Orbán Viktor: Úriember nem csibész

Az Oroszországgal tervezett pénzügyi megállapodásról, az ELI lézerközpont köré tervezett high-tech park húzóerejéről, a kis- és középvállalkozások megerősítéséről, illetve a közeljövő szegedi sportberuházásairól is beszélt SZEGEDma.hu-nak csütörtöki szegedi látogatásakor adott nagyinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök azt is elárulta, mi a modern gazdaságpolitika legnagyobb feladványa.

- Mikor miniszterelnök úr legutóbb, szűk másfél évvel ezelőtt interjút adott a SZEGEDma.hu-nak, még igencsak lassan haladtak az ELI beruházás előkészületei, de már akkor ígéretet tett rá, hogy a kormányzat felgyorsítja a munkát, hiszen kiemelt jelentőségű projektről van szó. Így is történt, és most, amikor letették a páneurópai kutatóközpont alapkövét, már több szempontból is szimbolikus jelentőségű eseményről beszélhetett. Mit üzen ez a fejlesztés Magyarországnak, a magyarságnak, mit profitálhatunk majd a lézeres kutatóközpontból?

- Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy ez a lézerközpont egy egykori szovjet laktanya helyén jön létre: ha van szimbólum, amely kifejezi, mire vágytak a magyarok, ez a beruházás azt teszi! Azt akarták, hogy a reménytelen, zsákutcába szorított sors helyett, egy megszállt országból a reményteljes jövő felé vehessük lépteinket, a reménytelenségből komoly erőfeszítések árán reményteljessé változzon Magyarország. Mi fejezi ki jobban ezeket az áldozatokat, mint az, hogy az egykori megszálló hadsereg laktanyájából kialakítjuk Európa egyik legmodernebb, illetve az adott szakterületen valószínűleg a legmodernebb kutatóközpontjáét? Ennyit a lelkünkről! Ami mármost az eszünket és a zsebünket illeti, azt érdemes tudni a szegedieknek, hogy maga ez a fejlesztés 400 új munkahelyet hoz létre közvetlenül, továbbá rengeteg kapcsolódó munkahelyet teremt. Már az alapkő letételekor arról tárgyaltam Szeged polgármesterével és a Szegedi Tudományegyetem rektorával, hogy van itt még az ELI körül egy több tíz hektáros terület, melyből nagy ipari parkot szeretnének létrehozni. Még az előkészítés fázisát éljük, ám terveink szerint a terület hamarosan megkaphatja a kiemelt beruházói státuszt. A kormány tehát itt áll Szeged és a beruházás mögött! Harmadrészt fontosnak tartom, hogy Szeged önbizalommal nézhessen a jövőbe. Szeged egy erős, izgalmas, de nehéz helyzetben lévő város. Történelmi városunk, mely egy fantasztikus, nemzetközileg jegyzett egyetemmel rendelkezik. Határváros is, mely ha jól teszi dolgát, hatalmas integráló és kisugárzó funkcióval bír. Ma azonban ezt a funkciót még nem látja el jól! Szeged kétségkívül nagyméretű város, de nem vált még 100 kilométeres körzetben regionális központtá, eddig nem tudott élni a benne rejlő potenciállal. Az ELI beruházás komoly, az országhatárokon is túlnyúló központtá teheti Szegedet. Nagyívű fejlődést lehetőségét mutatja fel a város és a régió számára.

Bonyolult politikai környezetben kapott esélyt Szeged

- Nemrégiben a SZEGEDma.hu-nak nyilatkozva B. Nagy László kormánymegbízott, az ELI projekt kormánybiztosa is kiemelte, Szeged jövőjének záloga tudásbázisában, az egyetemben, az ezekre alapuló kutatás-fejlesztésben rejlik. Milyen eszközökkel tudja mindezt támogatni a kormányzat?

- Természetesen a tudomány, az egyetem és a gondolkodás sokat segít, kiindulópontja a jövőbeni fejlődésnek, de nem maga a fejlődés! Sokat beszélgetek

B. Nagy László

kormánymegbízottal, akit az egyik legjobb területfejlesztési szakemberünknek tartok, és egyetértünk abban, jelenleg az a legnagyobb kérdés, hogy minél gyorsabban és határozottabban ipart, high-tech tevékenységet telepítsünk az egyetemre, a kutatásokra, mert azok önmagukban még nem tartanak el egy várost. El kell érni, hogy a felismerés, az ötlet az elvont tudomány világából, a kutatásból átkerüljön a tényleges gazdaság világába. Ezért kell Szegeden megépítenünk az ELI mellett egy high-tech ipari övezetet. Óriási munka áll előttünk, de a szegediek hatalmas előnnyel indulnak, mert Szegednek van ELI-je, és akinek nincs, az éppen egy ELI-nyi, azaz behozhatatlan hátránnyal startol! Most már a szegedieken múlik, hogyan sáfárkodnak ezzel az előnnyel, mernek-e nagyobb távlatokban gondolkodni. Jelen pillanatban boldog vagyok, hogy ebben a bonyolult politikai környezetben, mikor a város polgármestere szocialista, a kormánymegbízott, a projekt kormánybiztosa és a miniszterelnök pedig fideszes, sikerült mégis a szegediek javára kamatoztatni a lehetőségeket. Szeged óriási esélyt kapott, már csak ki kell aknáznia. Reméljük, egyértelmű és egyszerű politikai közegben tudjuk folytatni a munkánkat Csongrád megye székhelye érdekében is 2014. április 6-a után!

- Ünnepi beszédében feltűnt, többször is gratulált az ELI-hez Szeged MSZP-s polgármesterének, Botka Lászlónak – aki viszont a lézerközpontról szónokolva gyakorlatilag soha nem mulasztja el, hogy a polgári kormányzatot kritizálja, támadja, azt állítván, hogy önök miatt szenvedett kétéves csúszást a projekt... Mire véljük akkor ezt a gesztust?

- Vigyáznom kellett, mert ha még egyszer megdicsérem, lehúzzák a listáról a szocialisták! De félretéve a tréfát, a Fideszben van egy mondás: az úriember nem csibész. Mikor eljön az ideje, akkor lehet szkanderozni, összemérni az erőt, ám mivel az úriember nem csibész, az ellenfélnek is megadja, ami jár. Csak az az aranyérem csillog szépen, ahol komoly ezüstérmes van az ember mögött, ehhez meg kell adni a tiszteletet riválisoknak.

500 milliárd érkezett haza - tiszteljük a külföldön munkát vállalókat!

- Az ELI-ben nemzetközi tudóscsoportok mellett magyar szakemberek végeznek majd kutatásokat, melyek a legszebb remények szerint akár Nobel-díjat is szülhetnek Magyarországnak, Szegednek. A központ a Magyar Tudományos Akadémia által életre, a kormány által támogatott hívott Lendület program mellett akár egy újabb lépés lehet afelé, hogy itthon tartsuk vagy hazacsábítsuk tehetségeinket. Mit szól ebben a tekintetben ahhoz a negatív baloldali kampányszlogenhez, hogy az elmúlt években rengeteg fiatal kényszerült külföldre munkát vállalni?

- Bonyolult kérdéskörről van szó. Ha a legképzettebb magyarokra gondolunk, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tudomány nemzetközi: abból a magyar kutatóból tehát, aki sosem megy el külföldre, nem lesz világhírű tudós. A tudomány sajátos logikája szerint valamennyit muszáj külföldi intézetekben is pallérozódni, még ha itthon is szeretne érvényesülni az ember. Általában azok a legsikeresebb tudósaink, akik akár éveket is lehúztak nálunk fejlettebb tudományos kultúrával rendelkező országokban. Aztán hazajöttek, és felemelték az országot.

Széchenyi

is ezt tette: kiment Angliába, mindent megnézett, felírt, megjegyzett, majd hazajött, és megpróbálta ugyanazt megvalósítani. Magyarországnak ma is az az érdeke, hogy világlátott embereink legyenek.

Emlékezzünk csak, mikor a derék kálvinisták fellendítették az országot, például a könyvkiadással, a filozófiával, a hitvitákkal, először Hollandiában tanulták meg a könyvkiadást, ismerték meg az akkor világ legfejlettebb tudományos műhelyeit, majd hazatérve felemelték saját nemzetüket. Így aztán mindenkinek üzenem, a külföldre való elmenetelhez nem szabad csak negatívan viszonyulni! Arról sem szabad elfeledkezni, hogy kialakult egy európai életstílus. Nemcsak a magyarok, illetve volt szovjet övezet állampolgárai mennek külföldre: egyre több spanyol és portugál keresi boldogulását például Franciaországban, a franciák meg Londonban. Olyan európai életstílus jött létre, ahol a mozgékony, tehetséges, kockázatot vállalni hajlandó fiatalok valóban mobilisak a kontinensen. Nem tagadhatjuk persze, vannak, akiket a kényszer visz, mert itthon nem találnak állást, de rájuk is büszkének kell lenni, mert nem segélyért állnak sorba, hanem vállalnak egy komoly versenyt. Igenis csak a tisztelet hangján szabad beszélnünk külföldön dolgozó honfitársainkról, kutatókról, diákokról, egyszerű munkásokról, akik az elmúlt egy évben több mint 500 milliárd forintot küldtek haza szüleiknek, testvéreiknek, családjaiknak.

Több lesz a lehetőség, mint a kisvállalkozó

- Az elismerés hangján kell beszélnünk a termelő, fejlesztő, értéket teremtő magyar kis- és középvállalkozásokról is. Nemrégiben miniszterelnök úr adta át a Példakép Alapítvány fődíját egy szegedi kutatóorvosnak, vállalkozónak, Letoha Tamásnak, és akkor azt mondta: a magyar vállalkozók munkássága sikertörténet, mely bizonyítja, nemcsak külföldön érvényesülhetnek a rátermettek, hanem idehaza is, ráadásul nemcsak a fővárosban, hanem ugyanúgy vidéken is. Milyen intézkedésekkel tervezi a következő időszakban segíteni ezen kis- és középvállalkozások tevékenységét a kormányzat?

- Három komoly dolgot tettünk és teszünk, melyek meg fogják hozni az eredményüket. Az első, hogy megpróbáljuk a mostani pénzügyi helyzet lehetőségei közepette a legkedvezőbb adórendszert kialakítani, és előremutató jogszabályi környezetet teremtünk. Jellemző, hogy a kisvállalkozók is gyakran óvatosak. A korábbinál sokkal előnyösebb egyszerűsített adózási rendszert hirdettünk meg, ám kevesebben léptek át, mint gondoltuk. Lehet, hogy még kedvezőbb lehetőségre várnak, de az is elképzelhető, hogy túl sok rosszat láttak már, és meggondolják, mikor és hogyan mozdulnak. Az a helyzet, hogy nekik is rugalmasabbá kell válniuk: a kormányzat várja véleményüket, hogyan kedvezhetne még inkább nekik. A második, hogy a nemzeti bank meghirdetett egy a mai pénzpiaci viszonyokhoz képest rendkívül olcsó kamatozású, kis- és középvállalkozásoknak elérhető óriási hitelkeretet. Úgy látom, lassan, de szépen éreznek rá ennek az ízére, megtalálják azt a bankot, amelyen keresztül részt vehetnek ebben a programban. A harmadik pillér pedig az, hogy döntöttünk róla: a 2014 és 2020 között az ország rendelkezésére álló európai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fogjuk fordítani. Ez korábban alig érte el a 20 százalékot, tehát óriási változásról van szó a kis- és középvállalkozások érdekében! Biztos vagyok benne, rövidesen el fogunk oda jutni, hogy megfordul a jelenlegi helyzet: ma még ugyanis több a jó ötlet és kisvállalkozó, mint a lehetőség. Ha kapok még miniszterelnökként négy esztendőt, akkor el fogjuk érni, hogy több lesz a lehetőség, mint a kisvállalkozó. Hiszem és látom, hogy kisvállalkozói fellendülés előtt áll az ország!

Pénzt és időt az embereknek!

- Ez a kisvállalkozói fellendülés nyilvánvalóan a mindennapjainkban is komolyan éreztetné hatását, egyre többen tapasztalnák életszínvonaluk növekedését.

- Pontosan, hiszen a foglalkoztatottak 72-73 százalékának a kis- és közepes vállalkozók adnak munkát. Az összes vállalkozás több mint 90 százalékát ők teszik ki, a teljes magyar össztermék 53-54 százalékát állítják elő. Mikor tehát kis- és középvállalkozásokról beszélünk, majdnem az egész Magyarországról beszélünk! Lehetőségeiket természetesen befolyásolja, hogy mennyi pénz van az emberek zsebében, mert általában belső piacra dolgoznak, és ha nincs meg a kellő vásárlóerő, nem tudnak talpon maradni. A tyúk és a tojás klasszikus problémájával állunk szemben: ha nincs kereslet, a kisvállalkozó nem marad talpon, de ha nincs kisvállalkozó, miből lesz kereslet? Egyértelműen ez a legnagyobb feladványa a modern gazdaságpolitikának. Jómagam abban hiszek, hogy az államnak minél több pénzt kell hagynia az embereknél, ezért küzdök az adócsökkentésért, ezért harcolok a rezsicsökkentésért, illetve a fölösleges állami bürokrácia ellen. Célom, hogy hagyjunk az embereknél időt és pénzt, hogy azzal tudjanak valamit kezdeni. Az országot végül is azok az emberek viszik előre, akik valamit akarnak kezdeni az idejükkel, a pénzükkel, az eszükkel, a tehetségükkel, a fizikai erejükkel, egyszóval boldogulni akarnak. Magyarország ebből a szempontból jól áll, és ezért is különösen örömteliek a foglalkoztatási adatok. Ezek a nők és a fiatalok vonatkozásában különösen sokat javultak, és most ünnepelhetjük, hogy átlépte a foglalkoztatottság a 4 millió főt, amire 1992 óta nem volt példa. Ugyanakkor ha felütöm a nemzetközi adatokat, azt látom, hogy a nagyjából velünk azonos lélekszámú Csehországban ötmillióan dolgoznak, van még tehát mit tenni, hogy igazán sikeres ország lehessünk!

Oroszország és a pragmatizmus

- Ha már mindennapi életkörülmények, hétfőn az Országgyűlésben arról beszélt, hogy a rezsicsökkentésben is fontos feladatok, kemény harcok várnak még a kormányra. A paksi atomerőmű bővítését a kormányzat fontos lépésnek nevezte a cél felé, hogy Magyarországon legyen a legolcsóbb a rezsi az öreg kontinenst tekintve. Sokan aggódnak viszont amiatt, hogy elkötelezzük magunkat Oroszország felé, amit – fogalmazzunk finoman – nem tartanak előremutatónak. Hogyan fogadja ezeket a kritikákat?

- Nekünk, különösen az antikommunista érzelmű jobboldali politikusoknak és szavazóknak ez bizony nem egyszerű kérdés! Minden kormánynak, különösen jobboldalinak nagy kihívás ez, persze nem csak Oroszország vonatkozásában. Az orosz kapcsolatok hallatán sajátos érzést tapasztal szabadságharcos lelkünk, de vannak még nehezebb feladványok is, így például együtt kell működnünk a kínai és a vietnami kommunista párttal, mert ők irányítják országaikat, a világ egyik legnagyobb és az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságát! Ha Magyarország boldogulni akar, akkor valamilyen úton meg kell találnia velük a kapcsolatot, nekünk, jobboldaliaknak pedig tudomásul kell vennünk: a világ megváltozott. Nem kell feladnunk semmit, amit gondolunk a múltról, a Keletről, de racionálisan kell viselkednünk.

Putyin

elnökkel azért tudunk együttműködni, mert első találkozásunkkor megállapodtunk, hogy pragmatikus alapokon közelítjük meg az országaink közötti kapcsolatot. Nem a múltat akarjuk újravívni, nem a múltban akarunk igazságot tenni, hanem pragmatikusan keressük a kölcsönös előnyöket kínáló megoldásokat. Ezeket rendszeresen meg is találjuk, elég, ha csak arra utalok, a tavalyi esztendőben 15-20 százalékkal nőtt az Oroszországba irányuló mezőgazdasági export. Márpedig ha termékeinket nem tudjuk eladni, például a hatalmas orosz piacon, miből élnek meg gazdáink és a mezőgazdasági kisvállalkozók? Gazdasági szempontból tehát roppant fontos ez az irány, még ha politikailag a múlt árnyéka miatti gyanú lengi is körül, ezzel együtt kell élnünk, ország érdekében cselekednünk. A paksi ügy pedig roppant egyszerű, mert az új blokkok megindítása az elektromos áram további 13 százalékos díjcsökkenését vonja maga után!

- Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön bejelentette, sávos, 3,95, 4,5 és 4,95 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország. Megerősítette, ez a konstrukció jóval kedvezőbb hazánk számára, mint amit a piacon el tudott volna érni. Korábban miniszterelnök úr is hasonlóképpen nyilatkozott az orosz hitelről. Hisz benne, hogy sikerül elhallgattatni a kétkedő hangokat?

- Nézze, „zsugori” alak vagyok, ha az ország pénzéről van szó: rossz üzleteket nem kötök! Ötször megnézem, mielőtt bármilyen üzleti megállapodáshoz Magyarország nevét adom. Nyugodtan mondhatom, emberemlékezet óta nem kötött hazánk olyan kedvező pénzügyi egyezséget, mint ez a hitel, melynek részleteiben sikerült megegyezésre jutnunk. Bárki bármit állít, nincs itt semmi titok: Magyarország jogállam, a parlamenttel a középpontjában, melynek a nagy nemzetközi szerződéseket meg kell vitatnia, jóvá kell hagynia. Nevetségesek tehát a velem szemben megfogalmazott vádak: nem tudok megállapodni Oroszországgal a parlament jóváhagyása nélkül, a megállapodás elfogadása a képviselők döntése lesz. Hamarosan be fogjuk nyújtani a nukleáris energiával kapcsolatos beruházás pénzügyi finanszírozásáról szóló nemzetközi szerződést, mindenki áttekintheti, aztán a honatyák megszavazzák vagy elutasítják. Miniszterelnökként jómagam mindenesetre a támogatásukat fogom kérni!

Uszodát, kézilabdacsarnokot és futballstadiont kaphat Szeged

- Egy kicsit elkanyarodva az ELI-től, a kutatás-fejlesztés, illetve a kis- és közepes vállalkozások gazdaságra gyakorolt húzóerejétől, valamint a rezsicsökkentésről: az alapkő elhelyezését megelőző beszédében több, Szegedre tervezett sportberuházás – kézilabdacsarnok, futballstadion – lehetőségét is felvillantotta. Ezekért – és vegyük még a sorba az oly sokak által kívánt fedett uszodát is – rengeteget lobbizik az Országgyűlés sportbizottságának elnökeként Szeged parlamenti képviselője, a korábbi sokszoros kenuvilágbajnok Bohács Zsolt. Milyen eredménnyel?

-

Bohács Zsolt

egy finom úriember, kivéve, amikor ketten vagyunk, mert akkor határozott igényeket fogalmaz meg Szeged érdekében. Igyekszem vele megállapodni, mert úgy látom, Zsolt remekül és példamutatóan harcol városáért! A fedett uszoda a legegyszerűbb ügy, egy küszöbön lévő döntés, melyben teljes az egyetértés: hazánk valamennyi nagyvárosának rendelkeznie kell modern létesítménnyel, sőt, továbbmegyek: arról is döntöttünk már, hogy valamennyi járásközpontban uszodát építünk. Tan- és sportuszodákról van szó, takaros, de kellő méretű, jól megépített létesítményekről, melyekre mindenki büszke lehet majd, és melyek hosszú távon a gyerekek érdekit szolgálják. Ami a következő beruházást illeti, a szegedi kézilabdacsapat legnagyobb szponzora,

Csányi Sándor

úr – ha éppen nem a bankadó miatt vitatkozunk – rendszeresen felveti, csarnokot kellene építeni a városban, mert a remek együttes és a fantasztikus közönség megérdemli ezt. Igaza is van!

Kiss-Rigó László

püspök úr pedig mindig emlékeztet arra, amire nem is kell emlékeztetnie: Szeged fantasztikus futballmúltjára. Jómagam a Székesfehérvári MÁV Előrében nőttem fel, ahol ifistaként egy

Deák

(Deka) nevű madárcsontú szélsőt csodáltam mint helyi zsenit, aki Szegedről érkezett hozzánk. Említhetném persze Móraváros büszkeségét,

Sándor Csikart

is. Nos, püspök úrnak új, de kész tervei vannak a stadionépítésre vonatkozóan. Abból indultunk ki, hogy az atlétákat semmiképpen sem akarjuk méltatlan helyzetbe hozni, meg kell őket becsülni, akár úgy, hogy megmaradnak a régi helyükön. Püspök úr ezért egy új területet nézett ki a beruházásra, amely nem az önkormányzaté, ugyanakkor a városnak is ki kell adni bizonyos engedélyeket az építéshez. Polgármester úrral ma ebben az ügyben is beszéltem, és biztosított róla, támogatni fogják a beruházást. Úgy gondolom, mindezekkel a kampányt követően tudunk majd foglalkozni. Nagyon fontos az uszoda is, a kézilabdacsarnok is, a sok száz futballozó szegedi gyerek is, de ezen a kampányon április 6-áig most túl kell esnünk, a csatát meg kell vívni, majd a reményeim szerint új kormányzati felhatalmazással, a szegediek közreműködésével meg tudjuk valósítani ezeket a nagyívű és előremutató terveket!