Orbán: egy számjegyű szja jöhet

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Orbán Viktor; Borókai GáborA miniszterelnök szerint kormánya az elmúlt három évben kihúzta az országot abból a gödörből, amelybe a szocialisták lökték. Orbán Viktor a kabinet elmúlt három évét értékelve Európa egyik legígéretesebb gazdaságának nevezte a magyart, és azt mondta, nem lehetetlen az egy számjegyű személyi jövedelemadó (szja) bevezetése sem Magyarországon. A kormányfő a Fókuszban a nemzeti érdek – A magyar modell az átalakuló Európában című csütörtöki budapesti konferencián összegezte a kabinet teljesítményét.

Az elmúlt három évben a kabinet gyakran ért el sikereket, alkalmanként azonban elbukott. Voltak ragyogó, váratlanul remek ötletei a kormánynak, ám voltak olyanok is, amelyekről kiderült, mégsem olyan remek ötletek, mint első látásra tűntek – értékelte a 2010 óta eltelt időt Orbán Viktor a mintegy két-háromszáz vendég – köztük José María Aznar volt spanyol miniszterelnök – előtt. Azt azonban nem lehet elvitatni kormányától, hogy megmozdította és “napfényre hozta” az országot abból a gödörből, amelybe a szocialisták lökték – mondta.

A választási program kormányprogramba foglalását érintve a miniszterelnök úgy fogalmazott: ez egy igazi politikai újítás volt, “eljött az átlátható világ korszaka”, amelyben nincsenek többé láthatatlan dolgok, így nincs láthatatlan alkotmány, nincs a piac láthatatlan keze, és nincsenek láthatatlan törvények.

A kormányprogramban megjelölt öt nemzeti ügy közül az elsőről, a gazdaság talpra állításáról azt mondta: kormánya mindent megtett azért, hogy Magyarország ne más pénzén éljen, hanem a sajátján, ha ugyanis más pénzén él, az szégyen. Ezért az első teendők között “rendben lezártuk” az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), “ők hazamentek, mi pedig maradtunk” – fogalmazott. Úgy összegzett: “gatyába ráztuk” a költségvetést, rekord mélységbe szorították a hiányt, az ország pedig ma már a piacról finanszírozza magát. Ennek alapján Európa egyik legígéretesebb gazdaságának nevezte a talpra állított magyar gazdaságot.

A program második vállalásával, a szociális biztonság megteremtésével kapcsolatban a kormányfő kijelentette: nem lehetetlen az egy számjegyű szja bevezetése Magyarországon. “Ha esélyt kapunk rá, szeretném még azt megélni, hogy egy számjegyű legyen a jövedelemadó” – mondta, megjegyezve egyébként, gazdaságfilozófiailag azzal ért egyet, hogy nem is kellene jövedelemadót fizetni. Megismételte, hogy a jövedelemadót alacsonyan, a forgalmi, fogyasztási adókat pedig relatíve magas szinten kell tartani. A szociális intézkedéseket sorolva közölte azt is: mivel “a bicepszünk tovább nő”, a kormányoldal bátran vállalkozhat a rezsicsökkentés folytatására.

A további pontok közül az egészségügy rendbetétele – bár még nem tökéletes a rendszer, de – szintén sikerült – mondta, a hátralévő feladatok között említve a háziorvosok helyzetének javítását.

Ma már senki sem állhat a törvények felett sem – jelentette ki a miniszterelnök a közrend helyreállításának eredményeit részletezve, hozzátéve, hogy következetesen érvényesítik a zéró toleranciát.

Végül az ötödik vállalás, a demokratikus normák helyreállítása ügyében egyértelművé tette: ahhoz képest, amilyen állapotok voltak 2010 előtt – utalt például az őszödi beszédre -, ma egy világos, ugyan vitatott, de átlátható alkotmányos rend működik az országban.

Orbán Viktor kormánya modellértékű intézkedései közé sorolta a munkaalapú társadalom bevezetését a jóléti helyett, az igazságos és méltányos tehermegosztás kialakítását, az érdem szerinti előrejutás elvét és az Európa-politikájukat. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: “mi a nemzetek Európáját akarjuk”, mert egy olyan föderációban, amelyben feloldódnak a nemzetek, Magyarországnak nincs helye, “de mi nem elhagyni akarjuk az uniót, hanem részt akarunk venni az EU jövőjéről szóló vitákban, és mi a nemzetek Európáját akarjuk látni”. Ha eltűnnek a nemzetek, birodalmi Európában fogunk élni, ahol a provinciáknak gyakran kell szembenézniük igazságtalansággal – hívta fel a figyelmet.

Beszédében hosszan elemezte kormánya munkájának filozófiai hátterét. Ezt felvezetve úgy vélekedett, hogy a kommunizmus legnagyobb politikai tette a közösségek radikális lerombolása volt, kiépítve egy másik világot, az irigység kultúráját, “a nekünk úgy sem sikerülhet” mentalitású társadalmat, a nemzeti kisszerűség politikáját. Ez a hozzáállás – folyatta – túlélte a rendszerváltást, az 1990-es éveket, és tovább is élt volna, ha a 2000-res évek első évtizedének végén nem veszíti el pénzügyi fedezetét.

“Kiderült, hogy egy így felépített társadalom nem képes arra, hogy pénzügyileg, gazdaságilag fenntartsa saját magát. Ebbe bukott bele néhány más geopolitikai fejlemény mellett a Kádár-rendszer is. (…) És így buktak meg a szocialisták 2010-ben: csődbe vitték az országot, olyan rendszert tartottak fenn, amely egyébként fenntarthatatlan volt belső erőforrásokból, a külső erőforrásai kimerültek, jött a hitel, az eladósodás, az összeomlás” – fejtette ki. Ekkor jött “a mi politikai nemzedékünk”, amely úgy érezte, húsz évig volt gúzsba kötve, ám 2010-ben eljött a pillanat a közösségépítésre: míg a kommunisták közösségrombolást valósítottak meg, addig 2010 után közösségépítés kezdődött – fogalmazott a miniszterelnök. “Ha ezt – eleget téve annak a népi igénynek, hogy populista legyek – le akarom fordítani a teljesen érthető, egyszerű nyelv világára”, akkor mindez úgy néz ki: a jelenlegi kormány ellenfelei azt mondják a magyaroknak, ne vállalkozzanak semmire, mert úgysem sikerülhet, míg ezzel szemben a kabinet azt a gondolatot képviseli, hogy “vállalkozz, és rajtad múlik a jövő”.

Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy van néhány törvény, amelyet ha nem tartunk be, “rámegy az életünk, a családunk és a hazánk”.

A konferenciát a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó szervezte.

Előző sztori

„FoglalkoztaTárs” – projekt a hátrányos helyzetűek munkába állásáért

Következő sztori

Bohács: megvédjük a rezsicsökkentést!