Bodó Imre: „Járom a járásomat, ismerem a piac hektikusságát”

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

bodoimre01_gsJanuár elsejével, 30 év után éledt újjá Magyarországon a járási hivatalok rendszere. Az ország harmadik legnagyobb járási hivatala a szegedi, amelyet Bodó Imre, Tiszasziget egykori polgármestere, országgyűlési képviselő vezet. Tizenhárom település tartozik a járás illetékességi területéhez, és 206 ezer ember lakja. Bodó Imrét az első félév tapasztalatairól, tanulságairól kérdeztük.

– Amikor megkaptam a felkérést, úgy gondoltam, nagyon megtisztelő, ha az embert a kormány arra kéri, hogy Magyarország harmadik legnagyobb járását vezesse. Szeged helyzete sajátságos, a városi közgyűlése “feles”, a polgármester a szocialista pártban politizál, a környező települések politikai vezetése is rendkívül vegyes. Ezért nagyon óvatosan kellett bánni az építkezéssel, arról nem is beszélve, hogy az ingatlan körül ugyancsak kialakult egy kis huzavona, nézeteltérés Botka László polgármester és köztem. A mai napig együtt élünk és lakunk a Huszár utcában a város adóosztályával, az anyakönyvi részével, ami önmagában nem baj, mert nagyon jól kijövök az ott dolgozókkal. Nem fordult elő az elmúlt közel fél évben, hogy olyan nézeteltérés történt volna a munka végzése során, ami esetleg a különböző gondolkodásmódokra lenne visszavezethető. Mindenki a munkájára koncentrál. Bátran mondhatom, megnyertem magamnak 100 százalékban a dolgozói állományt.

– Hogyan fogadták az elején az emberek a sok újítást?

– Február elsején bevezettük a hosszított nyitva tartást, ezt rendkívül jól vette a város, illetve a járás lakossága. Minden nap nyitva vagyunk reggel 8-tól este 8-ig. A kollégák katonásan beálltak a sorba, nekik ez plusz teher, de vállalják, csinálják. Gyakorlatilag két műszakos rendben dolgoznak, de az az iszonyatos nyomás, feszültség, ami az elején megvolt, ma már megváltozott, sokkal barátibb a hangulat és a légkör. Az emberek még nem szokták meg teljesen a hosszított nyitva tartást, óvatosabban merik csak használni az este 8-ig tartó ügyfélfogadást. Szerintem bejött a rendszer, működik, és az emberi kapcsolatok is a helyükre kerültek.

– Húzós, kellemetlen ügyek nem voltak?

– Természetesen voltak, hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden szép és jó volt. A Huszár utcai ingatlan alakul, noha eleinte sok kívánnivalót hagyott maga után. Komoly térbeli és elosztásbeli változások történtek, menet közben állt fel az építésügy, plusz létszámkereteket nem kaptunk, ezeket belső átalakításokkal, átcsoportosításokkal oldottuk meg. Őszintén megvallva: én ennél jóval több problémára számítottam.

– Milyen a kapcsolata Tiszaszigettel, miután elköltözött a településről?

– Lassan öt éve, hogy elköltöztem, életem legnagyobb részét, több mint négy évtizedet ott éltem le. Minden családi és baráti szál odaköt. Legnehezebb nekem volt megszoknom. Édesanyám, a legközelebbi rokonaim még mindig ott élnek. Mára minden rendeződött. A mai napig visszajárok, minden szerdán van egy kis foci az iskolaudvaron, gyakorlatilag a képviselő-testület és a tantestület egy része minden szerdán találkozik. Több mindenben kikérik a véleményemet, noha fenntartják, hogy a felelősség és a vezetés súlya az övék. Nagyon szívesen segítek mindenben, ha tudok. Éppen ma tartottam egy fórumot.

Járásvezetőként alkalmazom azt, amit polgármesterként is gyakran tettem: járom a járásomat, nemcsak az önkormányzatokat, lakossági fórumokat keresem fel, hanem az itt működő cégeket, vállalkozásokat is a legkisebbtől a legnagyobbig. Ma egy kávéra visszahívtam a cégvezetőket, bemutattam nekik a járást mint szervezeti egységet, az intézményvezetőket, és együttműködést ajánlottam fel a térség fejlődése érdekében. Nap mint nap találkozunk a vállalkozókkal, de mindamellett, hogy mi állami feladatot látunk el, nekünk azért ettől több dolgunk van. Közösen kell megszabnunk ennek a térségnek a kitörési pontjait. Fel kell térképeznünk, mi működik, mire van igény, milyen irányba szeretnének menni. Meg kell próbálni segíteni nekik ebben. Ha egy engedély kiadása nem nyúlik, mint a tészta, már segítettünk. Eddig mindig az volt, megnézték, mire lehet pályázni, s megpróbáltak elindulni. Most azt mondom, jöjjenek a gondolatok és az ötletek.

A kormány feltett szándéka, hogy az év második felétől újraindítsa a háztáji gazdálkodást. A Szeged környéki településeken meghatározó az agrárium, azt kértem a vállalkozóktól, fogalmazzák meg, mire van szükségük, próbáljuk meg a 2014-2020 közötti európai uniós forrásokat okosabban felhasználni lehetőség szerint a kis- és középvállalkozói szektor boldogulására. Támogatni és segíteni kell őket, amit én önkéntes feladatként magamra vállaltam. Úgy látom, a vállalkozók is érdeklődőek és nyitottak.

– Hány vállalkozó tett eleget a meghívásának?

bodoimre02_gs

– A meghívott vállalkozók nyolcvan százaléka eljött, néhányan kimentették magukat. Azt látom, nagy többségük bízik a jövőben. Elmondtam nekik, nélkülük ez a társadalom nem fog kimozdulni a kátyúból. Mivel jómagam is eltöltöttem a vállalkozói szférában több mint két évtizedet, pontosan tudom, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, ismerem a piac hektikusságát. Át tudom érezni problémájukat, tudom, hogy őket mi feszíti. A vállalkozások java eszméletlenül tőkehiányos, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a tőkehiány pótlódjon. Abban is egyetértettünk, hogy a térségen mindenképpen van mit alakítani.

– A jövő évben választások, indul helyi szinten a versenyben, vagy marad hivatalvezető?

– Testközelből figyelem a települések politikai aktivitását, kiemelten Szegedét. Nekem ez kötelességem is járási hivatalvezetőként. Az a dolgom, hogy zökkenőmentesen működjön a járás, de egyáltalán nem titok, hogy kötelességem minden szinten segíteni az önkormányzati munkát is. Két évtizedes tapasztalatom és hivatalvezetői minőségem feljogosít arra, hogy elmondhatom a véleményemet, akár kérdezés nélkül is. Attól, hogy hivatalvezető lettem, nem fejeztem be a politikai munkámat. Pártemberként nem én választok magamnak feladatot, hanem általában kapom a feladatokat. Ha olyat jelölnek ki, ami más kihívást fog hozni, akkor nekem azzal a feladattal kell megbirkóznom.

– Milyen feladatokkal bővül még a járási hivatalok munkája a jövőben?

– A jövőben még több állami feladatot fog kapni. Nekünk az a meggyűződésünk, hogy erős államra van szüksége a társadalomnak. Az állami szerepvállalás a mi részünkről és a mi gazdaságpolitikánk szerint kiemelten fontos. Nem tagadom a piacgazdaságot, de szerintem mindent a maga helyén, a maga nagyságában és erejében kell nézni. Nem értek egyet a gyenge állam ideológiájával, az tévút.

– Nem csak válság idején indokolt a fokozott állami jelenlét?

– Azt gondolom, talán különben is, mert a válságok ciklikusan jelentkeznek. Ne gondoljuk, hogy az elkövetkező évtizedekben folyamatosan emelkedő pálya elé nézünk. Mint minden az életben: egyszer fent, egyszer lent. Ezért erős államra folyamatosan szükség van. A helyzet most azt kérte, hogy igenis éljen az állam a saját eszközeivel, mert nehéz helyzetben a polgárok védelme mindenek előtt áll. Ha enyhül a szorítás, esetleg enyhülhet a kormányzati beavatkozás is.

A mostani önkormányzatok nyilván nem örülnek túlzottan az állami beavatkozásnak, mert azt gondolják, az ő szerepük háttérbe szorul. Én nem osztom ezt a véleményt. Az önkormányzat profi módon lássa el az adott településen a településműködtetési és településfejlesztési feladatokat, de az államigazgatási feladatokat bízza az államra. Egy építésügyi, gyámügyi kérdés vitán felül állami feladat. Ezek a hivatalok nem működhetnek párhuzamosan. Nagyjából 3200 önkormányzat működik az országban, s mindenhol a polgármester beterjeszti a gazdaságfejlesztési programot. Ez gyakorlatilag úgy néz ki, mintha 3200 gazdasági program lenne az országban. Nem vagyunk mi olyan gazdagok, hogy ennyi programból dolgozzunk. Ez így nem működik, össze kell fésülni őket. A település működtetése, fejlesztése, ami infrastruktúra-fejlesztésre irányul, azt igenis helyben kell megoldani. Ott kell megtalálni a forrásokat, helyben kell az adót kivetni, ezek igenis önkormányzati feladatok. Ebbe meg az államnak nem kell beleszólnia. A járási hivatalok a jövőben erősödni fognak, az átalakulás döntő része megtörtént, de bizonyos finomhangolások még hátravannak.

Előző sztori

Jó Arcokat keres a SZEGEDma: Fodor Csilla

Következő sztori

Labdarúgás: mi lesz veled, Szeged 2011?

Legutóbbi hasonló cikkek