Szerb-magyar etnikai konfliktusok gyermekszemmel + FOTÓK

Közel száz temerini gyerektől kérték, hogy készítsenek egy rajzot városukról - az Újvidék melletti települést Szerbia állatorvosi lovaként tartják számon, az ott történt etnikai ellentétek az általános, országos állapotokra reflektálnak. A rajzok negyedén erőszakos jelenetek, utcai verekedések és nemzetiségi ellentétek szerepelnek.

Három éven át kutatta a Délvidékről Magyarországra, valamint az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaiból a Vajdaságba irányuló népmozgásokat a Magyar Tudományos Akadémia több más szervezettel összefogva. Munkájuk eredményét a Tér és Társadalom című folyóirat tematikus száma foglalta össze, melyet kedd délután mutattak be Szegeden, a Millenniumi Kávéházban.

A pesti éjszakában újraegyesül Jugoszlávia

"Magyarországi és vajdasági kollégákkal közösen végeztük az empirikus munkát. Migrációs történetekre voltunk kíváncsiak, olyan emberek beszámolóit gyűjtöttük, akik önként vagy kényszerből elhagyták az otthonukat. Vizsgáltuk, hogy hogyan élik meg a nemzetiségi tudatukat, és hogy mennyire vannak szoros kapcsolatban a szülőföldjükkel" - magyarázta a folyóirat tematikus számát is szerkesztő

Váradi Mónika

. Az MTA Regionális Kutatások Intézetének főmunkatársa szerint a vajdaságból érkezett magyaroknak egészen más a nemzetiségi tudatuk, erősen kapaszkodnak határon túli gyökereikbe - jelentős hányaduk transznacionális migránsnak nevezhető, akik a rengeteg ingázás miatt mindkét helyszínt otthonuknak tekintik.