Tovább folyik a biológiai szúnyogirtás, Dorozsma után Újszegeden és Szőregen is jártak a szúnyoggyérítők.

Szepessszentgyörgyi Ádám ökológus-biológus, a szúnyoggyérítés szakértője arról beszélt portálunknak, hogy az elmúlt két évben nem volt komoly árhullám, tehát az árvízi szúnyogok tenyészőhelyeit nem tudták vizsgálni. „Most a tavaszi árhullám után nagyon rövid idő állt rendelkezésre a térképezésre. Ez alatt sikerült néhány tenyészőhelyet felderíteni, de a jelenlegi technológiával körülményes a kezelésük. Az árvízi szúnyogok száraz felszínre petéznek, tehát az újabb térképezésre meg kell várni, míg a tenyészőhelyek kiszáradnak. Azontúl az árvízi fajok tenyészőhelyei a városokon kívül vannak” – magyarázta a szakember, aki kitért arra, hogy a biológiai gyérítés folyamatos.

Csütörtökön Dorozsmától Szőregig járták végig a csatornákat és a holtágakat kollégái, s egy baktérium által termelt fehérjét szórtak a vízre, amely specifikusan csak a csípőszúnyog lárváit pusztítja. A biológiai szúnyoggyérítést akkor követi kémiai, ha az élőcsapdás mérésnél a csípésszám egy óra alatt eléri a 30-40 darabot. Csütörtökön az újszegedi Traktor utca és a Szőregi út közötti Maros-holtágnál kaptuk lencsevégre a szúnyoggyérítőket. Az ökológus portálunknak elmondta, hogy a Maros-holtágnak csak ezt a kis “szeletét” kell kezelni, mivel a holtág többi részét horgászhatóvá tették, halak élnek benne, azok pedig megeszik a szúnyoglárvákat. A szúnyoggyérítést a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. finanszírozta.