Minden harmadik embernek van idegrendszeri problémája

Az Európai Agytanács (European Brain Council) közelmúltban közzétett felmérése szerint az európai lakosság egy harmada küzd valamilyen – enyhébb vagy súlyosabb – idegrendszeri kórképpel.

A magyar adatok sem biztatóak. Hazánkban évente mintegy 40 ezer ember szenved szélütést, azaz stroke-ot, ebből 18 ezren meg is halnak. 70 ezer epilepsziással, 18 ezer Parkinson-kóros beteggel is számolhatunk, a fiatalok körében leggyakrabban előforduló neurológiai kórkép, a sclerosis multiplex kevesebb embert érint ugyan, de így is mintegy 8 ezer a betegek száma. Az „enyhébb” betegségek előfordulása is viszonylag magas: több mint egymillióan szenvednek a migrénes fejfájástól (a nők 18, a férfia 6 százaléka). Hozzá kell tenni, nem a migrén, hanem az úgynevezett tenziós fejfájás a leggyakoribb, mely elsősorban a pszichés túlterheltséggel függ össze, ez a lakosság nagy részét érinti – sorolta

Vécsei László

, a szegedi Neurológiai Klinika vezetője, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja. Szintén rontja a statisztikákat a skizofrénia és a depresszió, sajnos az utóbbihoz tartozó betegek egy része egészen az öngyilkosság gondolatáig eljut.

„Idegbetegek”

A hétköznapi nyelv gyakran használja az „idegbeteg” szót, a klinikum természetesen ennél pontosabban kategorizálja a betegségeket. Külön kell választanunk a neurológiai és a pszichiátriai kórképeket – magyarázta Vécsei László. Előbbihöz tartozik a szélütés, a fejfájásos kórképek, a gyulladásos és az izomzatot érintő (neuromuszkuláris) idegrendszeri betegségek, illetve az epilepszia és az úgynevezett extrapyramidális kórképek, ilyen például a Parkinson-kór. A neurológia a múlt század elején a belgyógyászatról vált le, ma is gyakran kérnek a neurológusok belgyógyász konzíliumot egy-egy beteg esetében. A pszichiátria foglalkozik a depresszióval, a skizofréniával, a paranoiával stb., a pszichiátriai betegek ellátására szigorú, speciális jogi szabályok vonatkoznak. Érdekes határterületet jelent a sajnos szintén ismert Alzheimer-kór, mely egy komplex demencia (agyi leépülés) és a kognitív képességek gyors hanyatlásával jár. A hétköznapokban elsősorban a beteg egyre erőteljesebbé váló feledékenysége a leggyakoribb tünet – az agyi leépülés hátterében az elsődleges idegszövet károsodás mellett sokszor kis agyi mikroinfarktusok állnak (kevert vagy mixed demencia).

Így próbálják óvni az idegszövetet

A professzor hangsúlyozta, az idegrendszer védelme kulcsfontosságú, ez adja ugyanis az ember éntudatát, ezzel kommunikálunk a világgal – bármiféle károsodásának súlyos következményei vannak az életminőség szempontjából is. A neurológiai kórképek kialakulását az idegszövet károsodása idézi elő. Kétféle megoldás létezik a kezelésre. Az egyik, hogy a károsodott sejteket újakra cserélik (régebben a Parkinson-kórnál alkalmazták az idegsejtek agyba történő transzplantációját, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket). A másik módszer az idegszövetvédő (neuroprotektív) molekulák alkalmazása. Jó néhány ilyen molekulához rendelkeznek kísérletes bizonyítékokkal, azonban klinikailag nem könnyű igazolni az idegvédő hatást. „A mi főkutatási területünk a kinurenin-rendszer anyagcseréjének vizsgálata és az újonnan szintetizált analógok tesztelése különböző neurológiai betegség modellekben, mely ma már egy nagyon szerteágazó kutatási program” – tudtuk meg a professzortól. Korábban sokat emlegették a magnézium jótékony hatását is. Tény, hogy a magnézium-ion fontos szerepet játszik az idegrendszer normál működésében, csökkenése többek között ingerlékenységet okoz. Vécsei professzor elmondta, az orvosi gyakorlatban is pozitív tapasztalatai vannak a magnéziummal, ám a szigorú klinikai vizsgálatok kiemelkedő hatást eddig még nem mutattak ki.

Védekezés a mindennapokban

Talán a legfontosabb dolog, hogy a mindennapokban is tehetünk az idegrendszer épségének megőrzéséért. Az orvosok tanácsa majdnem mindig ugyanaz, de a mai napig probléma például a káros tényezők kizárása. A dohányzásnak tragikus következményei lehetnek, nemcsak tüdőrákot, szívinfarktust okozhat, hanem növeli a szélütés kockázatát is – folytatta Vécsei professzor. Az alkohol szintén kerülendő, máj- és vesekárosító funkciója mellett az agyszövet pusztulásához is hozzájárul. Táplálkozásunkban érdemes odafigyelni arra, hogy lehetőleg növényi alapanyagokban gazdag (jó minőségű zöldség, gyümölcs) és zsírban szegény ételeket fogyasszunk. Azt is gyakorta halljuk: a mozgás szintén elengedhtetlenül fontos, érdekesség: egyes diabéteszbe hajló betegek állapotában nagyfokú javulást idézhet elő, de az agyszövet működését is serkenti. A betegség melegágya a stressz, az agyonhajszoltság és a kialvatlanság is. A professzor hangsúlyozta, a fiatal generációk egészséges életmódra nevelése számos betegség megelőzésében segíthetne, hiszen az lenne a cél, hogy ne jussunk el a gyógyszerszedésig.