Írjon nekünk

Közélet

Megérteni a népirtást – konferencia a megbocsátás tükrében+ FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

lengyel_konferencia03_gs„Az igazság feltárása nélkül nincs megbocsátás” – jelentette ki Roman Kowalski lengyel nagykövet azon a konferencián, ahol a hetven évvel ezelőtti volhíniai mészárlásról is tartottak előadást.

Hetven évvel ezelőtt Volhíniában ukrán nacionalisták, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) fegyveresei egy akciósorozatot indítottak, a népirtásnak körülbelül százezer áldozata volt. A mai nyugat-ukrajnai Volinyi területen 1943 és 45 közötti történéseknek mind a máig vannak tisztázatlan részletei, ezeket is elemezték a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán. A „Nemzetiségi sorsok Köztes-Európában – a népirtás anatómiája a vészkorszakban” című konferencián a hét évtizeddel ezelőtti lengyel történések mellett a magyar-szerb viszonnyal is foglalkoztak az előadók.

„Nagyon nehéz megérteni valamit, ami gyakorlatilag érthetetlen, nevezetesen hogy két szomszédságban és békében élő nemzet esetebén miként fordulhat elő, hogy több mint százezer ártatlant lemészárolnak” – fogalmazott Roman Kowalski. A Lengyel Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hangsúlyozta, az igazságot fel kell deríteni, mert anélkül nincs megbocsátás és megbékélés. „Hetven év távlatából egy teljesen más Ukrajnára nézünk, közeli szomszédok vagyunk, támogatjuk őket, például az európai integrációs törekvéseiket. Mindettől függetlenül tisztáznunk kell a hét évtizede történteket, mert gyorsan telik az idő, tanúk már alig vannak, és dokumentumokban sem bővelkedünk, hiszen egykor az államhatalom megpróbálta azokat eltüntetni” – részletezte.

Roman Kowalski úgy látja, ez nem csak a lengyel-ukrán kapcsolatokban létező probléma, nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy Közép-Európa országai közül több is bővelkedik nemzeti tragédiákban, népirtásokban. Hozzátette, Katyń kapcsán már vannak tapasztalataik arról, hogy mennyire nehezíti az igazság feltárást, amíg az egyik fél állami szinten nem látja be, hogy muszáj tisztázni azt a jövő érdekében. A nagykövet emlékeztetett, Lengyelországban állami intézmények kutatják a múltbéli eseményeket, mint például a Nemzeti Emlék Intézet. „Mi már tudjuk, hogy meg kell bocsátani, s természetesen van, akiktől nekünk, lengyeleknek kell megbocsátást kérnünk. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a megbocsátásnak alapfeltétele az igazság” – szögezte le.

A sebeket nem lehet letagadni

„A történelem, az igazság, a kiengesztelődés olyan fogalmak, amelyekkel az egyháznak, minden gondolkodó embernek és kereszténynek foglalkoznia kell” – indokolta Kiss-Rigó László, miért ad a főiskola gyakran helyet történelmi konferenciáknak. A megyés püspök leszögezte, minden nemzetnek megvan a tragédiája, a saját keresztjei, konfliktusai, s nem azon kell „versengeni”, hogy melyik népet érhette vajon a legtöbb csapás. „A sebeket nem letagadni, nem kezelés nélkül elfedni kell, hanem fertőtleníteni, ápolni és gyógyítani” – a megyés püspök szerint a tudományos tanácskozás ez lehet a másik tanulsága.

Karol Biernacki, a Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója elmondta, a lengyelek régóta kutatják az akkor történteket, tanulmányok és kötetek látnak napvilágot, ám ukrán részről még várni kell néhány évet a nyitásra. „Remélem közös ukrán és lengyel projektek fognak indulni, hogy tudományosan és lehetős legteljesebb formában lehessen feldolgozni a hetven éve történteket. Nem lehet elfeledni, a szőnyeg alá söpörni a Volhíniában történteket” – fogalmazott.

A konferencián elhangzottakból kötetet is összeállítanak a szervezők, s négy nyelven kívánják megjelentetni. Karol Biernackitól megtudtuk, a kiadványt mind a négy országban az egyetemekre juttatják el, illetve középiskolákba a történelemtanároknak, illetve minden érdeklődőnek. Hozzátette, még egy konferenciát biztosan rendeznek, s reméli, hogy azon ukrán történészek is képviseltetik magukat, mert úgy lesz teljes a kép, ha a magyar, szerb és lengyel mellett ők is tartanak előadásokat.

Közélet

Már a szegedi óvodások is lelkesen örülnek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Akik természetesen csak véletlenül voltak éppen akkor, éppen ott, és éppen azon a trolin, amit a baloldali városvezetés nagy csinnadrattával bemutatott.

Tovább olvasom

Közélet

Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója – közölte a család vasárnap az MTI-vel.

Tovább olvasom

Közélet

Ady Endre is megfordult a Kass Vigadóban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Az 1898-ban épült Kass Vigadó sokáig Szeged legkedveltebb szórakozóhelyének számított.

Tovább olvasom

Aktuál