Méghogy bakfitty! Tizenötöt kapott "sejhajára" Ópusztaszeren a betyár! + FOTÓK

Elfogták a pandúrok Bikasuttogó Lalit, s a rögtönítélő bíróság tizenöt puskavesszős ütésre és börtönre ítélte. Mindez Ópusztaszeren történt, ahol ezen a hétvégén a kétszáz éve született legendás betyárra, Rózsa Sándorra emlékeztek.

Kiállítással, színpadi előadásokkal és hagyományőrző programokkal emlékeztek a kétszáz éve született

Rózsa Sándorra

az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban (ÓNTE). Az 1970-es években forgatott, a hírhedt betyárvezérről szóló tévéfilmsorozat főhőse, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas

Oszter Sándor

volt a díszvendége a rendezvénynek. „Életem első szerepe volt a Rózsa Sándor. Akkor kezdő koromban én színész akartam lenni, s nem Rózsa Sándor - nem akartam, hogy beskatulyázzanak. Akkor

Illyés Gyula

azt mondta nekem, hogy az összes színész sorban áll azért, hogy egyszer csináljon olyan filmet, ami legenda lesz. Már elkészültekor az volt, csak én nem ismertem akkor ezt föl” – fogalmazott Oszter Sándor. A színész számára a betyárvezér a szabadság szimbóluma volt akkor is, s ezt a mai napig fontosnak tartja.

„Ez a környék a legalkalmatosabb hely volt, hogy a betyárok bujdokoljanak. Tudjuk, hogy annak idején az ópusztaszeri emlékpark mostani területén volt az egykori betyárfészek, hiszen a monostor még álló falait is azért romboltatták le, mert onnan a betyárok messzire elláttak, és falai között bujkálni tudtak. Rózsa Sándor ezen a környéken élt és tevékenykedett, és mint szegedi csikós legény nagyon jól ismerte ezt a környéket” – tudtuk meg

Kertész Pétertől,

az emlékpark igazgatójától. Portálunknak elmondta, először, mint romantikus hőst szerették volna bemutatni Rózsa Sándort, ám a történelmi tények és adatok erre rácáfolnak. Egy legenda azonban nem véletlen alakul ki, így az ÓNTE igyekezett életének minden fontosabb mozzanatát bemutatni.

A pandúrok és betyárok 19. századi világát hagyományőrzők elevenítették fel, a malom előtti téren egy 1848-as csatajelenetet láthattak a látogatók, ahol az osztrákoknak a betyárokkal megerősített magyar csapattal kellett megküzdeniük ágyú-, illetve puska sörtűz kíséretében. Annak idején

Kossuth Lajostól

kapott amnesztiát Rózsa Sándor, aki ennek fejében százötven fős szabadcsapatot szervezett, s maga is csatlakozott a szabadságharchoz. A feljegyzések szerint derekasan helyt állt a harcokban a betyárcsapat, azonban egy idő után nem tudták megtagadni valós énjüket és múltukat, elkezdtek fosztogatni.

Az emlékparkban betyárüldözés is volt, a pandúrok benéztek a melléképületekbe, még az ólba is, végül a szentesi tanyából rángattak ki egy körözött betyárt. Nem adta könnyen magát, menekülni próbált, lábon is lőtték, végül a bíró döntött sorsáról. Bikasuttogó Lalinak, becsületes nevén

Elekes Lajosnak

hosszú bűnlajstroma volt, többek között marhalopás, lótolvajlás, kocsmai verekedés, bicskázás. „Tizenöt puskavesszős ütés a sejhajára” – kiáltott a bíró, majd a verés után börtönbe is vetették a körözött betyárt. A Rózsa Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából meghirdetett programok sorát vasárnap az 1848-49-es szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékező csata zárja, ahol a hazai és külhoni hagyományőrzők mellett a szőregi Monti-parkban feltűnnek majd a betyárok is.