Csávókáim, összeborulunk…

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Néhány hete még Botka László szegedi polgármester, az MSZP választmányának elnöke is azt mondta: Gyurcsány személye nem erősíti a kormányváltó politikai erők esélyeit. Ma azt mondja: Végre! Tapasztalatai szerint a szavazópolgárok jól tudják, hogy az orbáni választási rendszer kényszerekre szorít minden szereplőt…

A hét híre kétségkívül a három, magukat demokratikus ellenzékként aposztrofált, baloldali párt egyezsége volt, amelynek értelmében immáron közösen, kéz a kézben próbálják leváltani a most regnáló kormányt. Az eseménynek mindenképpen volt hírértéke, de nem nevezhető váratlan és meglepő fordulatnak a honi belpolitikai életben. Az idő és az események előrehaladásával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az MSZP és az Együtt a korábbi két együttműködési megállapodását módosítani fogja, ha valamilyen, bármilyen eredményt el akar érni a tavaszi voksoláson. Így azután, leültek, tárgyaltak , majd döntöttek, megalkották a harmadik együttműködési szerződésüket: keblükre ölelik a korábban mindennek elmondott, lesajnált Demokratikus Koalíciót.

Hosszú út vezetett addig, amíg újabb megállapodást kötött Mesterházy és Bajnai, mégpedig nem azért, hogy a kettejük között fennálló előbb rögzített kontraktust módosítsa, hanem azért, mert bejött egy újabb kolléga, ahogyan a közszereplő gyakran emlegette őket, nevezetesen Gyurcsány Ferenc, a maga alakulatával, a Demokratikus Koalícióval. Ki gondolta volna, teszik most fel a kérdést mindazok, akik az Együtt 2014 színre lépése után még azt prognosztizálták, hogy a többi között a libatenyésztőket (is) csődbe juttatott volt miniszterelnök – erős külföldi támogatással – utca hosszal veri majd a harmatgyenge szocialistákat és ő lesz a gyűlölt Orbán-rezsim elegáns leváltója. Úgy is indult, de a sűrűn pislogó megváltó-jelölt, nemhogy elegánsan, csúfosan fejezte be eddigi küldetését. Előbb, amikor látta, hogy egyedül nem lesz képes elérni a parlamenti bejutási küszöböt sem, akkor választási szövetségre kényszerült Mesterházyékkal, majd, amikor immár közösen is arra a lehangoló megállapításra jutottak, hogy így is nehéz lesz a parlamenti tagság, akkor segítségül hívták az „őszödi hazudozónak” titulált, bukott párt- és miniszterelnököt.

Akit ugyebár eddig, kiváltképpen az elmúlt év elején, amikor a DK még 1-2 százalékon állt, mindenféle jelzővel illettek (a legtöbbször joggal), s mindegyik kicsengése az volt, hogy bárkivel, de Gyurcsánnyal nem szövetkeznek a most regnáló kormány megdöntése érdekében. Maguk a pártvezérek is hangsúlyozták, hogy ez nem lehetséges, hiszen a volt miniszterelnök megosztó személyiség, arra pedig nincs szüksége egy ilyen, az általuk létrehozott, demokratikusnak nevezett választási szövetségnek. Voltak időnként egészen szélsőséges nyilatkozatok is, amelyeket egykori szocialista párttársai tettek , méghozzá akkor, amikor már látszott, hogy a DK-alakulat lassan beéri a Bajnai-féle tömörülést. Szanyi Tibor, aki ugyan Brüsszelbe készül, de a belpolitikai szintéren is igyekszik markáns megfogalmazásban kifejteni véleményét, azt mondotta: …”egy mentálisan megzakkant milliárdossal nem lehet normális jövőt építeni!” Jávor Benedek, a PM politikusa így vélekedett a volt kormányfőről: „…Gyurcsány nem az összefogás vagy a kormányváltás érdekében balhézik, a cirkusz csupán néhány DK-s politikus parlamenti székéről szól.” Scheiring Gábor, a PM másik politikusa szerint: „…ez az egykor újító, tabudöntő politikus végül a megújulás helyett a velünk élő kádárizmust választotta! Egy kérdésem maradt: Jól alszik, Ferenc?” (Parafrázis Gyurcsány kijelentésére, amikor ő tette fel ezt a kérdést: Jól alszik, Viktor?) Néhány hete még Botka László szegedi polgármester, az MSZP választmányának elnöke is azt mondta: Gyurcsány személye nem erősíti a kormányváltó politikai erők esélyeit. Ma azt mondja: Végre! Tapasztalatai szerint a szavazópolgárok jól tudják, hogy az orbáni választási rendszer kényszerekre szorít minden szereplőt…Scheiring Gábor az új szituációt így jellemzi: Célunk nem változott, csak az út módosult, amelyen eljutunk hozzá. Szanyi Tibor sem fogalmaz már olyan sarkosan, hanem azt, mondja: Sztálin és Churchill is gyűlölték egymást, mégis össze tudtak fogni a gonosz elűzése érdekében, meg azután a patás ördöggel is szövetkeznének Orbán leváltása okán, s Gyurcsány azért nem patás ördög, mondja az alpári szóhasználatáról ismert képviselő. Mindez csak néhány példa arra, hogy mekkora fordulatot vett a DK-s vezér megítélése és a gyülekezetbe való belépése.

Az új felállású csoportosulásnak azonban vannak még gondjai, méghozzá bőven. Csak találgatások léteznek még mindig arról, hogy miként alakul majd a közös listájuk, ki lesz a miniszterelnök-jelöltjük (egy biztos: a holtbiztosnak tűnő Bajnai, aki alig két hónappal ezelőtt kijelentette, hogy „jövő ilyenkor én leszek az ország miniszterelnöke”, a dolgok jelenlegi állása szerint már nem lesz az…). Egyelőre csak találgatások vannak, de a jól értesültek már tudni vélik, hogy Mesterházy – Bajnai-Gyurcsány nevével kezdődik a lista, a negyed helyen pedig a Párbeszéd Magyarországért jelöltje kap majd helyet. E sorok írásakor még javában tárgyalnak az új formáció vezetői a tavaszi parlamenti választásra való felkészülésről. Úgy tűnik azonban, s ezt a kiszivárgó hírek és a nagy hallgatás is alátámasztja, egyelőre nem a programokról és választási stratégiáról folyik a vita, hanem arról, hogy miként lehet fájdalommentesen újraosztani a 106 egyéni körzetet. Az viszont már most biztos, hogy Gyurcsánynak egy kívánalma teljesült. A pártvezér még tavaly nyáron mondotta: „Mi lenne, ha végre már normálisak lennénk egymással, baj van csávókáim, akkor üljünk le és beszéljünk egyenesen.”

A nagy összeborulás megtörtént, már csak az egyenes beszéd hiányzik…

Előző sztori

Neves folkloristájára, Kálmány Lajosra emlékezett Szőreg + FOTÓK

Következő sztori

Régi ezrest kapott olvasónk – már csak Pesten váltják be

Legutóbbi hasonló cikkek