezelőtt, 1899 májusában lépett nyilvánosság elé a Szegedi AK, s mivel az alapítók az akkortájt igen népszerű kerékpársport művelői is voltak, így még csak Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre néven. A közgyűlés elnöknek Csernovics Agenor főmérnököt választotta, Bástyai Holtzer Tivadar, a későbbi legendás hírű szegedi futballvezér lett az alelnök és Szende Izsó a főtitkár.

S az azóta már legendás hírű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, SzSzMTE, majd Petőfi) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban KEAC, Sz. Haladás, SZEAC), így valamennyi korábbi gárdának az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, „megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat összes kiváló eredményét! Erre még később kitérünk.

Arról nem beszélve, hogy a Szegedi Honvéd NB I-es mutatóit és csapatát 1954-ben a Szegedi Haladás – ugyancsak hivatalos jogutódként – vitte tovább, s ezzel alaposan megnövelte Szeged mindenkori első számú labdarúgó- csapatának dicsőségekkel teli eredménylistáját.

De nem volt megállás még akkor sem, hisz a ’80-as években – hacsak rövid időre is – az építőipariak klubja, a DÉLÉP SC szintén a későbbi Szeged SC jogelődje lett (SZEOL AK + DÉLÉP SC = SZEOL-DÉLÉP SE).

Nem véletlen hát, hogy nagyon sok újságíró, sporttörténész és mindenek előtt szurkoló számára úgymond „kínaiul” hangzik az idén májusban immár 115 éves fennállását taposó szegedi futball példátlanul szövevényes, fúziókkal, szétválásokkal, örökös névváltoztatásokkal „terhes” története.

S akkor még nem beszéltünk a ’90-es és 2000-es évek hányattatásairól, amikor az 1991-ben még NB I-es Szeged SC-ből – csődeljárás miatt – Szeged TE,s az 1899-es SZAK-alapítási évet megtartva Szeged FC, majd SZEAC lett, ám a csapat meg sem állt az NB III-ig.

Sőt, a dorozsmai szálon is elkezdődtek az események, s a Nagylaki Kálmán vezette Szeged LC még egyszer felküzdötte magát az élvonalba, ám – tőkeerős szponzor híján – Szeged város vezetése teljesen magára hagyta a csapatot.

Az NB I-ből félidőben törölve

Így aztán szégyenszemre az NB I-es szezon közepén, 2000 tavaszán az MLSZ törölte a Szegedet az élvonalból, s egyúttal a magyar futballtérképről. Tény, hogy másképp is meg lehetett volna ezt oldani, erre éppen Debrecen az eklatáns példa. A DVSC pontosan akkor, 1999-ben ment ugyancsak csődbe, mint a Szeged, ám a cívisváros vezetősége – Kósa Lajos polgármesterrel az élen – óriási áldozatvállalással megmentette a klubot, és két évig tulajdonosként üzemeltette a DVSC-t.
Sőt, a két év alatt lázasan keresett egy olyan befektetőt, aki nem ellopja az egyesület pénzét, hanem épp fordítva: komoly tőkét fektet a futballba. Debrecen erőfeszítéseit siker koronázta, az új tulajdonos, Szima Gábor, helyi nagyvállalkozó 2001-től valósággal a fellegekbe röpítette csapatát: a megépített vadonatúj stadionjukban már a 7. élvonalbeli bajnoki címükre készülnek 6 MK, 5 Szuperkupa és 1 Ligakupa-győzelem, BL-és Európa-Ligacsoportkörös szereplés mellett. Bizony, tegyük szívünkre a kezünket: Szeged város vezetése példát vehetne az ottaniak futball iránti alázatáról és pozitív hozzáállásáról. Ők felismerték: óriási tömegigény van Magyarország nagyvárosaiban a minőségi futballra, s ekképp is cselekedtek.

Ezalatt Szegeden mintha megállt volna az idő, már ami a labdarúgást illeti. Voltak ugyan biztató fellángolások, az elsősorban az utánpótlást preferáló Tisza Volán Focisuliból megalakították az FC Szeged együttesét, akik az NB III-ból az NB II-be, majd az NB I/B-be is felverekedték magukat 2003 nyarán. Ám kétévnyi másodosztályú szereplést követően – hat év alatt – immár a harmadik klubmegszűnést kellett végigszenvedniük a város drukkereinek:
1998 decemberében az 1899-es alapításra visszavezethető SZEAC-ot léptette vissza Bereczk Imre tulajdonos, megunván a városi vezetés teljességgel negatív hozzáállását, ezt követte 2000 elején a Kiskundorozsmából lett Szeged LC dicstelen visszaléptetése, majd 2005 nyarán egy bosnyák-szlovén szerencselovag, Dusan Djurics csődöltette be az ígéretes fiatalokból álló FC Szeged együttesét.

Az FC Szeged megszűnése ellenére Vágó Attila maradt az edző Szegeden, ám ismét a nulláról kezdte el építeni a Tisza Volán csapatát. A szegedi többségi tulajdonos, a Szeviép (amit mára felszámoltak, az egykori tulajdonosok ellen büntetőeljárások folynak) viszont – ottani üzleti érdekei miatt – a diósgyőri futballban látott nagyobb fantáziát, így Vágó Attilával együtt a legtehetségesebb szegedi futballistákat is átirányította az NB I-es DVTK-ba. Ezáltal a Tisza Volán semmilyen komolyabb eredményt nem tudott produkálni, kizárólag a megyei I. osztály és az NB III között ingázott, és sajnos, ezt teszi napjainkban is.

Ám a szegedi futball immár két évtizedes „állóvizét” végül az MLSZ megyei igazgatójának, Nógrádi Tibornak a hathatós közreműködésével a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László mozgatta meg 2010 nyarán.

Újabb helyi együttes alakult KITE-Szeged néven, amely végre komolyabb önkormányzati támogatást is kapott, s a megyebajnok Kistelek jogán máris az NB III-ban indulhatott – a Tisza Volánnal egyetemben. Az újonnan létrehozott szegedi klub alapvető célja volt, hogy egy-két éven belül máris a hazai labdarúgás második vonalában szerepeljen, s mint később kiderült – joggal.

Egy új stadionra várva…

2010 nyarától tehát újabb szálon kezdtek futni az immár 115 éves szegedi futballhagyományok.
A KITE-Szeged együttese és a vezetői (Kiss-Rigó László, Bozóky Imre) ezúttal is a kék-fekete klubtradíciókra vezették vissza az egyesület szekerét. S ez a szekér Major László egykori kiváló Szeged SC-játékos irányításával nagyon jól futott, hisz az újonc (!) KITE-Szeged másodikként végzett az NB III-ban és a Tisza Volán SC-t is alaposan felülmúlva új fejezetet nyitott a napfény városában. A Csepel elleni (2-0) idényzáró után úgy ünnepelhettük a kék-fekete színekben pompázó KITE-Szegedet, mintha bajnokságot nyert volna. Az újonc NB III-as gárda ezüstérmes helyen végzett, de 2011 nyarán – a szintén likviditási gondokkal küszködő Makó NB II-es jogát megvásárolva – ismét megnyílt az út az NB II felé.
A 2011/2012-es idényben az NB II Keleti csoportjában szerepelhetett Szeged legújabb kori reprezentatív csapata. De már nem KITE-Szeged, hanem profi vezetőkkel megerősítve (Adem Kapic sportigazgató, Bánki József sajtófőnök, Emődi Sándor gazdasági igazgató) Szeged 2011 néven (a Makó FC NB II-es jogán 1998 után újra egy kiskundorozsmai “jogi csavarral”, azaz szegedi székhellyel).
Tóth Bálint vezetőedzővel végül az NB II 12. helyén végzett az újonc Szeged együttese, majd a következő idényben a tavaly januárban kinevezett Gálhidi Györggyel végig közönségcsalogató produkciót nyújtott. Szinte végig a dobogóért küzdöttek a kék-feketék, de a hajrában kissé visszacsúszva a 7. helyen kötöttek ki a 16-os mezőnyben. Ez viszont az MLSZ legújabb rendszerében osztályozót és nem várt arculcsapással felérő kiesést jelentett. Így megint mindent elölről kellett kezdenie Nyilas Elek vezetőedzőnek az NB III-ban, s a jelenlegi ezüstérem azt jelentheti: csak 2015 nyarától láthatunk újfent legalább másodosztályú meccseket a Tisza partján, de már remélhetőleg a egy vadonatúj szegedi stadionban.

Addig is tovább nosztalgiázhatnak a szegedi futballdrukkerek, mert különösen a ’20-as évek elejétől a ’80-as évek közepéig, az oly távolinak tűnő fantasztikus szegedi futballmúltban gyökeresen más volt a helyzet.
A Szeged a nagyszerű elődök révén a ’20-as évek közepétől több mint félszázszor szerepelt a legjobbak között, seregnyi válogatott játékossal ékesítve. Kezdődött azzal, hogy a ’20-as évek elején SZAK néven többszörös vidékbajnokok voltak, így először az 1926-27-es profi bajnokságban indulhatott két vidéki csapatunk, s a szombathelyiek mellett a Szegedi Bástya is alapítótagnak számított. A 7. helyezett csapat névadója az egyesület gazdag mecénása, Bástyai Holtzer Tivadar lett, aki minden tekintetben komoly támogatónak bizonyult. 1929-ben már az 5. helyre tornázta fel magát a Bástya, az elnök még osztrák idegenlégiósokkal (Weigelhoffer, Höss) is megerősítette csapatát. Rá egy évre, 1930-ban már a Magyar Kupában is ezüstérmet szereztek, majd 1932-től – már Szeged FC néven – 11 éven át megszakítás nélkül kitűnő eredményeket értek el. A csúcsot a ’40-41-es bajnokság jelentette, amikor a Ferencváros és az Újpest mögött bronzérmesként végzett a csapat az NB I-ben, egy évvel később meg a gólkirály Kalmár György vezérletével a bajnok Fradit is 5-0-ra verték az NB I 4. helyezettjeként. A háború után, 1946-ban is bravúrosan szerepeltek a Tisza-partiak: az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött a 4. helyen végeztek. A ’30-as évekbeli KK-szereplés után később a ’60-as évekbeli SZEAC verte Brassóban még Románia nagy válogatottját is 1-0-ra! S bizony, a több tucatnyi válogatott játékos nevének felsorolása, méltatása (Barótitól Lakatig, Sándor Károlytól Kispéterig, Pálinkástól a Korányi testvérekig, Soltitól Tóth Györgyig, Nemestől Kocsis Lajosig, Pusztaitól Kozmáig) több könyvet is igényelt már praxisomban, nem újságcikket.
A mostani 115. évforduló kapcsán immár tényként leírhatjuk: 2010-től újabb komoly próbálkozás indult el egy stabil NB I-es csapat kialakítása érdekében. A mai Szeged 2011 kft. vezetése már egyértelműen jelezte, elég volt az elmúlt évtizedek „langyos vizéből”, az egy helyben topogásból, az egymásra mutogatásból, a szárnyaszegett és gyorsan elhaló próbálkozásokból! A meddő kísérletek csak arra voltak jók, mint egy jelzőrakéta: kiváló utánpótlás nevelésünkkel csupán azt tudattuk országnak-világnak: létezik még a szegedi futball, nem halt meg délen a legnépszerűbb sportág! De ez egy közel 200.000-es városnak, az ország 3. legnagyobbjának édes-kevés. S ha most a Szeged 2011 szakmai koncepcióját, a végső stádiumba került stadionépítési munkálatokat tekintjük, látni kell a helyi törekvések végre találkoztak az ország vezetésének akaratával.

Vitos György

Kommentek

Hírzóna

Zsinórban az ötödik (!!!) mentőcikket írja Botka László házi újságja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Napok óta egyre kétségbeesettebben próbálják védeni a Főnököt az egyetemi kritika miatt.

Tovább olvasom

Vélemény

Durván betalált a szegedi városvezetést ért egyetemi kritika

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Azóta megy ugyanis az őrjöngés Botka László házilapjában, szinte csak erről szól odaát minden.

Tovább olvasom

Hírzóna

Szegedet dicsérik egy turisztikai kiadványban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Méghozzá a We love Hungary elnevezésű programfüzet.

Tovább olvasom

Aktuál