Írjon nekünk

Egészség

Egyre üresebb a páncélszekrény – az antibiotikumok dilemmája

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

gyogyszerekHa nem javul az emberek antibiotikum-szedési fegyelme, komoly problémákkal nézhetünk szembe a jövőben, mert egyre több baktérium válik ellenállóvá ezekkel a gyógyszerekkel szemben.

Mindenekelőtt le kell szögezni: ha valaki beteg, és az orvos antibiotikumot ír fel neki, akkor azt a megadott dózisban és a megadott ideig szednie kell – bármelyik feltétel megszegése komoly következményekkel járhat. Mindezzel együtt valóban az antibiotikum-túlfogyasztás időszakát éljük, mert sajnos az emberek olykor saját szakállukra nyúlnak a gyógyszeres dobozhoz – bocsátotta előre Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének adjunktusa.

Az ellenállók

Megjelenésükkor az antibiotikumok forradalmi újításnak számítottak, hiszen akkoriban olyan – ma már banálisnak számító – betegségekben is meghaltak az emberek, mint például a tüdőgyulladás. Nem csoda, hogy a szakemberek is úgy gondolták, most aztán ezekkel mindent meg lehet majd gyógyítani. Már akkor fennállt a veszély, de még senkiben nem tudatosult: az antibiotikumok ellen a kórokozók ellenállóvá (rezisztenssé) tudnak válni – magyarázta az adjunktus.

A 20. század második felében sorban jöttek ki újabb és újabb antibiotikumok a gyárakból, és ha egy baktérium ellenállóvá vált egy vegyülettel szemben, már jött is a következő. Mára az újabb és újabb antibiotikumok felfedezése nagyon lelassult, viszont egyre több kórokozó válik rezisztenssé a már meglévő szerekkel szemben – folytatta Csupor Dezső. Ez egyébként teljesen törvényszerű folyamat. Az antibiotikumok a természetben jelen vannak, gombákból nyerik ki őket. A baktériumoknak megvannak a maguk túlélési módszereik velük szemben: úgy alakítják át az életműködésüket, hogy a gomba által termelt anyag ne pusztítsa el őket.

Rosszul szedik

csupor_dezso01_gs

Az adjunktus kiemelte: nemcsak a kórokozók „ludasak”, hanem az emberek is, ugyanis igen gyakran nem megfelelően alkalmazzuk az antibiotikumokat. Olykor maguk az orvosok is tévedhetnek, nem mindig az adott betegségre legmegfelelőbb antibiotikumot írják fel, ami az adott kórokozót a leghatékonyabban elpusztítaná. Ha nem megfelelő a szer, az csak legyengíti a baktériumot, ami viszont a folyamat során képes kialakítani védekező képességét a számára gyilkos vegyülettel szemben. Csupor Dezső arról is beszélt, az is sajnos gyakran előfordul, hogy az antibiotikumot sokan úgy tekintik, mint a C-vitamint: ha van otthon, beveszik – jó eséllyel nem a megfelelőt. Önmagában már az is probléma, hogy miért van otthon valakinél antibiotikum – ez többnyire azt jelenti ugyanis, hogy a korábbi kezelést nem vitte végig, azaz nem vette be a teljes előírt dózist, pedig ez az antibiotikum-szedés alaptörvénye. Ha megfelelő antibiotikumot kaptunk, gyakorta már az első napok után csökkennek a panaszok – a tudatlan páciensek ekkor hajlamosak abbahagyni a gyógyszerszedést. A legyengült kórokozókkal már el tud bánni a szervezet, de azok immár ellenállóvá váltak a szedett antibiotikumra, de ha az éppen felgyógyuló beteg mást is megfertőz, annak már nem lesz jó az a gyógyszer…

Mi van a páncélszekrényben?

Léteznek úgynevezett páncélszekrény-antibiotikumok is, amelyeket arra a célra tartanak fent, mikor a beteg már nem reagál a gyakori antibiotikumokra. Lassan azonban már ott tartunk, hogy ezek is egyre kevésbé hatnak – hívta fel a figyelmet Csupor Dezső. Összességében tehát az antibiotikumok kezdetben nagy kincsesbányának bizonyultak, amit az elején gyorsan ki lehetett bányászni, most pedig már egyre mélyebbre kell ásni, hogy találjunk valamit. Még nem tudjuk, hogy ez milyen következményekkel járhat.

Épp ezért az orvoslás egyik törekvése, hogy kevesebb antibiotikumot írjanak fel a szakemberek, és csak a megfelelő esetben – vagyis: szakszerűbb alkalmazás! Antibiotikumot ugyanis akkor kell szedni, ha bizonyítottan bakteriális eredetű a betegségünk – a tüsszögéssel, köhögéssel járó megfázások viszont gyakran vírusos eredetűek, ezeknek semmit sem ér a gyógyszer, ugyanis az antibiotikumok csak a baktériumokat pusztítják el! – emelte ki az adjunktus.

Csupor Dezsőtől megtudtuk: léteznek természetesen a baktériumok ellen ható gyógynövények is, alkalmazhatóságuk azonban korlátozott. Lehet, hogy egy lombikban elpusztítja az adott növény a baktériumot, de az emberi szervezetben a hatás eléréséhez a szövetekben a megfelelő mennyiségű anyagnak jelen kell lennie – ennek kivitelezése jelenleg nem megoldott. Közismert természetes antibiotikum a fokhagyma, de nem kell aggódnunk: csípőssége és erős illata miatt nem tudunk tartósan annyit megenni nyersen, hogy felborítsa a bélflórát (előbb jelentkezne hányinger). Ha pedig megfőzzük, akkor ez a tulajdonsága jórészt elvész.

Tájkép antibiotikum után

A kórokozókkal szembeni védekezés egy korábban alábecsült helye a bélrendszer: ha itt felborul az egyensúly, bizonyos betegségekre is esélyesebbé válhatunk (jóllehet nem feltétlenül kötnénk őket a bélflórához). Kétségtelen tehát, hogy az úgynevezett probiotikumoknak van haszna, főleg akkor, ha antibiotikum-kezelésre kényszerülünk, mely kiirtja a kedvező hatású baktériumokat is – folytatta Csupor Dezső. Más kérdés, hogy mára a probiotikum is divattá vált, e megjelöléssel sok mindent el lehet adni. És persze túlzások azok az állítások, hogy a probiotikumok csodaszerek lennének – tette hozzá.

És milyen probiotikumot válasszunk? Jók az élelmiszerekben (joghurt, kefír) jelen lévő probiotikumok is. A savanyított tejtermékek és a patikákban kapható ampullás probiotikumok között főként az a különbség, hogy utóbbi többféle baktériumtörzset tartalmaz. Egy drasztikus antibiotikum-kezelés után ugyanis nem egy baktérium pusztul el, hanem több – a bélflóra egyensúlyát is természetesen több baktérium adja. Ennek fenntartására az élelmiszerek jók, de egy antibiotikum-kezelés után nem biztos, hogy elegendők arra is, hogy visszaállítsák az egyensúlyt. A patikákban kapható probiotikumok alapvetően ártalmatlanok, túladagolásuk is többnyire maximum hasmenést okoz. Az ampullákba töltött hasznos baktériumok ugyanis nem mérgeznek és nem tudnak felszívódni, ha túl sok van belőlük, kiürülnek.

Egészség

A vásárhelyi kórház javára gyűjtenek az ótemplomban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Pénteken rendeznek koncertet a koraszülöttekért.

Tovább olvasom

Egészség

Lassan mindenhová megérkezik az influenza elleni védőoltás

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Van olyan gyógyszertár, ahol már el is fogyott a készlet.

Tovább olvasom

Egészség

Már mindenhol felvehető az ingyenes influenza elleni védőoltás

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Érdemes időben felvenni a védőoltást.

Tovább olvasom

Aktuál