Közélet

A szegedi papucs és a kajak-kenu sport is megyénk értékei között + FOTÓK

A szegedi papucs és a kajak-kenu sport is megyénk értékei között + FOTÓK

2014. január 31., péntek
A szegedi papucs és a kajak-kenu sport is megyénk értékei között + FOTÓK
ertekeink_muzeum01_gs

A Hungarikum Bizottság elé terjesztik a szegedi papucsot – többek között erről döntött az értéktár bizottság. Csongrád megyében egy kiadványban is összegyűjtötték, mi mindent vettek fel eddig a helyi értékek sorába.

Tizenhat javaslatról döntött a Csongrád Megyei Értéktár Bizottság januári 31-i ülésén,

Bohács Zsolt

fideszes országgyűlési képviselő javaslatára a szegedi papucsot és a kajak-kenu sportot is felvették a listára. Előbbit a Hungarikum Bizottság elé is terjesztik, hogy ne pusztán a helyi értékek között jelenlen meg. „Évtizedek óta világelsők vagyunk a kajak-kenu sport terén, s úgy gondolom, a magyarság csúcsteljesítményeinek is helye van az értékek között. A szegedi papucs különlegességét pedig nem hiszem, hogy be kellene mutatni az itt élőknek. A bizottság arról is határozott, hogy a szegedi papucsot hungarikumnak javasolja” – nyilatkozta portálunknak Bohács Zsolt a Csongrád Megyei Értéktár Bizottság ülését követően.

Balogh László

, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke emlékeztetett, az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a hungarikumtörvényt, melynek célja, hogy a magyarországi termékeket, hagyományokat és szellemi teljesítményeket egy csokorba gyűjtsék össze. Bárki javaslatot tehet az értéktárba történő felvételről, s ezek közül a legjobbak lehetnek a hungarikumok. A folyamat úgy zajlik, hogy a megyei értéktár bizottság dönt a megyei értéktárba történő felvételről, ezen nemzeti értékek később bekerülhetnek az úgynevezett Magyar Értéktárba, majd a Hungarikum Bizottság tagjainak döntése alapján akár a hungarikumok sorába is. „Csongrád megye tele van értékkel, korábban javasoltuk a tanyasi életformát, a csongrádiak a kubikus kultúrát az értéktárba való felvételre. Immár a Magyar Értéktárat gazdagítja a makói hagyma, melyből akár hungarikum is lehet” – fogalmazott Balogh László. A megyei értéktár bizottság tagja szerint azért fontos csokorba gyűjtenünk értékeinket, hogy ne feledkezzünk meg róluk. Példaként elmondta, ő még látott kubikust munka közben, de a fia már nem és az unokája már csak fotókon keresztül ismerheti meg a kubikusok munkáját, életét.

ertekeink_muzeum07_gs

„Látványosan bővül a Csongrád Megyei Értéktár, melybe továbbra is várjuk az ajánlásokat. Egyre büszkébbek lehetünk arra, hogy ebben a megyében élünk” – fogalmazott

Magyar Anna

, a Csongrád Megyei Értéktár Bizottság elnöke, aki egy különleges kiadványt is bemutatott. Egy kihajtható dossziéban külön lapokon szerepelnek a megyei értéktárba már felvett értékek, melyek sora folyamatosan bővül. Ezek között szerepel többek között a tanya, mint tradicionális gazdálkodási életforma, a kiszombori Rónay kúria, az agarászat, a Csaj-tó, a Pick és a Herz téliszalámi.

Tovább gyűjtik az értékeket

„Nekünk kell felmutatnunk értékeinket, senki nem fogja ezt helyettünk megtenni” – jegyezte meg Magyar Anna. A sajtótájékoztatóra egy mindszenti családot invitáltak, akik bodzából készült szörpöket, illetve lekvárokat mutattak be. Ők nem jelentkeztek még az értéktárba, pedig mindenki előtt ott áll a lehetőség, hogy felhívja a figyelmet a helyi értékekre.

Rácz Erikától

megtudtuk, a lekvárokat rézüstben főzik ki, de kínálnak padlizsánkrémet és paprikából készült ínyencségeket is. Megtudtuk, a parázson sült paprikát balzsamecetes lében áztatják és olívaolajba teszik el. A család fő profilja azonban a bodzából készült finomságok, kóstoltunk például mentás bodzaszörpöt.

Fóris Malya

elmondta, nemcsak a virágot dolgozzák fel, hanem a bodza bogyóját is. A készítményeiket érdemes felrázni, mivel a virágpor leülepszik az üveg aljára.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.