„Mindenki Édesanyja” előtt tisztelegtek Alsóvároson + FOTÓK

A történelem megpróbáltatásain számtalanszor segítette át az embereket a Máriába vetett hitük - hangzott el Szeged legrégebbi vallási ünnepe, a Havas Boldogasszony búcsú vasárnapi szentmiséjén. A Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök által celebrált szertartás után a hagyományos körmenettel tisztelegtek a hívek „mindenki Anyja” előtt.

A 9 órakor kezdődő ünnepi szentmisét a hagyományokhoz híven egyéni imaszándékokkal nyitották, melynek keretében a környékbeli családok testi és lelki egészségéért, valamint elhunyt rokonokért fohászkodtak a hívők. Idén az Alsóvárosi Ferences Plébánia udvarán tartották a szentmisét.

Havas Boldogasszonyt ünnepelték

A Havas Boldogasszony

Szűz Mária

ünnepe, akit édesanyai mivoltában is tisztelnek és szeretnek az emberek. A Havas Boldogasszony ókori eredetű, a római Santa Maria Maggiore templom – amely egyike a régi római bazilikáknak – saját eredethagyományát ezzel magyarázza. A legenda szerint ugyanis kegyes alapítványt akart tenni egy gyermektelen római patrícius házaspár, az egyháznak egy templomot akartak adományozni. Álmukban megjelent nekik Szűz Mária, és azt mondta, ahova másnap hajnalra hó fog esni, arra a helyre építsék fel a templomot. Ezt az álmot látta a legenda szerint

Liberius

pápa is. Valóban ezen a helyen épült fel a bazilika, amely az alsóvárosi templom anyatemploma. Valamikor ez a búcsú a Szegedről elszármazottak gyűjtőhelye volt. A 18. században megindult a Temesköz és a Délvidék újbóli benépesítése, új községeket alapított itt a császári udvar, amelyek lakosságának jelentős részét szegedi lakosok töltötték fel. Az elszármazottak augusztus 5-én visszatértek a Tisza-parti városba, ekkor a szegediségüket, a „szögedi nemzethez” való tartozásukat ünnepelték meg azzal, hogy az itt élő távoli rokonokat, vagy pusztán a búcsú kapcsán a lelki rokonságukat keresték fel.

A történelem széthúzásairól