Írjon nekünk

Közélet

Helyünk az unióban: a kisebbségekről és a nők helyzetéről beszélgettek Tápén

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

forum02_gsTrianon révén saját magunkkal vagyunk határosak, így az Európai Unióban is sajátos közösséget alkotnak a magyarok – fogalmazott Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora Tápén, ahol Kalmár Ferenccel uniós fórumon vett részt.

Fórummal és táncházzal hozzák közelebb az Európai Uniót az érdeklődőkhöz Tápén, ezt célozza meg az EPvOKs programsorozat, melyen ezúttal a kisebbségek és a nők helyzetéről esett szó a Heller Ödön Művelődési Házban. Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora, korábbi európai parlamenti képviselő úgy látja, átlagos uniós tagállamnak hazánk, amennyiben a nők helyzetét elemezzük. „Ha a foglalkoztatottsági adatokat nézzük, akkor valamivel az európai átlag alatt vannak, van mit javítani a női foglalkoztatás terén. Politikai reprezentáltságuk tekintetében is az uniós középmezőnyben vagyunk, hiszen vannak a magyarországinál tradicionálisabb, férfiközpontúbb társadalmak is vannak, és ez esetben nemcsak Máltát lehet példának felhozni, mint szélsőséget, hanem néhány déli tagállamot is” – jegyezte meg. Becsey azt tartaná fontosnak, hogy a közéletben és a versenyszférában egyaránt a valóban tehetséges nők előre jussanak, de ez ne egy kontraszelekciós mechanizmus legyen.

A kisebbségek vonatkozásában sajátosnak nevezte hazánk helyzetét, hiszen Trianon révén saját magunkkal vagyunk határosak, így az Európai Unióban is sajátos közösséget alkotnak a magyarok. Becsey elmondta, politikailag a magyarok pártjaik révén nemcsak az anyaországból, hanem a szomszédos országokban is jelen vannak, erre példa az EP-ben az RMDSZ és a MKP is. A magyar kérdés tematizációjával azonban óvatosan kell bánni Becsey szerint, hiszen Koszovót sem ismerte el öt tagállam, most az ukrán válság kapcsán is látszanak bizonyos tagállamokra jellemző reflexiók a külgazdasági koordinátor szerint. Úgy véli, minden egyes helyzetet külön kell értékelni, hiszen nemzeti sajátosságok figyelhetőek meg, így a magyarok helyzetének értékelésénél is. „Abban reménykedem, hogy egy kulturált viselkedésformával és a további politikai reprezentációval föl tudjuk hívni arra a figyelmet, hogy a magyarság nem egy destabilizáló tényező, hanem pont ellenkezőleg, stabilizáló tényező lehet” – fűzte hozzá.

forum01_gs

Emlékeztetett, abban sincs egyetértés az EU-ban, hogy a kisebbségeknek milyen jogosultságai vannak. Mint ismeretes, alapvetően nemzeti hatáskörben foglalkoznak a kisebbségekkel, az egyéni és a kollektív szabadságjogok között is különbséget tesznek, ami tovább árnyalja a képet. „A kollektív szabadságjogok elismerése kulcsfontosságú lenne számunkra, mert egy magyar nemzeti közösség túléléséhez szemmel láthatóan nem csak egyéni szabadságjogra van szükség, hiszen két-három generáció alatt asszimilálódnak vagy kivándorolnak az érintettek, ha nincsenek kollektív szabadságjogok” – közölte Becsey Zsolt.

Kalmár Ferenc KDNP-s politikus, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése magyar delegációjának tagja hazánkon belül kifejezetten jónak értékelte a kisebbségek helyzetét, s emlékeztetett arra is, hogy az április 6-ai egyfordulós országgyűlési választásokon kisebbségekre is lehet szavazni, számukra először biztosítanak arra lehetőséget, hogy a parlamentben képviseltessék magukat. Európán belül vegyesnek értékelte a kisebbségek helyzetét és lehetőségeit, s úgy értékelte, az unión belül nehéz helyzetet teremt a kisebbségi kérdés nemzeti hatáskörbe történő helyezése is.

Az Európa Tanács magyar delegációjának tagjaként az Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Elleni Bizottság őt bízta meg a „Hagyományos európai etnikai kisebbségek helyzete és jogai” című jelentés elkészítésével, mellyel kapcsolatban elmondta, azt tapasztalta, hogy a többségi társadalomnak sok esetben nem érdeke foglalkozni a kisebbségekkel, és több országban az asszimilációs törekvések érvényesülnek. A kollektív jogokkal kapcsolatban Kalmár megjegyezte, nem elég deklarálni azokat, hiszen sok helyen nem tartják be azokat. „A legjobb megoldás amit Dél-Tirolban láttam, ott a német és olasz anyanyelvűek egyaránt otthon érezhetik magukat, még az is két nyelven van felírva a vasútállomáson, hogy tilos átlépni a vágányokon” – mondott példát Kalmár, aki szerint ez az igazi asszimilációellenes kisebbségpolitika, amit követendő példának tart.

Közélet

“A kommunizmus fő fegyvere a félelem volt”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek a Glattfelder Gyula téren.

Tovább olvasom

Hírzóna

Óriásplakátokon szembesítik ígéreteivel a vásárhelyi polgármestert

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesület kezdeményezésére.

Tovább olvasom

Hírzóna

Jordán Tamást a nemzet színészévé választották

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A február elsején elhunyt Andorai Péter helyére.

Tovább olvasom

Aktuál