Novemberi Szerencsenapok Extra

Hogyanok és mikéntek

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az előző blogjaimban megosztottam pár alapvető gondolatot és lehetőséget Szeged városának fejlesztését illetően, azonban úgy érzem, hogy ez irányú terveim kivitelezésének módja és feltételei, mélyebb magyarázatra szorulnak. Pontosan ezért eheti témám az említett tervek konkrét megvalósításának feltételeit és mikéntjét hivatott feltárni.

Nem hiszem, hogy bárkit elborzasztok, ha azt mondom, hogy a szegedi választók az elmúlt 12 évben nem egyszer szembesültek már a helyi politikai ígéretek megbízhatatlanságával, és azok hiteltelenségével, sikerpropagandák valótlanságával. Az általam eddig megfogalmazott tervezetek kapcsán, ez irányú kételyeiket szeretném eloszlatni.

Ahhoz, hogy a fejlesztések megvalósulhassanak, elengedhetetlenül szükséges a jogi, közigazgatási háttér, valamint tisztában kell lenni azzal is, hogy a létező közgyűlésnek milyen rendeletalkotási lehetőségei vannak. Elsőként a rendezési tervről szeretnék szólni, melyet minden évben a város önkormányzatának kötelező felülvizsgálnia. A rendezési tervben lehet lefektetni a fejlesztéssel kapcsolatos víziókat, mint például az új kiemelt gazdasági és kerskedelmi övezet létrehozása, hidak építése, valamint az fejlett technológiák és tudásközpontok betelepítése. Amint ezek az elképzelések bekerülnek a rendezési tervbe, onnantól kezdve, megkezdődhet ezek konkretizálása, s a munkafolyamatokat és azok haladását folyamatosan menedzselhetjük.

Javaslataimban szerepelnek új területek feltárása és bevonása a városfejlesztésbe. Ezek közt vannak olyan területek is, melyek magánkézben vannak, de eddig nem kerültek kihasználásra, a város szempontjából teljes mértékben kihasználatlanok. Ezek városi érdekbe vonása kisajátítással kivitelezhető, melynek lényege, hogy a város a közügy szolgálatában megveheti ezeket a területeket a tulajdonostól, s ennek semmi jogi akadálya nincsen. Természetesen a tulajdonos a földterülete értékének megfelelő anyagi ellenszolgáltatásban részesül.

Itt merülhet fel ismét a kérdés, hogy vajon erre honnan lesz pénz? Több forrást is megneveznék, elsőként a város helyi adóbevételét – mely sajnos vásrlóértéket tekintve az elmúlt 12 év alatt folyamatosan csökkent – jelenleg, nominálisan nagyjából annyi, mint 2002-ben. Ez az a forrás, mely a város fejlesztésének egyik alapköve. Ezzel a bevételi forrással lehet tervezni, s egy részét el lehet költeni értékteremtő beruházásokra, amilyen értékteremtő beruházás például új munkahelyek létrehozása, melyből nem csupán magán, de városi szinten is újabb bevételekre lehet számítani. A befektetett tőkét így a város, nem azonnal, de visszakapja, akár kamatostól.

Az új munkahelyek megteremtésével, nagyobb cégek érdeklődését is felkelthetjük, akiknek elengedjük az első pár évben a város helyi adóját, viszont az SZJA-ból és az elköltött keresett helyi adójából befolyó bevétel, ezt ellensúlyozza, majd az néhány év elteltével a városi helyi adót is kötelesek lesznek fizetni, mely szignifikánsan fogja növelni a város bevételét. A helyi adó bevétel egy másik része önerőt fog képezni, mely az EU-s pályázatok megpályázásához elengedhetetlen. Ezen pályázatok 60 százaléka, ahogy már említettem, a válalkozásfejlesztéseket hivatott finanszírozni.

A források tehát, adottak, s fontos leszögeznem, hogy egy városnak minél nagyobb az önereje, annál több befektetőt vonz, valamint, annál nagyobb a versenyképessége. Az említetett fejlesztési terveim nem egyik napról a másikra valósulhatnak meg. Öt-tíz év alatt lehetséges ezek teljes kivitelezése, annál is inkább, mert először talpra kell állítani a város életképességét, és helyre kell hozni a költségvetési kátyúkat.

Nem árulok zsákbamacskát, mert, mint azt az előbbiekben leírtam, a helyi adó bevételt növelni kell, ám az új munkahelyek megteremtésével, a kedvező gazdasági, jogi, közigazgatási és földrajzi környezet kialakítása nemhogy megterhelné a város költségvetését, hanem éppen ellenkezőleg, a dinamikus fejlődés és egy élhetőbb Szeged irányába terelne bennünket, ezért azonban meg kell dolgozni.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy látványberuházásokkal, szolgáltató város víziójának megteremtésével és hetente, vagy havonta különböző fesztiválokkal adjunk cirkuszt és kenyeret a népnek. Azonban érdemes elgondolkodni, hogy az egykori római Nero is hasonlóképpen látta a politika lényegét. Mind tudjuk, hogy mi lett a vége. Reménykedjünk, hogy Szegednek, még átvitt értelemben sem lesz az a sorsa, hogy lángba boruljon.

Bartha László alapítótagja a frissen létrejött Tisza Lajos Közéleti Egyesületnek, melynek célja, a Szeged és a régió helyi közösségeinek gazdasági, szociális, kulturális (oktatási, sport és környezeti) fejlődésének elősegítése, támogatása.

Előző sztori

Tiszteletbeli hídépítő Dobóczky Zsolt

Default thumbnail
Következő sztori

JÁTÉK: Újabb jegyeket sorsolunk az Advent Expresszre!

Legutóbbi hasonló cikkek