1956 szegedi hőseit ünnepelték a forradalom bölcsőjében + FOTÓK, HANG

A feszült hangulatban az érdekvédelmi felvetések politikai követelésekké keményedtek 57 éve: a MEFESZ alapítói sorsuk megpecsételése árán is kiálltak amellett, amiben hittek.

A 2000-es évek eleje óta október 16-a a Szegedi Tudományegyetemen a hallgatói önkormányzatiság és az egyetemi autonómia napja. Ezen a napon alakult meg 1956-ban a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ), az állampárti Dolgozó Ifjúság Szövetségétől (DISZ) független, önálló, demokratikusan szerveződő diákszervezet, ezáltal tulajdonképpen a Tisza-parti városban indult útjára a forradalom. A szegedi universitas minden esztendőben ekkor emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc egyetemi hőseiről, illetve köszönti a még élő forradalmárokat. Az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) szervezésében először a József Attila Tanulmányi és Információs Központ parkjában található MEFESZ-emlékművet koszorúzták meg az ünneplők. Itt

Székely Anna

, az SZTE Bölcsészettudományi Kar HÖK-elnöke mondott beszédet. Kiemelte, 57 évvel ezelőtt Szegeden lobbant fel a szikra, mely forradalmi lángba borította Magyarországot. Két szegedi joghallgató kezdeményezésére létrejött a MEFESZ, melynek követelései, 12, majd 16 pontja a forradalom alapkövévé, jelszavaivá váltak. „Mi, mai fiatalok tisztelettel tekintünk 1956 hőseire, akik sorsuk megpecsételése árán is kiálltak amellett, amiben hittek. A forradalom örökösei a mai hallgatók, akiknek tetteikkel kell méltóvá válni erre az örökségre, tetteikkel kell szolgálni a hallgatói mozgalmat” – szögezte le. Ünnepi szavait követően elsőként

Kiss Tamás

, a MEFESZ egykori elnöke és

Török Márk

, az SZTE EHÖK elnöke, majd a MEFESZ alapítóinak képviseletében

Molnár Mihály

és

Kesselyák Péter,

végül a Belvedere folyóirat szerkesztősége helyezett el koszorút a szobornál.