Közélet

Orbán Pekingben - Kína kapcsolódjon be Közép-Európa fejlesztésébe!

Orbán Pekingben - Kína kapcsolódjon be Közép-Európa fejlesztésébe!

2014. február 13., csütörtök
Orbán Pekingben - Kína kapcsolódjon be Közép-Európa fejlesztésébe!
Orbán Viktor

Kína közép-európai fejlesztési lehetőségeit hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Pekingben, a Kínai Társadalomtudományi Akadémián mondott beszédében.

A kormányfő kifejtette: az Európai Unió a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban gyakorlatilag nem finanszíroz közép-európai infrastrukturális beruházásokat, noha a térség infrastruktúrája "félkész állapotban van", nincs összekötve észak-déli irányban az Adria a Baltikummal, és nincs például megfelelően modern vasút Budapest és Varsó között. Mivel a térség országai tőkeszegények, van lehetőség arra, hogy Kína, ha nagy súllyal akar megjelenni a régióban, szerepet vállaljon Közép-Európa infrastruktúrájának modernizációjában - magyarázta. Mivel Kína, Közép-Európa és az EU érdekei ezen a téren találkoznak, ezért "mi szeretnénk, ha Kína is bekapcsolódna Közép-Európa és azon belül Magyarország fejlesztésébe" - mondta

Orbán Viktor

a mintegy 120 meghívott, köztük kínai kormányzati képviselők, kutatók és hallgatók, valamint a diplomáciai testület tagjai előtt. A kormányfő mintegy félórás beszédében ismét kifejtette a világ hatalmi átrendeződésével kapcsolatos álláspontját. Mint mondta: a világ egy teljesen új korszakba lépett, amelyben új gazdasági központok emelkednek ki. Az EU azonban a válság sújtotta területek között van, ami azt bizonyítja, hogy az az út, amelyen az európai világ jár, nem tartható tovább, "lassan kifogy a lábunk alól a talaj", és ha a kontinens nem hirdet új stratégiát, egyre gyengébb lesz - fogalmazott. A versenyképesség visszaszerzéséhez az euró stabilizálásának szükségességét hangsúlyozta, amihez szerinte a közös pénzt használó tagállamoknak a mainál mélyebb integrációt kell megvalósítaniuk, így a monetáris unió mellé bank- és költségvetési uniót kell létrehozniuk. Közép-Európára rátérve a miniszterelnök kiemelte, ez a térség nem bajt kapott a nyakába a válsággal, hanem óriási lehetőséget a szükséges változásokra. Magyarország is ennek jegyében kezdett új megoldásokat keresni 2010-ben. "Magyarországnak mindig is volt egy sajátos magányosságtudata, hogy mi rokontalan nép vagyunk, hogy egyedül vagyunk, hogy nekünk saját magunknak kell megtalálni a megoldásokat, nekünk innovatív módon kell gondolkodni ahhoz, hogy állni tudjuk a versenyt a világgal. Ezek az ösztönök segítettek 2010-ben, hogy Magyarország a saját út kereséséhez kezdjen" - fejtette ki Orbán Viktor. Elmondta, hogy kormánya először a gazdaságot újította meg. Ennek köszönhetően bővül a gazdaság, csökken az államadósság, három százalék alatt van a költségvetési hiány, bevezették az egykulcsos, családi adórendszert, csökkentek az adminisztrációs terhek, megújult a szakképzési rendszer, és "a szovjet világ összeomlása óta" nem volt olyan magas a foglalkoztatás aránya Magyarországon, mint ma. Orbán Viktor kijelentette azt is, hogy az ország visszanyerte politikai mozgásterét, mert bár számos vitát kellett megvívnia az Európai Unióval, elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedések miatt, ezeket a csatákat megnyerte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Magyarország sikeres, az - a Brüsszellel zajló viták ellenére - Európát is erősíti. "Tehát a viták ellenére meggyőződésem, hogy Brüsszel érdekelt a magyar sikerben, még akkor is, ha azt más módon érjük el, mint ahogy egyébként ők ezt tanácsolni szokták" - mondta. A kormányfő beszédét azzal zárta, hogy ha az ország kedvező földrajzi fekvéséhez, jól képzett munkaerejéhez és jó kormányzati teljesítményhez "képesek leszünk biztosítani a gazdaság számára még a mainál is alacsonyabb adórendszert, és ha el tudjuk érni, hogy Európában nálunk legyen a legolcsóbb az energia, akkor meggyőződésem, hogy Európa legversenyképesebb gazdaságát alakíthatjuk ki". Az április 6-i parlamenti választásra utalva végül hozzáfűzte, ha a választók a 2010-ben megkezdett politika folytatása mellett döntenek, akkor Magyarország "be tudja váltani" az előtte álló lehetőségeket. A miniszterelnököt többen is kérdezték a hallgatóság soraiból az előadása után. Az egyik akadémiai kutató a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálásáról érdeklődött, amiről Orbán Viktor azt mondta, nemcsak szerb és magyar érdek ez a korszerűsítés, hanem - a kínai üzemeltetésű pireuszi kikötőből való áruszállítás miatt - Kínáé is. Egy másik, a gazdasági kapcsolatokat firtató felvetésre válaszolva a kormányfő arról is szólt, sokat segítene Közép-Európának és jó befektetés lenne Kínának is, ha az ázsiai ország nagyobb pénzügyi súllyal lenne jelen a közép-európai országok állampapírpiacain. A Kínai Társadalomtudományi Akadémiának - mint az a rendezvényen elhangzott - 38 kutatóintézete és több ezer kutatója van. Kutatási területeik a filozófián és a történelmen át, a gazdaságon keresztül egészen a régészetig, vagyis szinte minden társadalomtudományra kiterjednek. Az intézmény a Magyar Tudományos Akadémiával is együttműködik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.