Novemberi Szerencsenapok Extra
/

Szélütés ellen a szegedi torony alatt

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

stroke_prevencio_sajttaj02_gsIngyenes szűrővizsgálattal egybekötött stroke-tájékoztatót tartottak a szegedi városházán – közel 20-30 szegedi hal meg szélütésben évente.

A “Stroke – Ne késlekedj” kampány keretében évek óta töretlenül igyekszik a lakosság tájékoztatatni, a Magyar Stroke Társaság, amely immáron negyedik egymást követő évben indítja útjára társadalmi célú edukációs kampányát. A fő célkitűzés, hogy megismertessék a lakosságot az agyi érkatasztrófa tüneteivel, hangsúlyozva az időfaktor és a megelőzés jelentőségét. Most Szegeden, az önkormányzat dolgozóinak tartottak ingyenes szűrést, a sajtószobában pedig a médiát tájékoztatták a szélütés megelőzésének lépéseiről.

Megtudtuk: a stroke nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is a leggyakoribb halálokok közé tartozik. Hazánkban évente 40-50 ezren kapnak szélütést, és 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszíti. De becsült adatok szerint 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában.

stroke_prevencio_sajttaj05_gs
„Ha Szeged lakosságát vesszük, és az országos halálozási számot elosztjuk vele, akkor évente 20-30 polgárunk hal meg agyvérzés következtében. Az önkormányzatnak is van felelősége a figyelem, a fegyelmezett rendszeresség fenntartásában. Az egyik ilyen, hogy az egészségügyi alapellátásban ingyenesen biztosítja a vérnyomásmérést és egy felkészült szociális ellátás is segít a prevencióban” – sorolta Kozma József, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. Vécsei László, az SZTE Neurológiai Klinika tanszékvezető professzora a stroke kialakulásáról beszélt. Elmondta, hogy a magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, magas koleszterinszint, dohányzás, alkoholfogyasztás akár külön-külön is növelhetik a szélütés kockázatát. „Nagyon fontos a gyors beavatkozás, ezért rögtön mentőt kell hívni, ha hirtelen kialakuló beszédzavar, féloldali végtaggyengeség, zsibbadt arcfél, egyensúlyvesztés, kettős látás, szédülés lép fel” – emelte ki hozzá téve, hogy a vérrögoldás a betegek egy részénél sokat segíthet.
A megyei vezető mentőtiszt, Túri Mihály arról szólt, hogy nekik logisztikailag kell törekedniük arra, hogy a stabilizálástól a beteg kezeléséig eltelt időt minimalizálják, a betegről például már minden személyes információt a klinikára kerül a beteg érkezése előtt.

A neurológiai klinika adjunktusa, Sas Katalin paradigmaváltásról beszélt a stroke kezelésében. Az eddigi lemondó hozzáállást egy cselekvő váltotta fel. „Könnyebb a betegséget megelőzni, mint annak körülményeit gyógyítani. „Ma már 45-50 percre szűkült le az az idő, amíg a vizsgálatok lezárulnak és elkezdődik a terápia. A szélütésen átesett betegek esetében később nagy hangsúlyt kap a fizikoterápia, a mozgáskoordináció javítása”- szögezte le az adjunktus.

A „Stroke – Ne késlekedj” kampányról, magáról a betegségről, valamint az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról további információt kaphat, ha ellátogat a www.szelutes.hu weboldalra, vagy a www.facebook.com/nekeslekedj közösségi oldalra.

no images were found

Default thumbnail
Előző sztori

Éjszakai MR-vizsgálatokat végeznek öt központban

Következő sztori

Finisszázs - bővült a Zoltánfy-kiállítás az EDF Galériában

Legutóbbi hasonló cikkek