Közélet

Helyünk az unióban: a kisebbségekről és a nők helyzetéről beszélgettek Tápén

Helyünk az unióban: a kisebbségekről és a nők helyzetéről beszélgettek Tápén

2014. március 29., szombat
Helyünk az unióban: a kisebbségekről és a nők helyzetéről beszélgettek Tápén
forum02_gs

Trianon révén saját magunkkal vagyunk határosak, így az Európai Unióban is sajátos közösséget alkotnak a magyarok – fogalmazott Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora Tápén, ahol Kalmár Ferenccel uniós fórumon vett részt.

Fórummal és táncházzal hozzák közelebb az Európai Uniót az érdeklődőkhöz Tápén, ezt célozza meg az EPvOKs programsorozat, melyen ezúttal a kisebbségek és a nők helyzetéről esett szó a Heller Ödön Művelődési Házban.

Becsey Zsolt

, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora, korábbi európai parlamenti képviselő úgy látja, átlagos uniós tagállamnak hazánk, amennyiben a nők helyzetét elemezzük. „Ha a foglalkoztatottsági adatokat nézzük, akkor valamivel az európai átlag alatt vannak, van mit javítani a női foglalkoztatás terén. Politikai reprezentáltságuk tekintetében is az uniós középmezőnyben vagyunk, hiszen vannak a magyarországinál tradicionálisabb, férfiközpontúbb társadalmak is vannak, és ez esetben nemcsak Máltát lehet példának felhozni, mint szélsőséget, hanem néhány déli tagállamot is” – jegyezte meg. Becsey azt tartaná fontosnak, hogy a közéletben és a versenyszférában egyaránt a valóban tehetséges nők előre jussanak, de ez ne egy kontraszelekciós mechanizmus legyen. A kisebbségek vonatkozásában sajátosnak nevezte hazánk helyzetét, hiszen Trianon révén saját magunkkal vagyunk határosak, így az Európai Unióban is sajátos közösséget alkotnak a magyarok. Becsey elmondta, politikailag a magyarok pártjaik révén nemcsak az anyaországból, hanem a szomszédos országokban is jelen vannak, erre példa az EP-ben az RMDSZ és a MKP is. A magyar kérdés tematizációjával azonban óvatosan kell bánni Becsey szerint, hiszen Koszovót sem ismerte el öt tagállam, most az ukrán válság kapcsán is látszanak bizonyos tagállamokra jellemző reflexiók a külgazdasági koordinátor szerint. Úgy véli, minden egyes helyzetet külön kell értékelni, hiszen nemzeti sajátosságok figyelhetőek meg, így a magyarok helyzetének értékelésénél is. „Abban reménykedem, hogy egy kulturált viselkedésformával és a további politikai reprezentációval föl tudjuk hívni arra a figyelmet, hogy a magyarság nem egy destabilizáló tényező, hanem pont ellenkezőleg, stabilizáló tényező lehet” – fűzte hozzá.

forum01_gs

Emlékeztetett, abban sincs egyetértés az EU-ban, hogy a kisebbségeknek milyen jogosultságai vannak. Mint ismeretes, alapvetően nemzeti hatáskörben foglalkoznak a kisebbségekkel, az egyéni és a kollektív szabadságjogok között is különbséget tesznek, ami tovább árnyalja a képet. „A kollektív szabadságjogok elismerése kulcsfontosságú lenne számunkra, mert egy magyar nemzeti közösség túléléséhez szemmel láthatóan nem csak egyéni szabadságjogra van szükség, hiszen két-három generáció alatt asszimilálódnak vagy kivándorolnak az érintettek, ha nincsenek kollektív szabadságjogok” – közölte Becsey Zsolt.

Kalmár Ferenc

KDNP-s politikus, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése magyar delegációjának tagja hazánkon belül kifejezetten jónak értékelte a kisebbségek helyzetét, s emlékeztetett arra is, hogy az április 6-ai egyfordulós országgyűlési választásokon kisebbségekre is lehet szavazni, számukra először biztosítanak arra lehetőséget, hogy a parlamentben képviseltessék magukat. Európán belül vegyesnek értékelte a kisebbségek helyzetét és lehetőségeit, s úgy értékelte, az unión belül nehéz helyzetet teremt a kisebbségi kérdés nemzeti hatáskörbe történő helyezése is. Az Európa Tanács magyar delegációjának tagjaként az Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Elleni Bizottság őt bízta meg a „Hagyományos európai etnikai kisebbségek helyzete és jogai” című jelentés elkészítésével, mellyel kapcsolatban elmondta, azt tapasztalta, hogy a többségi társadalomnak sok esetben nem érdeke foglalkozni a kisebbségekkel, és több országban az asszimilációs törekvések érvényesülnek. A kollektív jogokkal kapcsolatban Kalmár megjegyezte, nem elég deklarálni azokat, hiszen sok helyen nem tartják be azokat. „A legjobb megoldás amit Dél-Tirolban láttam, ott a német és olasz anyanyelvűek egyaránt otthon érezhetik magukat, még az is két nyelven van felírva a vasútállomáson, hogy tilos átlépni a vágányokon” – mondott példát Kalmár, aki szerint ez az igazi asszimilációellenes kisebbségpolitika, amit követendő példának tart.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.