/

A jegybank költségplafont vár el a nyugdíjbiztosításoknál

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki az átlátható költségszerkezetű és konstrukciójú, értékálló, az ügyfelek számára előnyös nyugdíjbiztosítási termékek hazai elterjedése érdekében – tudatta a jegybank a honlapján, hétfőn.

A jegybank hétfői, a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos háttértájékoztatóján elmondták: az MNB ajánlást jelentetett meg a nyugdíjbiztosításokról azt követően, hogy 2014 januárjától személyi jövedelemadó kedvezménnyel támogatják a magánszemélyek nyugdíjbiztosítási megtakarításait. A jogszabályváltozásra kezdeményezően reagáló jegybank iránymutatásának célja, hogy az általa meghatározott jó gyakorlatnak megfelelő konstrukciókkal épüljön fel az adózás terén ösztönzővel támogatott hazai üzleti nyugdíjbiztosítási piac.

Nagy Koppány felügyeleti igazgató és Szebelédi Ferenc felügyeleti főosztályvezető elmondták: napjainkban a piacon magas és alacsony költséggel járó nyugdíjbiztosításokat is lehet kötni, átlagosan azonban a nyugdíjbiztosítások magasabb költségű befektetésnek számítanak.

Az MNB megpróbálta összevetni a különböző adókedvezménnyel járó, nyugdíjcélú termékek költségszerkezetét, ennek alapján 15 éves futamidő és átlagos, 6 százalékos hozam mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 1,87 százalékos, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében 0,73 százalékos az átlagos vagyonarányos teljes költség mutató. A TKM (teljes költség mutató) vagyonra vetített mutató, amely jelzi, hogy hozzávetőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy költségmentes hozamhoz képest egy biztosítási termék esetében.

A jegybank ajánlásának elvárása az, hogy – különösen a konstrukciók szerkezetét és költségeit tekintve – egyszerű szerkezetű, átlátható, és az ügyfélnek előnyt adó nyugdíjbiztosítások jelenjenek meg a hazai piacon. Fontos, hogy a biztosító olyan, az ügyfél igényeinek megfelelő ösztönzési rendszert alakítson ki, amely elősegíti a szerződések tartós fennmaradását, és a fogyasztók szakszerű közvetítést kapjanak. Elvárás az is, hogy a termékekhez kötődő adóelőny az ügyfelek nyugdíjcélú megtakarításait gyarapítsa, ne a biztosítókhoz kerüljön.

A futamidő függvényében 3,5-4,25 százalék közötti szinten maximált TKM-et tart kívánatosnak az MNB a nyugdíjbiztosítások terén, azaz 10 éves lejáratnál legfeljebb 4,25 százalék, 15 évesnél 3,95 százalék, 20 éves futamidőnél pedig 3,5 százalék teljes költség mutatót (TKM) tart elfogadhatónak a jegybank.

Az MNB-ajánlás kitér arra is: mivel a nyugdíj célja rendszeres, élethosszig tartó jövedelem a nyugdíjba vonulás után, szükséges, hogy ezek a termékek az igényekhez alkalmazkodó járadékszolgáltatást is tartalmazzanak. Ha az ügyfél viseli a befektetési kockázatot (unit-linked termékek esetében), akkor elvárható, hogy a biztosító kínáljon az ügyfél adott életciklusának megfelelő befektetési lehetőségeket. Fontos elvárás az is, hogy a nyugdíjbiztosításokat az azok sajátosságait ismerő, befektetési ismeretekkel is bíró, jól képzett közvetítők árusítsák, akik – az ügyfelek igényeinek helyes felmérése után – a fogyasztóknak megfelelő terméket ajánlanak – közölték a jegybanki vezetők.

A jegybank elvárása a biztosítóktól és biztosításközvetítőktől, hogy az ajánlást 2014. július 1-jétől alkalmazzák.

Előző sztori

Rúzsa Magdi és Ocho Macho-koncert az Üllési Nyárindító Napokon!

Következő sztori

Emelkedik a benzin ára