Először szavaznak a határon túli magyarok

A határon túli magyarság először az április 6-i választásokon élhet szavazati jogával. Az ehhez szükséges jogi szabályozás eredete visszanyúl 2010-re, amikor az új alaptörvény megszövegezése, a választási és az állampolgársági jogszabály módosítása mérföldkövet jelentett a nemzetpolitikában. A regisztrációt a külföldön élő magyar állampolgárok tavaly augusztus óta levélben, november 1-jétől pedig elektronikus úton is kezdeményezhetik. Regisztrációs kérelem egyébként összesen mintegy hatvan államból – még Algériából, Dél-Afrikából, Japánból, Nepálból, Szingapúrból és Új-Zélandról is – érkezett.

Elemzők kétszázezer körülire becsülik azok számát, akik magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek, és regisztrálás után élni fognak a véleménynyilvánítás lehetőséggel. A Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető adatok alapján a Magyarországi lakcímmel nem rendelkező, névjegyzékbe vett választópolgárok száma 2014. március 3-án: 151054 fő. Mint ismeretes, a Csongrád Megyei Kormányhivatal is befogadhatta és továbbíthatta az állampolgársági kérelmeket, a megyében számos településen tettek esküt az egyszerűsített honosítási eljárás keretében állampolgársághoz jutó, határon túli magyarok. Az április 6-i választás előtt egy hónappal érdekes kérdés, vajon milyen a szavazási hajlandóság a határon túli területeken? A számok azt mutatják, hogy a Romániában élő magyarság a legaktívabb, mert onnan már 81 ezernél is többen jelentkeztek. Őket a délvidékiek követik közel 25 ezer regisztrációs kérelemmel, míg a sorban harmadik Németországból eddig valamivel több, mint 1500 magyar jelezte, hogy szavazni szeretne.