Fókuszban a szögedi beszéd: ö-znek-e még a Tisza partján?

Ö-znek-e a szegediek, s ha igen, milyen szituációkban? – többek között erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke „Szeged nyelve és a szegediek élete” című kutatásában.

A projekt eredményeként a Tisza-parti város lakóinak 2010-es évek eleji nyelvhasználatáról kapnak majd képet a szakemberek. Talán meglepő, de nem készült még magyar nyelvterületen olyan felmérés, amely egy vidéki nagyváros nyelvhasználatát a maga teljességében bemutatná. A tanszék egy OTKA-pályázat (Országos Tudományos Kutatási Alapprogram) keretében 2012 szeptemberében kezdte el projektjét, a felmérést

Németh Miklós

egyetemi docens vezetésével

Kontra Miklós

és

Sinkovics Balázs

indították. A vizsgálatból kiderül, hogy a szegedi lakosságra valójában milyen mértékben jellemzők azok a nyelvjárási sajátosságok, amelyek e vidék népnyelvének jegyei, és amelyeket a laikusok rendszerint Szegedhez, a szegedi városi beszélőkhöz is kapcsolnak, például az, hogy „ö-zve” beszélnek. A munka azért is érdekesnek ígérkezik, mert a vidéki nagyvárosok közül Szeged rendelkezik az egyik legerősebb nyelvjárási háttérrel.

Szögedies szegediek

A kutatás másik fő célja egy olyan digitalizált beszédadatbázis létrehozása, mely szemlélteti a különböző nemű, életkorú és társadalmi helyzetű szegedi lakosok nyelvhasználatát a 2010-es években. Ennek érdekében körülbelül másfél órás interjúkat készítenek 160 szegedivel. A reprezentatív minta résztvevőit az országos központi lakcímnyilvántartótól hivatalosan megkért adatokból véletlenszerűen választják ki (következésképpen az adatközlők egy része nem ö-ző nyelvjárást használ). A rögzített hanganyagot azután le is jegyzik – magyarázta portálunknak Sinkovics Balázs, a Magyar Nyelvészeti Tanszék tanársegédje. A szakemberek többek között arra kíváncsiak, kik és mikor használják az ö-ző nyelvjárást. „Arra is szeretnének rávilágítani, hogy egyenlő-e a szegedi beszéd az ö-zéssel, illetve hányféleképpen tud megszólalni a szegedi ember, igaz-e, hogy visszaszorulóban van a tájnyelvi használat” – sorolta a tanársegéd. A szegediek jelentős része úgynevezett kettősnyelvű, azaz mind a sztenderd, e-ző magyar nyelvet, mind az ö-ző változatot használja. A szakemberek úgy vélik, hogy többnyire hivatalos ügyintézésnél e-znek és a hétköznapi szituációkban ö-znek a nyelvjárást még őrző szegediek, de pontos és felvételekkel igazolható információik eddig nem voltak a nyelvészeknek.

Szégyen vagy divat?

Arra is kíváncsiak, divat vagy éppen szégyen-e az ö-ző beszéd, így befolyásolja-e például az iskolai megítélést, sikerességet, ha a gyerek szegediesen beszél. Sinkovics Balázs azt is elmondta, mindezek mellett elbeszélgetnek a szegediekkel arról is, hogy vannak-e jellegzetes szegedi hagyományok. „Többször is találkoztunk mostanában a

turulozással

(

tenisszerű játék – a szerk.

), ami kiment a divatból, de most úgy tűnik, újra divatba jön a strandokon” – tudtuk meg a nyelvésztől. Azt is szeretnék megtudni, hogy az itteniek mit gondolnak a szegedi beszédről, például szebbnek találják-e, mint a pesti vagy a debreceni nyelvi változatokat, illetve hogy változott-e az adatközlők beszéde, másképpen beszélnek-e a nagyszülőkhöz képest. A tanársegéd kérdésünkre arról is beszélt, a véletlenszerűen kiválasztottak közül többen elutasítják az interjút, különösen, mikor megtudják, hogy azt diktafonnal rögzítik. Sinkovics Balázs hangsúlyozta, ezeket a felvételeket kizárólag tudományos célra, a kiejtés elemzésére használják, és megőrzésükre is névtelenítve és minden személyes adattól megfosztva kerül sor.

Szeged hangjai

A kb. 160-240 órányi, helyi emberekkel rögzített interjú mellé felkutatják és összegyűjtik az egyetemi intézetekben, múzeumokban, rádióknál és magánszemélyeknél fellelhető, a szegedi nyelvet bemutató hanganyagokat, melyek rendszerezésével és digitalizálásával alapoznák meg a szegedi nyelv hangarchívumát. Az interjúzást a tervek szerint 2013 decemberében, illetve 2014 januárjában szeretnék befejezni, ezután következik a szövegek lejegyzése, fonetikus átírása és elemzése. A kutatás részeredményeiről, a publikációkról az SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszékének honlapján bárki tájékozódhat.