Czerván: ismét nyereségessé kell tenni a fűszerpaprika-termesztést! + FOTÓK

Eredetvédetté kell tenni a szegedi paprikát, hírneve csak így őrizhető meg a világpiacon – jelentette ki Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az alsóvároson rendezett szakmai konferencián.

A szegedi fűszerpaprika-nemesítés legújabb eredményei és a termesztés aktuális problémáit vitatták meg az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban rendezett szakmai konferencián, ahol elhangzott, a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fűszerpaprika-termesztés ismét nyereséges legyen. „A paprikatermesztés ma is gyógyír a vidék bajaira” – fogalmazott

Czerván György

. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár közölte, teljes mezőgazdasági kibocsátás mintegy 1800 milliárd forint évente, amelyből a kertészet mintegy 20%-kal részesedik 350 milliárdot kitevő termelési értékkel. Emlékeztetett az ágazat idő- és pénzigényességére, hiszen az üvegházak felépítése, fűtése vagy épp az öntözés nem olcsó, de a a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szerint érdemes ebbe a szegmensbe fektetni és hosszú távon gondolkozni. „Az Európai Unió közös agrárpolitikájának 2014 -2020 közötti költségvetési időszakában minden lehetséges támogatást, pályázati forrást megnyitunk a kertészettel foglalkozó gazdák és vállalkozások előtt” – jelentette ki Czerván György a „A szegedi paprika nyomában (múlt, jelen, jövő)” … de mit ér a paprika bor nélkül? című konferencián. Fontosnak nevezte, hogy a szegedi paprika eredetvédett termék legyen így kiküszöbölhetőek a hamisításból eredő piaci hátrányok. „Csak így nyerhetjük vissza és őrizhetjük meg a szegedi paprika hírnevét a világpiacon” – hangsúlyozta. Az államtitkár rámutatott, a fűszerpaprika-termesztés ma nem nyereséges hazánkban, hiába élénkült meg az elmúlt időszakban a termesztési kedv, az átláthatatlan és szabályozatlan piac teret engedett a nem ellenőrzött termékek forgalmazásának.

A konferencián sajnálatosnak nevezte

Győrffy Balázs

, hogy közel az egyharmadát termelik meg ma hazánkban annak a fűszerpaprika mennyiségnek, amit a fogyasztók igényelnének. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöke hozzátette, az egy főre eső fogyasztás is csökkent. Míg 2002-ben 6-7000 hektáron termeltek fűszerpaprikát, az export 6000 tonna volt, míg az import 223 tonna. Mára a behozatal közel húszszorosára növekedett. „A mögöttünk álló 10-15 évben sokan vesztették el megélhetésüket ezen a területen, egyes adatok szerint ez 30 ezer főt jelent, akiknek családját is közvetlenül érinti ez” – mutatott rá Győrffy Balázs. A konferencia másik fő témájára, a borkultúrára is kitért köszöntőjében az elnök. Ahogy fogalmazott, a belső fogyasztás egyfajta reneszánszát éli, kiváló presztízsűek a termékek.

A paprika hármas feladata: táplálni, táplálkozni, gyógyítani

Böjte Csaba

, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet, nem szabad az előttünk álló feladatoktól megijedni, meghátrálni, s ez nem az élet minden területére igaz. „Nemcsak a lehajolásról szól, ahogy a paprikát leszeded vagy elpalántálod, hanem rólad is szól. A munka formál, alakít bennünket, mi leszünk általa többek. Ahogy a gyerekeket váltom meg, igazából önmagamat váltom meg. A munka, amit felvállalunk, az kinyitja számunkra a mennyeknek országát. Tehát a feladat nemcsak paprikáról vagy a pénzről szól, hanem elsősorban rólunk. Az az ember, aki a feladatát becsülettel elvégzi, eredményt ér el” – fogalmazott Böjte atya.

Kiss Didák

testvér, házfőnök emlékeztetett, a konferencia helyszíne sem véletlen, hiszen Szegedre a ferencesek hozták a paprikát. „Nem a ferencesek váltak a legnagyobb fűszerpaprika termesztőkké, nemesítőkké, hanem az embereknek adtunk megélhetést, s ezáltal adtunk számukra valamiféle táplálékot, így itt tudnak maradni” – magyarázta a házfőnök. A paprika jótékony hatását is megismertették a ferencesek az itt élőkkel, s mára a tudomány is bebizonyította a kapszaicin gyógyító hatását.