Czerván György: a mezőgazdaság a gazdasági növekedés motorja

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

buza_mezogazdasag_szantofold_gsA mezőgazdaság volt tavaly a magyar gazdaság növekedésének motorja, teljesítménye a megelőző évhez képest 22 százalékkal növekedett, a bruttó hozzáadott értékből pedig az ágazat 4,8 százalékkal részesedett – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden egy őrségi gazdafórumon.

A következő hét év uniós támogatásairól elmondta, hogy míg uniós szinten 48 milliárd euróval csökken a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatása, addig Magyarország estében ez az összeg 1,9 milliárd euróval nő, ami javítani fogja az ország versenyképességét. Kifejtette, hogy 2015-re 1,272 milliárd eurós támogatási keretet tartalmaz a “tagállami nemzeti boríték”, amelynek 53,7 százaléka fordítható területalapú támogatásokra (SAPS), 15 százalékot tesz ki a termeléshez kötött támogatás, 4,5 százalékot a kisgazdaságok és 0,62 százalékot kifejezetten a fiatal gazdák támogatása.

Részletezése szerint a SAPS hektáronként 137 euró lesz évente, amihez 77 euró társulhat ha a gazdák megfelelnek a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének, a “zöldítés” feltételeinek, a fiatal gazdák pedig további 64 eurós hektáronkénti támogatásra is számíthatnak.

Az őriszentpéteri gazdafórumon V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési-képviselő jelöltje a vidékfejlesztés prioritásai közé sorolta a tudásátadás innováció elősegítését, a vidéki gazdaságok versenyképességének fokozását, a helyi termékek piacra juttatásának elősegítését, a természetközeli gazdálkodás és a szegénység csökkentését is.

V. Németh Zsolt elmondta: közvetlenül vidékfejlesztésre kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, mint eddig, de szeretnék elérni, hogy más programokból is legyenek bevonhatók kiegészítő források, amelyekre eddig agrárvállalkozások nem pályázhattak. Példaként említette az energiahatékonyságot és a környezetvédelmet is szolgáló uniós programokat.

Az őriszentpéteri művelődési ház nagytermét megtöltő gazdafórumon többen is túl magasnak tartották a földbérleti díjakat, ezért javasolták, hogy a központilag, vagy régiónként legyen maximálva a díj. Volt olyan hozzászóló is, aki állítása szerint osztrák tulajdonostól bérli borsos áron a földet.

Czerván György elképzelhetőnek nevezte, hogy régiónként határt szabjanak a földbérleti díjak emelkedésének, amelyet most szavai szerint a kereslet és kínálat szabályoz.

Azt a konkrét esetet pedig amikor osztrák tulajdonos adja bérbe a földet magyar gazdálkodónak a szaktárca jogászai vizsgálják majd meg, mert egy ilyen ügyletnek aligha lehet törvényes alapja – mondta.

Előző sztori

Balog: 2020-ig évente plusz egymilliárd forint tehetséggondozásra

Következő sztori

NGM: a turizmus minőségérzékeny ágazat