Czerván György: a támogatások szinten tartása a cél

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A tejkvóta rendszer 2015. április 1-jétől megszűnik az Európai Unióban, de az új lehetőségek kihasználásával a támogatások szinten tartása, ha lehet növelése a cél – jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Hajdúböszörményben.

Czerván György, a Béke Agrárszövetkezet szarvasmarhatelepének átadásán elmondta: a tavaly zárult uniós költségvetési időszakban hazánk 300 milliárd forintot fordított az állattenyésztés korszerűsítésére, abból 100 milliárdot a szarvasmarha ágazatra.

Az államtitkár közölte: folytatódik az iskolatej-akció, amire az idén 1,7 milliárd forintot fordítanak, 200 millióval többet, mint tavaly, az év közepén pedig indul a magyar tejtermékeket népszerűsítő Sajtra fel! akció. Elmondta azt is, hogy a termeléshez kötött támogatás 2015-től 3,5 százalékról 13 százalékra növekszik.

Czerván György megjegyezte: az állattartásnak az egész mezőgazdaságon belüli arányát a jelenlegi 33-34 százalékról szeretnék az EU-átlag 40 százalékára, vagy a fölé emelni.

Ugyanakkor az EU közös agrárpolitikája (KAP) meghatározza a mozgásterüket, mert elsősorban a szántóföldi növénytermesztést preferálja. “A Vidékfejlesztési Minisztériumban igyekszünk minden olyan jogcímet megtalálni a támogatásokra, amit az EU is engedélyez” – mutatott rá az államtitkár.

Jakab István (Fidesz-KDNP), az Országgyűlés alelnöke az avatáson meggyőződésének adott hangot, hogy a hazai szarvasmarha ágazat az uniós kvóta megszűnése után is képes lesz megállni a saját lábán.

Felhívta a figyelmet arra a kormánydöntésre, hogy a gazdáknak nem kell fizetniük az öntözővízért. Jakab István szerint önmagában ez az intézkedés hosszú távon, ágazati szinten 30 százalékos hozamnövekedést fog eredményezni.

Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet elnöke elmondta: 2008-tól összesen 5,3 milliárd forintos beruházást valósítottak meg a gazdaságban, ebből 4 milliárdot építésre, 1,3 milliárdot gépbeszerzésre, technológiai fejlesztésekre fordítottak.

A marhatelep most átadott, második ütemének elkészültével egy helyre került a korábban három telepen tartott 1750 fejőstehén – tette hozzá megjegyezve, hogy ezt a számot év végére, saját szaporulatukkal, 2000-re kívánják növelni.

A 260 főt foglalkoztató, 6 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet tavalyi árbevétele 4,5 milliárd forint volt, amit az idén 10-15 százalékkal szeretnének növelni – jegyezte meg az MTI érdeklődésére Bodnár Lajos.

Előző sztori

Kézilabda: a makói lányok nyerték a megyei derbit

Következő sztori

Elindult az anyajuh támogatások kifizetése