A mintatanyák mellé termálfalut építene Mórahalom + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

morahalom_norveg_beruhazas02_gsHa a fejlesztési elképzelést támogatja a Norvég Alap, a termálfalu központi épülete 200-250 idősnek adhatnak otthont a megújuló energiára építve, illetve a biomassza-tüzelés is nagyon szerepet kaphat Mórahalmon.

Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövet asszonya látogatott pénteken Mórahalomra, ahol tájékoztatást kapott a Mórahalmon megvalósult, illetve megvalósuló, Norvégia által támogatott projektekről (megújuló tanyák, energiatudatos városfejlesztés). A diplomata nemcsak ezeket a beruházásokat tekintette meg, de megcsodálta a település büszkeségét, a gyógyfürdőt is. Tove Skarstein nem érkezett üres kézzel, könyvadományt hozott, mellyel a mórahalmi könyvtár állományát gazdagította.

Nógrádi Zoltán polgármester és további helyi szakemberek mutatták be a városban az EGT/Norvég Alap támogatásával véghezvitt fejlesztéseket. Ezek közül a legjelentősebb az a három mintatanya (a Babos-tanya néven ismert komplexum), melyeket 564 millió forintból zöldmezős beruházásként építettek fel 2009 és 2011 között. Fodor Csaba projektmenedzser ismertette, közösségi eseményeknek teret adó, gazdálkodó és lakótanyát húztak fel. A gazdálkodó tanya mellett üvegház is helyet kapott. Két termálkutat fúrtak, de napelem, napkollektor és biomasszafűtés is szolgálja a megújuló energiák népszerűsítését. A tanyák mára nemcsak élettel teltek meg, de uniós, költségvetési, magánbefektetői forrásokból – elsősorban a turisztikai funkcióhoz igazodva – további beruházásokat is generáltak mintegy 1,831 milliárd forint összértékben. Ezek között a már lezárult vagy folyamatban lévő projektek között többek között egy fűszerkert, egy fürdőház, állattartó és helyi termékeket előállító létesítmények, sport- és lovas létesítmények, csárda, ökumenikus kápolna és történeti múltat megörökítő skanzen szerepel.

morahalom_norveg_beruhazas06_gs

“Bebizonyítottuk, hogy a kistérség speciális, tanyás településszerkezete – a lakosság 40 százaléka él tanyán – úgy fejleszthető, hogy európai életminőséget tudunk produkálni. Fontos fenntartó erőként jelenik meg a modernizálás folyamatában a természetes életkörülmények megőrzése, a megújuló energia, a mezőgazdaság és a turizmus. Külön örömünk, hogy a mintatanyákra számos egyéb funkció telepedett rá, bizonyos értelemben önálló városrész alakult ki körülöttük” – számolt be róla Nógrádi Zoltán. A polgármester úgy folytatta: Mórahalom nem állt meg, újabb pályázati elképzeléssel jelentkezett a gazdaságosság, a turizmus és a társadalmi igények hármasának keresztmetszetében. A fejlesztési elképzelések középpontjában az idősgondozás áll.

A polgármester és Talmácsi István főépítész vázolták fel a körülbelül 150 millió forint összértékű, kapacitásbővítési célú pályázatukat, mely az első norvég projekthez kapcsolódva, arra épülve, így például a két termálkutat is kihasználva termálfalut alakítana ki idősek számára. A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett területre komplex beépítési terv is készült. A jelenlegi pályázatban a főépületre szeretnének támogatást nyerni, ez közösségi, egészségügyi, oktatási, szociális és kulturális célokat is szolgálna – mondta el Nógrádi Zoltán. Mint kifejtette, arra számítanak, hogy a mintatanyákhoz hasonlóan ez a fejlesztés is magánberuházásokat vonzana a környezetében. Ideális esetben 200-250 idős elhelyezését oldhatják meg a termálfalu központi épületében úgy, hogy a termálvizet a fűtés mellett gyógyászati célok szolgálatába is állítják.

Egy másik tervezett projekt a településre jellemző mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik, az ebből származó hulladékot is szeretnék hasznosítani. Bíró Mónika projektmenedzser kifejtette: az “Innovatív kazán koncepció a mezőgazdasági zöldhulladék energetikai célú hasznosítására” elnevezésű pályázat keretében a városhoz tartozó, mezőgazdasági művelés alatt álló területekről származó biomasszát energetikai céllal kívánják hasznosítani. Vagyis tisztán megújuló energiaforrás adja majd a fűtést, a környezetet ezzel a módszerrel védik a káros szén-monoxid-kibocsátástól, és ami a legfontosabb: helyi munkaerőt alkalmaznak az üzemeltetéshez.

A norvég nagykövet asszony úgy összegzett: a mórahalmiak jól sáfárkodnak a fejlesztési forrásokkal. “Nagy dicséret illeti önöket, hogy a korábbi eredményekre építenek, az pedig egyenesen ritkaság számba megy – eddigi tapasztalataimból mondom -, hogy nem csak a beruházás elkészüléséig figyelnek oda: a fenntarthatóságot is fontosnak tartják” – emelte ki Tove Skarstein.

Előző sztori

A Kék Mókus címvédői ismétlésre készülnek

Default thumbnail
Következő sztori

Hátország: a 2. helyen állnak a Koczka Kézisuli fiú szivacskézilabdásai

Legutóbbi hasonló cikkek