Csongrád megyében nem mérgezik a ragadozó madarakat

A Kiskunsági Nemzeti Park több tucat ragadozó madarat érintő mérgezéses esetet regisztrált az ősz derekán. Tokody Bélát, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkárát arról kérdeztük, mennyire vannak biztonságban a környékünkön élő ritka szárnyasok.

Méreganyagoktól pusztul a ragadozómadár-állomány

A közelmúltban több mint egy tucat védett és fokozottan védett ragadozó madárfaj tetemére bukkantak a Bács-Kiskun megyei Kiskunsági Nemzeti Park területén – írja a Magyar Madártani Egyesület honlapja.

Tokody Béla

, az MME Csongrád megyei csoportjának titkára. a SZEGEDma.hu-nak elárulta, sajnálatos módon hazánkban nem ritkák a mérgezéses esetek, melynek oka nem más, mint az emberi barbárság. Az esetek tulajdonképpen a mezőgazdasági, valamint vadászterületek kártevői ellen irányulnak elsősorban, mint az elszaporodott rókák, sakálok, esetleg kóbor kutyák, de a mérgezéseknek óhatatlanul áldozatul esnek a ragadozómadarak is. A gazdák engedély nélküli méreganyagokkal tűzdelik tele a kihelyezett tetemeket, melyek csábító falatot jelenthetnek a dögevő szárnyasoknak, mint a barna rétihéja és a varjúfélék. Azonban azok az állatok sincsenek biztonságban, amelyek étlapján alapvetően nem az elhullott tetemek szerepelnek, ugyanis a ragadozók megfoghatnak olyan kisebb testű madarakat, amelyek előtte mérgezett húsból lakmároztak. Ezért történhetett, hogy a Bács-Kiskun megyei nemzeti parkban három kerecsensólyom is áldozatul esett a másodlagos mérgezésnek. A területen egyébként rendkívüli hullám ütötte fel fejét, ami 16 barna rétihéját, valamint egy egerészölyvet is érintett.

A sasok gyakorta az indirekt mérgezés áldozatai

Tokody Béla elmondása szerint kétféle szándék fedezhető fel: direkt és indirekt mérgezés. Előbbiről olyankor van szó ha az apróvadakra leselkedő ragadozó madarakra „kártevőként” tekintenek a vadásztársaságok, akik az üzleti szempontból értékként kezelt mezei nyulakat próbálják így menteni. A másik eset – és ez a gyakoribb –, amikor a nagytestű szőrmés ragadozókat szeretnék irtani, hogy a profitot jelentő apróvad állományt megvédjék. Részben az ilyen eseteknek köszönhetően „több tucatra tehető a mérgezés során pusztult a magyarországi rétisas-, parlagisas- és szirtisas-állomány. Ezek a madarak nagyon kis számban voltak itt a 1980-as évek elején; a kerecsensólyom-állomány annak idején 20 pár alatt volt, a rétisas szintén. De kitartó védekezési munkával, mesterséges fészektelepítéssel, figyelemfelkeltéssel és pályázatok útján feltornázták számukat. Kerecsensólyomból mára 230 pár körül fészkel, a parlagi sasból közel 150, réti sasból ugyancsak 200 pár van. Európában madártani értékek szintjén a kerecsensólyom száma egyedülálló Magyarországon” – tudtuk meg az MME helyi titkárától.

Több éves szabadságvesztés a mérgezőknek

A Helicon LIFE + program – ami a parlagi sasok védelme érdekében jött létre Magyarországon – feladata, hogy felderítse az ilyen és ehhez hasonló eseteket, ebben pedig partnerként működik közre a Nemzeti Nyomozóiroda és az állatkertek is. Nem véletlenül van szükség e szervezetek munkájára, ugyanis ezek a mérgezések bűncselekménynek számítanak hazánkban. Sőt, akár több éves szabadságvesztésre is büntethetik azt, aki természetkárosítást, állatkínzást, méreggel való visszaélést, orvvadászatot követ el (egyszerre). Tokody Béla arról értesítette portálunkat, itthon egyelőre nem volt arra példa, hogy bárkit is lecsuktak volna ilyen jellegű bűncselekményekért, de az ornitológusok bíznak benne, hogy az új helyszínelési módszerek elrettentik a mezőgazdászokat és a vadásztársaságokat. Ugyan jelenleg csak elméleti síkon fogalmazták meg, de terveik között szerepel, hogy felfüggesztéssel sújtják a bizonyítottan mérgező társaságokat. „Egy csoportot megbüntetni egy ember miatt olyan hatással járhat, ami előremutatna az összes többi társaság számára is. Maguk emelnék ki azt az egyet, aki ezzel a nem méltó módszerrel próbál élni.” Csongrád megyében szerencsére nem ennyire elszomorító a helyzet, az MME helyi titkára szerint nem volt egy mérgezéses esetük sem az elmúlt időszakban. Jelenleg 10 pár rétisas költ a környékünkön, az egyesület reményei szerint pedig az eddig makacsan ellenálló parlagi sas is szemrevaló fészkelő helyet talál magának az apróvadakban gazdag ligetekben és fasorokon.