Hazahívta a lézerközpont - az első tudós már Szegedre költözött

Franciaországi állását lemondva költözött Szegedre Brockhauser Sándor az ELI lézerközpont kutatói főmérnöki pozíciójáért. A tudós az első, de várhatóan nem az utolsó olyan kutató, aki a Szegeden épülő tudományos központ miatt tért haza.

Külföldi szakemberek látogatását és elismert magyar kutatók hazatérését jósolják az ELI kapcsán, és íme, az első „fecske” már meg is érkezett: 17 év külföldi munka után költözött haza

Brockhauser Sándor

a szegedi lézerközpont kutatói főmérnöki állásáért. Az elsősorban makromolekuláris krisztallográfiával foglalkozó tudós korábban Ausztriában és Franciaországban is dolgozott, már évek óta tervezték családjával a hazatérést. Tervei szerint Magyarországon egy intézetet hozott volna létre - időközben ez a lézerközponttal már meg is valósult.

Kaput nyit a tudományoknak

2009 környékén jutott el először hozzá a szegedi lézerkutató terve, majd idén áprilisban hazalátogatva értesült róla, hogy már állást is kínálnak a hamarosan épülő központba. Brockhauser Sándor szerint az ELI terve jelentősen felpezsdítette a tudományos életet, nem csak az öreg kontinensen. „Úgy veszem észre, hogy nagyon nagy visszhangja van Európán belül és kívül is. Egy konferencián voltam kint az Egyesült Államokban nemrég, ahol szintén sok szó esett a Szegeden is épülő létesítményről” – emelte ki. Mint mondta, az ELI nem csak a fizikusok számára tartogat izgalmas lehetőségeket, számtalan tudományterület képviselői látogathatnak majd Szegedre az ELI hatására, hogy kísérleteket végezhessenek el, majd hazamenve publikálhassák az eredményeket. „A lézerkutatás csak az alapokat adja, egy sokkal tágabb tudományos palettát kíván kiszolgálni a létesítmény. az ELI egy kapu, ami a lézertechnológiát a fizikus közösség mellett biológusok, geográfusok előtt is megnyitja majd” – magyarázta a tudós.

Brockhauser eredetileg villamosmérnök-informatikus végzettséget szerzett a Műegyetemen, a mérnöki szemlélet pedig későbbi munkájában is visszaköszönt. „Mindig is érdekeltek azok a bizonyos ’miért?’-ek. A feladatot megoldani nem olyan izgalmas feladat, mint részletesen feltérképezni, megérteni és a lehető legjobb módon hasznosítani azt. Ez hajtott a kutatói pályára, Ausztriában és Franciaországban is a beamlineok (a fénnyel kapcsolatos mérőberendezések) vezetője, fejlesztője voltam. Itt Szegeden átkerülök az asztal túloldalára, ezúttal a mérnöki oldalon fogok dolgozni” – emelte ki a tudós.

A legtöbb adatot gyártó intézet lesz az ELI

Jelenlegi feladata, hogy egy villamosmérnökökből, gépészmérnökökből és informatikusokból álló csapatot hozzon létre, akik a kísérleti fizikusok munkáját segítik majd. Franciaországi tapasztalatait kamatoztathatja a komplexumban: ott egy kiforrott, automatizált rendszer épült ki a világ minden pontjából érkező kutatócsoportok kiszolgálására, itt Szegeden ez a folyamat még lassabb lesz, rengeteg munka előtt állnak a szakember szerint. A kutatói főmérnök és csapata dolgozik majd azon, hogy a berendezések jól működtethetőek legyenek, ők segítenek a gigászi adathalmaz tárolásában is, melyeket a lézerközpont kitermel. „Magyarországon a legtöbb adatot gyártó intézet lesz az ELI, ennek feldolgozásához és tárolásához a már meglévő hazai infrastruktúrába kell majd beépülni. A Wigner-intézetben is van egy nagy adatcentrum, mellyel reményeink szerint felvehetjük a kapcsolatot” – hangsúlyozta Brockhauser Sándor.

A nagyberuházás első fázisában, 2015-re a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el, 2016-ban pedig a nemzetközi kutató- és tudóscsoport meg is kezdheti majd a munkát. Speciális képzési programokkal gondoskodnak róla, hogy képzett fiatal szakemberek is helyet kaphassanak a nemzetközi hírű tudósok mellett.